Logika, Helyes ÉrvelésTan, Mítoszirtás és Hit-Eltérítés sok Humorral

Világnézet

Világnézet

Anarchizmus. Mi is az?

2008. február 17. - IGe
Az anarchizmus is egy a napjaink manipulációkkal félreértelmezett fogalmai közül. Mi is valójában?


Anarchizmus Röviden: uralomnélküliség, hatalom nélküli rend. Az anarchisták szerint az állam erőszakosan beavatkozik az emberek életébe; a polgárai biztonságát védeni hivatott eszközök - az oktatás, a jog, az erőszakszervezetek - valójában az uralmon lévő elit hatalmának megtartását szolgálják, ezért végső soron zsarnokiak és megszüntetendők.

Egyes politikai és gazdasági tanok szerint, minden külső hatalom és erőszak nélkül, tisztán az emberek szabad, egyenlő, szolidáris, együttműködő együttélésén alapuló önkéntes szervezettség. Válasz az erőszakra, tekintélyelvre és gyámkodásra épülő uralmi rendszerekre, amely a jog az állam és egyes egyházak kényszerintézkedéseiben nyerhet kifejezést.

Egyesek úgy fogalmazzák meg, hogy az anarchizmus a demokratizmus magasabb foka. Közvetlen és nem közvetett demokrácia.

Története:

Errico Malatesta olasz anarchista a következő meghatározását adta: „Az anarchia szó görög eredetű és kormánynélküliséget jelent, egy népnek azt az állapotát, amelyben alkotmányos hatóság, kormány nélkül igazgatja önmagát.- Tehát az anarchizmus legalább a görög demokráciáig visszavezethető történelmileg. Mint modern eszmerendszer kialakulása, Mihail Bakunyin nevéhez fűződik. Az anarchista törekvések az orosz polgárháborúban a mai Ukrajna területén és a spanyol polgárháború elején Katalóniában voltak a legközelebb a megvalósuláshoz, mind a két esetben a bolsevikok verték ezeket a törekvéseket le.

Az anarchizmus főbb irányzata:
Anarcho-kommunizmus
Anarcho-kapitalizmus
Öko-anarchizmus
Anarcho-szocializmus
Ontológiai-anarchizmus
Szituacionizmus
Keresztény anarchizmus
Anarcho-primitivizmus
Anarcho-szindikalizmus
A zenében, filmben, művészetekben
A punk zenét tartják egyesek az anarchizmus zenei kifejezőjének. Ennek egyik kultikus filmje az Üvegtörők.

Kritikák
A kritikák szerint az anarchizmus egyenlő lenne a közrend teljes felforgatásával, fejetlenséggel, zűrzavarral, kaotikus állapotok teremtésével. Az anarchisták szerint ez tévhit, szerintük e kifejezésekkel az anarchizmust egyesek tévesen szokták illetni.

Könyvek
Magyar anarchizmus, szerk.: Bozóki András és Sükösd Miklós, Budapest, 1998.
Bozóki András - Sükösd Miklós: Az anarchizmus elmélete és magyarországi története, Budapest, 1994.
Modern ideológiák: Anarchizmus, sorozatszerk.: Gyurgyák János, Budapest, 1991.
Batthyány - Migray - Schmitt: Anarchizmus, Budapest, 1904.
Mihail Bakunyin: Isten és az állam.
Mihail Bakunyin: Államiság és anarchia. Budapest, Gondolat,

A bejegyzés trackback címe:

https://vilagnezet.blog.hu/api/trackback/id/tr94342560

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Sandralepke · http://sandrahorvath.virtus.hu 2008.03.16. 05:59:17

Felmerült bennem a cikk kapcsán a királyság problémaköre. Egy kormány nélküli állapotban a nép egyes rétegei azonnal "királyt" választanának maguknak...

cantharism · http://ellenpropaganda.com 2017.11.14. 22:23:27

@Sandralepke: Attól függően, hogy mit értünk király alatt, ez nem biztos, hogy ellentétben áll az anarchizmussal. Például a német származású anarcho-kapitalista filozófus és közgazdász, Hans-Hermann Hoppe úgy érvelt, hogy a királyok eredetileg nem rendelkeztek a végső döntéshozás kizárólagos monopóliumával egy területen belül (mint ahogy egy állam teszi), hanem az emberek önként fordultak hozzájuk, hogy a segítségüket kérjék a konfliktusaik rendezésében. Azért lettek királyok, mert az ő ítéletük bizonyult a legigazságosabbnak. Ahogy Hoppe írja:

"Amit itt a természetes arisztokrácia, a nemesek és a királyok alatt értek egyszerűen ez: Minden legalább minimálisan összetett társadalomban lesz néhány ember, aki birtokolni fogja a természetes elit rangját. A vagyon, a bölcsesség, a bátorság, vagy ezek kombinációjának felsőbbrendű teljesítménye következtében néhány egyén több tekintéllyel fog rendelkezni, mint mások, véleményük és ítéletük pedig széleskörű tiszteletnek örvend. Továbbá a szelektív párválasztás, illetve a polgári és genetikai öröklés törvényei következtében a természetes tekintély pozícióját néhány „nemes” családon belül sokszor továbbadják. Az emberek ilyen, felsőbbrendű teljesítményt magukénak tudó, előrelátó és példamutató magatartást tanúsító családok családfőihez fognak fordulni egymás elleni konfliktusaikkal és panaszaikkal. Általában a nemes családok vezetői azok, akik bíráskodnak és békéltetnek – gyakran díjmentesen, a polgári kötelesség érzetéből. Ami azt illeti, ez a jelenség a mai napig megfigyelhető minden kis közösségben."

"Most térjünk vissza ahhoz a kérdéshez, milyen megoldásra jutnának valódi emberek a személyközi konfliktusok eltörölhetetlen emberi problémájának megoldásával kapcsolatban. Könnyen elképzelhetjük például, hogy általánosan egyet fognak érteni abban, hogy minden konfliktushelyzetben bizonyos egyénekhez szokás fordulni, a legnemesebb családok fejéhez, egy királyhoz. De mint arra korábban utaltunk, elképzelhetetlen az egyetértés abban, hogy ez a király törvényt alkothat. A királyra ugyanaz a törvény fog vonatkozni, ugyanaz a törvény fogja megkötni, mint mindenki mást. A királynak csak alkalmaznia kell a törvényt, nem pedig megalkotni azt. Ennek biztosítása érdekében a királynak sosem adnak monopóliumot bírói pozíciójában. Megeshet, hogy ténylegesen mindenki hozzá folyamodik igazságért, hogy „természetes” monopóliummal bír döntőbírói és békéltetői pozíciójában. De mindenki szabadon választhat másik bírót, másik nemest, ha elégedetlen a királlyal. Azaz a királynak nincs törvényes monopóliuma bírói pozíciójában. Ha azon kapják, hogy törvényt alkot ahelyett, hogy csak alkalmazná azt, vagy ha hibákat követ el a törvény alkalmazása során – azaz félreértelmezi, elferdíti vagy meghamisítja egy adott eset tényeit – ítéletét szabadon vitathatja egy másik nemesi törvényszék, őt pedig felelősségre vonhatják téves ítéletéért. Röviden: úgy tűnhet, mintha a király volna az államfő, de ő határozottan nem egy Állam része, hanem egy természetes, vertikálisan és hierarchikusan rendezett és rétegződött társadalmi rendé: egy arisztokráciáé."

ellenpropaganda.com/arisztokracia/
süti beállítások módosítása