Valláskritika, Mítoszirtás és Hit-Eltérítés sok Humorral

Világnézet

Paksi atomerőmű egy elavult gőzgép

2013. augusztus 23. - IGe

 

Paksi atomerőmű azért alapjaiban véve egy nagyon elavult technológia. Nem is lehet már ésszerű, csak kamu érvekkel lobbizni a bővítéséért. Gondolj csak bele! Gyakorlatilag egy gőzgép. Nem ártana fejlődni. Jobb és okosabb lenne az arra szánt pénzt és energiát más korszerűbb energiatermelő berendezésekre költeni. Már csak azért is, mert a szakemberek becslései szerint az sohasem fog megtérülni.  Még az se tévesszen meg senkit, hogy Paksra nem mennek szén szállító vonatkaravánok, mint a szénerőművekbe, és nem okád fekete füstöt a kéménye. A trükk csak annyi, hogy nem ott helyben az atomerőműnél, hanem korábban az urán kitermelésénél és dúsításánál kellett megmozgatni hatalmas tömegeket, és akkor keletkezik a környezet szennyezés nagy része is. Gondolom az eléggé közismert tény, hogy egy uránbányában dolgozni, nem éppen a hosszú élet titka.

Nézzük csak meg a következő animált rajzon a paksi atomerőmű működési elvét.

Paksi atomerőmű gif.gif

Mi is van itt a lényeget tekintve?

- Egy kazán, amit nem fával szénnel, olajjal, hanem mással fűtenek.

- Víz ami a felfűtés miatt gőzzé alakul.

- Gőz ami fizikai munkát végez. Meghajt valamit.

Eddig a jó öreg füstös gőzmozdony is lehetne akár, csak néhány apróbb elvi különbség módosul ahhoz képest. Az atomerőműben a gőz generátort hajt meg a gőzmozdonyban meg a dugattyúkon és mechanikus áttételeken keresztül a kerekeket. A gőzmozdonyban a használt gőz és víz a szabadba távozik, az atomerőműben lecsapatják és újra felhasználják.

Gőzmozdony_szerk.png

"A gőzmozdony szerkezeti elemeit három fő csoportba lehet felosztani, melyek a következők: Mozdonykazán, amelyben a tüzelőanyag égése során felszabaduló hőenergia átadása történik a kazánvízbe, majd az abból gőz fejlődik. Mozdony gépezet, amiben a vízgőz hőenergiája mechanikai munkává alakul át. Mozdony futómű, ami a jármű haladását teszi lehetővé, és az egyes szerkezeti részeket alátámasztja és összetartja."

Tehát amint látjuk a Paksi Atomerőmű és egy gőzmozdony elvi működése 2/3 részt megegyezik és csak maximum 1/3 részben tér el. Lehet itt nyomni a dumát egyeseknek, hogy hiszen "ez egy második generációs, nyomottvizes atomerőmű, mint a világban lévő erőművek túlnyomó többsége. A jelenleg épülő reaktorok közül is sok ugyanilyen második generációs PWR. A harmadik generációs reaktorok kb. 15 évesek, ez jelenleg a csúcstechnológia az atomreaktoroknál. Ilyenekből azért még nincs sok. A negyedik generáció pedig még kutatás alatt áll."

Gőzmozdony2.jpg

Az az álláspontom, hogy attól mert voltak első, második, harmadik, negyedik és akár ötödik generációs gőzmozdonyok, attól még az egész gőzmozdony technológia mára már elavult. Az atomerőmű technológia meg kétharmad részt erre az elavult gőzmozdony technológiára épül. Nem csak elavult technológiára, hanem elavult fizikai energianyerő folyamatokra. Egyesek szerint a Paksi Atomerőmű összhatásfoka valahol 30-35% között ingadozik. Ez végül is hatalmas fejlődés néhány száz év alatt a gőzmozdonyok átlagos 8% hatásfokához képest. Érjük be ennyivel és örüljünk ennek? Vagy vannak más lehetőségek? Vannak, de még milyenek:


Gróf Spanyol Zoltán és rajongói szerint a víz a megoldás. Mert szerintük a víz ég. Hát akkor nem lenne más feladat, csak az atomreaktor részt vízreaktor részre cserélni? Már jobb és korszerűbb lenne az energianyerő folyamat? Hát nem, mert ez csak egy átverés, egy szélhámosság. Egy plazmavágó készülékkel haknizni úgy látszik egy ideig jövedelmező lehetett. Pont addig amíg nem írtam erről az egészről egy leleplező blogbejegyzést.

Egely György és rajongói szerint meg a "Nano Porfúziós Reaktor" a megoldás. Na ez már egy fejlettebb szélhámosság, de itt egy egyszerű mikrohullámú mikrosütővel, meg egy kis hőkohászati bűvésztrükkel Egelynek és társainak az állami hivatalnokokat is sikerült mintegy 160 millió forintos ígéret erejéig bepalizni. Azt hogy az ígért pénzt be is zsebelte-e valaki végül már nem jártam utána. Viszont javasoltam az átlátszó.blog.hu-nak, hogy tegyék meg ők. Ez már az ő szakterületük, kérdezzétek őket.

Na jó nem folytatom a szélhámosságok felsorolását energiatermelés szinten, mert eléggé bő a választék, mind hazai, mind nemzetközi vizeken. Még a túl naiv, de jó szándékú elképzeléseket sem kezdem most el elemezgetni és ekézni. Sőt még azokat a lehetőségeket sem, amelyek más országokban működhetnek, de hazánkban nincsenek meg hozzá a természeti adottságaink. Például nincs tengerünk az apály-dagály erőművekhez. Nézzük csak azokat, amelyek az elkövetkező 5-15 éven belül a technika várható fejlődésével hazánkban is reálisan megvalósíthatóak lennének és képesek lehetnének kiváltani az atomreaktor segítségével nyert eddigi energia mennyiséget. Ezek pedig a következők:

 

1. Szélerőművek.  Az elmúlt években már nem csak Ausztriába átlépve a határon túl láthattunk ilyeneket, hanem már hazánkban is. Vannak előnyei és hátrányai. Szerintem nem várható ezen a területen átütő siker. Nem csak azért mert a telepíteni tervezett szélerőművek csak töredéke kap szabad utat, ilyen olyan adminisztratív, vagy gazdasági elgáncsolások miatt. Hanem azért sem, mert egy hagyományos gáz, vagy szén erőműhöz képest megbízhatatlan és állandó kapacitásra jellegénél fogva képtelen.  Ahhoz meg túl drága, nagy és bonyolult, hogy mondjuk egy családi háznál telepíteni lenne érdemes.  Kiegészítő áramtermelő lehetőségként azért jónak tartom. A továbbfejlődési útja is reményteljes.

Szélerőmű felépítése.png

 

 

 

 

2. Geotermikus energia. Ilyen szempontból hazánk területe előnyös elhelyezkedésű. Van is számos város, község, amely már ilyen energiával fűti a közintézményeit és már a lakosság számára is elérhető. Ezen kutakat jellemzően csak olyan  mélyre fúrják, ahonnét csak forró vizet lehet kinyerni.  Ez viszont a gőz, vagy a túlfűtött gőz elvén működő áramtermelő turbinák és generátorok számára nem nagyon használható. Az áramtermelés elsődleges szükségessége szempontjából tehát ez így nem megfelelő módszer. Olyan mélyre való fúrás, ahol már kiegyenlített nagy nyomású gőz keletkezik vagy nehezen kivitelezhető, vagy nincs meg hozzá a megfelelő akarat és elszántság. Mert ez a módszer alkalmas lehetne szén, gáz és atomerőművek kiváltására. Még az is megoldás lehet a csak forróvizes kutaknál, hogy a hőkülönbség elvén működő más alternatív berendezések fejlesztésével oldják meg a hőenergia mozgási energiává való alakítását, amely már így alkalmassá válhat áramtermelő generátorok meghajtására.

Geotermikus erőmű.jpg

 

 

3. Biomassza erőművek - apríték elvű  Aminek az elve nem más mint az hagyományos szén, vagy akár atomerőműnek, csak éppen nem szénnel, atomhasadási, vagy egyesülési hővel fűtik fel a vizet gőzzé, hanem fűvel-fával-miegyébbel. Ez szerintem egyenesen zsákutca. Ettől nem lesz tisztább a levegő a környezet és a földgázhoz, szénhez, olajhoz hasonlóan a biomasszának is vannak éles korlátai. Az is "elfogy" egyszer, ha másként nem nem lesz elegendő. A szemléltető ábrán az apríték eltüzelésével meleg vizet, vagy gőzt lehet nyerni, ami a piros vezetéken lehet továbbítani feldolgozásra.

biomassza1.jpg

 

 

4. Biomassza erőművek - gáztermelés elvű. Ez igazi boszorkánykonyha, mert itt bizony mindenféle gusztustalan szerves anyagot felhasználnak, ami el tud rohadni és a rothadás közben gázt tud termelni. Trágya, kommunális hulladék, zsírok, fehérjék, szénhidrátok, állattartás melléktermékei, szántóföldi növények, erdő, rét, legelő, kertészeti növények, cukorrépa, köles, rozs, repce,szalma, kukoricaszár, napraforgó, faapríték, nyesedék, fűrészpor stb. Itt hasonló problémákat látok mint a szélerőműveknél. Ezt túl nagyban és túl kicsiben sem lehet gazdaságosan működtetni. Ennek ellenére ez kiegészítő áram és hőtermelésre igen megfelelő módszer. Továbbá az egyik mellékterméke a szerves trágya megint csak hasznos lehet a termőföldjeinknek.


biogaz_eromu2.jpg

 

 

5. Napenergia energetikai rendszerek. Tehát nem a központi nagy teljesítményű napenergia termelés, hanem a hálózatszerű egyedi kistermelők rendszere. Amely jellemzően a háztetőkön elhelyezett napelemek és más segédberendezések segítségével napenergiából tud 230 V-os áramot visszatermelni az energia hálózatba. Ez a németországi példa és lassan már kijárt út alapján működőképes alternatíva lehetne.

napelemes_rendszer2.png

 

 

6. Üzemanyagcellák energetikai rendszerbe kapcsolása. Ezen a területen reményteljesek a fejlesztések. Vannak és működnek is már üzemanyagcellával hajtott gépjárművek, Nem csak autók, hanem hajók, buszok, vonatok, tengeralattjárók is, és repülőgépekkel is kísérleteznek. Akár kempingfelszerelésként is vásárolhatunk ilyen elven működő áramtermelő forrást. Hordozható számítógép áramforrásaként, de űrhajók áramforrásaként is használják már.  Sőt letelepítve nagyobb épületegyüttesek energiaellátását is megoldották már vele. Legnagyobb előny, hogy könnyűek és nem tartalmaznak mozgó alkatrészt. Mivel nincs bennük mozgó alkatrész, és működésük során nem történik hagyományos értelemben vett égés, ezért a megbízhatóságuk nagyon magas. Vannak olyan elméletek, hogyha ez a technológia még jobban elterjed, akkor a több százmillió ilyen meghajtással rendelkező gépjármű összenergia termelése nagyobb lesz a föld összes erőművének összenergiájától, ami nem elképzelhetetlen és logikus. Elvileg az is könnyen kivitelezhető, hogy "pihenő" időben a garázsban álló ilyen gépjárművek az áramellátó rendszerbe kapcsolódjanak és oda áramot termeljenek. Miben látom még is a fő gondot? Abban látom, mint a VHS és Béta videó rögzítési képformátum harcában történt. Nem biztos, hogy a jobb nyer, hanem az egyszerűbb, olcsóbb. Még akkor is, ha az egyben némileg rosszabb is.

uzemanyagcella 2.jpg

 

 

7. Fúziós atomerőmű. Franciaországban már 2005-től építenek egy ilyen erőművet és várhatóan 2021-ben tud működésbe lépni. Az INTER reaktor építési költsége körülbelül 15 milliárd euró, ezt az Európai Unió, India, Japán, Kína, Oroszország, Dél-Korea és az Egyesült Államok adták össze. Igazából csak néhány előnye van az atommagok széthasadására - fisszióra - épülő atomerőművekkel szemben. Az folyamatot beindító anyagokat nagy mennyiségben is könnyű előállítani, szemben a nehezen és drágán előállítható dúsított uránnal, amely készletei kifogyóban vannak. Az energiatermelő folyamat végén nem maradnak vissza olyan nagy mennyiségben veszélyes anyagok, mint például a Paksi Atomerőműnél. Hátrány viszont a fúziós folyamat technikailag is nehezen és igen sok energiával megoldható beindítása és fenntartása. Az sem túl vonzó, hogy a hő előállítási különbségén kívül ez is a jó öreg gőzmozdony elvre épül. A reaktor falát vízzel hűtik és az így keletkező gőzzel turbinát hajtanak meg. A turbina villamos generátort működtet, amivel a villamos hálózatba lehet táplálni az áramot. A fúziós és fissziós elv fizikai magyarázatát talán itt lehet a legegyszerűbben megérteni.

INTER reaktora.jpg

 

Vannak és én is ismerek még más lehetőségeket is, de az írásom üzenete más akar lenni, mint ezek felsorolása. Mivel nem akarom hogy bárki találgassa és esetleg eltévessze ide is írom teljesen nyíltan. A fejlődés felgyorsult és meggondolatlanság egy drága és lehet, hogy néhány éven belül véglegesen elavulttá és korszerűtlenné válható atomerőmű bővítésbe fogni, amikor a világ más országai éppen az ellenkezőjét teszik. Igyekeznek leépíteni és más alternatív lehetőségekkel kiváltani az atomerőműveket.

Naperergia.jpg

Jelen esetben hozzánk a legközelebb a németországi példa van, ahol a kormány elhatározása szerint 2022-ig teljesen felhagynak az atomenergia alkalmazásával. Évente többször járok a családommal Németországba és személyesen is látom, hogy egyre több tető fullig tele van napcellákkal és nem csak a háztetők, hanem a melléképületek és az istállók is. Az elmúlt 1-2 évben már hozzánk is elértek a hírek és tele van a magyar sajtó is a megdöbbentő és szinte hihetetlen adatokkal. 20- 21 átlag atomerőműnek megfelelő áramot tud Németország így termelni már, és hasonló főcímek. Az adatok hihetetlenek néha, néha meg félreérthetőek is. Nem is megyek bele ezek részletes elemzésébe, megtettük ezt a témában folyó vitákban nagyon sokan.  Igyekszem reálisan látni és értékelni mindent amit eddig tudok erről a rendszerről. Mert Német honban az így visszatermelt áram jó üzletnek is látszik a megemelt, dotált és garantált átvételi árak miatt. Nem véletlen, hogy néhány hónapja amikor ott jártam már nekem sem tetszett, hogy a tetők után egyre több helyen az udvarokat, legelőket és a termőföldeket is napcellákkal ülteik tele. Talán egy kicsivel túllőttek a támogatással a célon, de ami meg hazánkban van az meg inkább elrettenő. Nehogy bárkinek is kedve támadjon ilyesmire. Vagy ha igen, akkor csak nagyon keveseknek.

napenergia_rekord.jpg

 

Meg kellene talán próbálni az úgynevezett arany középutat. Nem adni semmiféle ártámogatást és garanciát a napenergia cellákkal termelt áram visszavételezésére, de büntető és elrettentő eljárásokkal, adókkal, költségekkel és miegymással sem kellene talán sújtani. Pénzt sem javaslok adni a plusz betáplált és átvett energiáért. Viszont a betáplált energia mennyisége visszavételezhető ugyan úgy csak energiában. Ez a módszer szolgálná egy egészséges egyensúly megteremtődését.

Az atomenergia "biztonságos". Ez jól megfigyelhető a lenti képeken ahol a sugárszennyezett vizet, illetve annak törmelékkel vegyes várható útvonalát jelölik Fukushima eléggé nagy, és egyre nagyobb környékén. További képek itt.

Atomenergia biztonsagos.jpg

Radioaktív víz útja.jpg

Az atomerőmű bővítéssel meg várnék legalább 8-10 évet, de inkább többet, ha addig ez a rendszer nem működne, vagy nem lenne közben más és jobb lehetőség, csak akkor élnék vele. Mintegy kényszerből, végszükség esetén. Mert a jelenlegi atomerőművek veszélyesek és nem biztonságosak. Némelyik még az emberi hibákat sem bírja kiküszöbölni, lásd Csernobil.  A természetben bekövetkező durvább folyamatoknak, mint a szökőár, földrengés, vulkánkitörés, meteorbecsapódás meg szinte egyik sem tud ellenállni.

Paks és vasút.jpg

Paksi Atomerőmű vs diesel mozdony. - Döcögő fejlődés.

A bejegyzés trackback címe:

http://vilagnezet.blog.hu/api/trackback/id/tr115473706

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

zaza42 2013.08.23. 17:39:36

Érdekelne, hogy te hogyan másképpen alakítanád elektromos árammá az atomhasadás energiáját. Ötlet?

Viszont várok további posztokat is, hogy tulajdonképpen a forma-1 is elavult technológia, hiszen az őskori kerék forgatja, és így gurul előre. Az űrtechnikában a rakéták is az elavult többezer éves kínai tüzijáték technológiáján alapulnak, nem is fejlődött azóta sokat. A wifi + 3g is a régen megboldogult tesla rádióhullámait használja - igazán léphetnénk már egy szinttel feljebb, mert ez így igencsak gagyi! Plusz arról nem is beszélve, hogy ezek az ékezetekkel tarkított magyar betűk is a már többezer éves kőbevésésen alapulnak, csak most nem véső+kalapács, hanem billentyűzet+monitor. Igazából még mindig a kőkorszakban élünk, csak mi ezt nem vettük észre.

Mária Pirézia 2013.08.23. 19:30:17

A gőzmozdontechnológia azért avult el, mert hatékonyabb tüzelőanyag a dízelolaj vagy az elektromos áram, mint a szén. Sokkal kisebb a karbantartási költsége egy dízel-elektromos vagy tisztán elektromos meghajtású mozdonynak, mint a gőzmozdonynak.
A tüzelőanyagot szállítani kell, egyes vasútállomásokon szenet kell bepakolni stbst.
De ettől még az atomerőműveket nem mozgatjuk, azok egy helyben állnak, és villamos energiát termelnek. Teljesen más feladatot látnak el, mint a mozdonyok.

És ha más feladatot látnak el, akkor nyilván más műszaki megoldás számít korszerűnek.

Az ötvenes években divat volt az atommeghajtás, energiatermelésen kívül szerették volna a repülőket, autókat is nukleáris meghajtással üzemeltetni. A próbálkozások mind kudarcba fulladtak a vízijárműveket kivéve, egész egyszerűen máshol ez nem gazdaságos és műszakilag sem kivitelezhető.
Lásd: en.wikipedia.org/wiki/Tupolev_Tu-119
en.wikipedia.org/wiki/Project_Pluto
en.wikipedia.org/wiki/Aircraft_Nuclear_Propulsion

Az erőműtechnológia egy teljesen más témakör, mint a szállítás.

Dr.out 2013.08.23. 20:59:46

Egyetértek a két előttem szólóval. A cikkíró csak nagyon akart mondani, de jól melléfogott

$pi$ 2013.08.23. 22:53:27

A geotermikus energia éppen olyan hőenergia mint amit az atomerőműben használunk, éppen úgy termodinamikai körfolyamattal alakítjuk elektromos energiával mint ahogy a gőzgép egy termodinamikai körfolyamatot valósít meg.

Az atomerőmű viszont nyilván nem gőzgép, de persze nagyon hasonló. Mint ahogyan a sugárhajtómű, a benzines autómotor és a diesel motor is nagyon hasonló.

Attől, hogy az atomerőműben gőz van, attól az még nyilván nem lesz elavult, a gőz, az csak egyszerűen egy halmazállapot. A felhőben is van mégsem mondjuk, hogy a felhő elavult. :)

Egy technológia ráadásul nem attól lesz elavult, hogy rgóta ismerjük, hanem attól, hogy van nála sokkal jobb. Azt hiszem ez a cikk alapvető problémája.

fchris82 2013.08.24. 03:30:45

Egy nagyon lényeges pont kimaradt. Nevezetesen az, hogy az atomerőmű bővítés kérdése azért ilyen égetően sürgős jelenleg, merthogy a régi reaktorokat hamarosan le kell állítani. A hamarosan alatt azt értem, hogy 10-15 éven belül, amikor is egyszerre fog megszűnni az az energetikai háttér, amit jelenleg nyújt. Értsd: kirúgják apukát a munkahelyéről, és egyszer csak kizárólag anyuka fizetéséből kell gazdálkodni, mindezt úgy, hogy a család majd nem szeretne alább adni a megszokott életszínvonalból. Arról nem is beszélve, hogy ott termelik a legolcsóbb áramot! Tehát kiesik a szolgáltatás jelentős része, amit itthon - változtatások nélkül - nem tudunk megtermelni, tehát nemcsak, hogy alapból drágul az ország villamosenergia ellátása, hanem duplán drágul, mert csak importból tudnánk pótolni! A mai 10-20 ezres számlád egyik napról a másikra felemelkedik úgy 20-40 ezerre.
Persze, okos gondolat, számold ki, hogy a következő 10 évben hány családot kell rávenned arra, hogy napelemeket tegyenek a házuk tetejére és kiváltsanak egy Paks-ot. (A napelemek jelenlegi élettartama 20-30 év, utána újrahasznosíthatatlan veszélyes hulladék, tele különböző fémekkel és anyagokkal, amiknek további kezelése tudomásom szerint jelenleg nem megoldott!) Ahhoz, hogy erre rávedd őket, durván motiválnod kell, mondjuk úgy, hogy nem csak letölthetik a hálózatba pumpált áramot, hanem kapnak némi ellenszolgáltatást. Ez pedig sok pénz. Ami megint csak oda vezet, hogy 10 év múlva egyszer csak jó drága az áram. Az egyszerű politikus pedig akkor nem szívesen lenne éppen kormányon.
Pakson jelenleg van infrastruktúra és szakember gárda. Minden adott, nem nulláról kell kezdeni. Teljesen logikus döntés lenne az ország részéről, hogy bővít. Most garantálom neked, hogy 10-15 éven belül nem lesz áttörés, ráadásul kell vagy 10 év egy ilyen reaktor megépítéséhez, tehát jó előre kell gondolkozni! Kényszer pálya van. Paksot záros határidőn belül lekapcsolják, és a kieső áramot addig pótolni kell vhonnan. Nem csak részben, TELJESEN! Persze, hogy jobb döntés lenne kivárni egy 20 évet, mire lesz talán Tóriumos erőmű, vagy hasonló, de az ország energiaigénye mindeközben nő, ráadásul a lakosság durván árérzékeny. Se olajunk, se földgázunk, és bár az uránkészletek is fogytán vannak, mindent figyelembe véve, a hátrányokat is, teljesen logikus és ésszerű döntés, hogy Paks bővítésre kerül. Mind politikai, mind gazdasági szempontokból. Ezzel nyerünk 40-50 évet, és addigra talán már egy második generációs tóriumos erőművel válthatjuk ki a jelenlegi hő és atomerőműveket.

Másrészt ellenpéldákat is lehet hozni. Az USA-ban gőzerővel folynak az újabb típusú atomerőművek fejlesztései, Franciaország pedig nagyrészt arra épít. Továbbá Németország nem most kezdte az átállást, hanem jóval korábban, mégis maguknak is adtak TOVÁBBI 10 évet a leállásra, és abban sem vagyok biztos, hogy ezt nem fogják kitolni! Nekik ott van jó pár évnyi mozgásterük, ami NEKÜNK NINCS! Ők mondhatják, hogy "jó, nem tudunk még átállni, még üzemeljen néhány 5 évig", nekünk Paks elöregszik, ÉS ANNYI! És nem arról van szó, hogy kiesik pár százaléknyi energia, hanem közel 40% fog csak úgy kiesni egyik pillanatról a másikra!

Mária Pirézia 2013.08.24. 09:33:43

A címben lévő durva elírást (Paksi vs. Paski) még mindig nem sikerült javítani. Sem észrevenni.

Mária Pirézia 2013.08.24. 09:38:02

Ezen kívül azt mondod, probléma, hogy Paks hatásfoka csak 30-35%. A Si-kristály PV-cellák hatásfoka pedig legfeljebb 29%, ez az elméleti maximum. A piacon kapható celláknál kb. 15 és 20% közötti a hatásfok.
Szerintem elavult technológia :)

Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn · http://darazskarcsi.blog.hu 2013.08.24. 19:22:04

Azt nem értem, miért ne kaphatnék pénzt a betáplált energiám után?

Egy 30 méter hosszú, nap fele néző tetőm van. Ideális az energiatermelésre. Az által, hogy nem tudok "keresni" a dolgon, már nem is annyira érdekel, a tetőszerkezet elbírná-e a cellák súlyát.....

A javasolt rendszer, hogy energiát vételezhetek vissza, ugyan nagyságrendekkel jobb a jelenlegi rendszernél (amely mindenre ösztönöz, csak a napenergia használatára nem), ám ha egyszerűen tudok olyan mennyiséget termelni, mely számomra felesleg, miért ne kapnám meg az árát?

EXO 2013.08.24. 20:17:34

Ennyi erővel a faház is elavult technológia, legyen minden vasbetoból! Mégis jól működik a mai napig.
Azt amúgy tudtad hogy az első napelemeket a 19 században készítették? Tehát ez alapján a napelem az elavult technológia és tartsuk meg az atomerőműveket....

Péter Tóth 2013.08.25. 10:33:32

@Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn:

Mi megfutottuk ezt a kört. A telken szerettünk volna egy olyan napelem rendszert, mely áramot termel. Ilyenre volt szükség, mert fűteni nem akarunk, és a legnagyobb felhasználásunk az áram, amely a vizet felhozza a kútból.
Mint kiderült, fog „felesleges” áramot termelni, melyet a hálózatba szívesen visszatáplálnánk. Viszont, az energiatermelés állami monopólium, magánszemély nem teheti meg. Tehát elviekben még az sem megengedett, ha ingyen visszatermeled, de hogy még pénzt is kapj érte…
Az első, hogy be kell szerezni egy speciális villanyórát, azt engedélyeztetni. Hatalmas papírmunka, kérvények, engedélyek, stb. És mindez csak azért, hogy ne büntessenek meg, ha visszatermelsz áramot.
Mi már ott tartunk, hogy nem is akarunk pénzt a megtermelt és visszatáplált áramért, csak megtehessük, hogy a sajátunk ingyen legyen.

Péter Tóth 2013.08.25. 12:16:57

A gőzgép elavult technológia?
És a kerék? A szék? Vagy legyen egy közelebbi példa: az Otto-motor?
Szerintem az nem elavult technológia, aminek kiváltására még nem találtak ki mást, amely ugyanazt és ugyanúgy tudja. A hangsúly pedig az „ugyanazt és ugyanúgy” –on van.
Igen, az atomreaktor gyakorlatilag egy gőzgép. Vizet forralunk, gőz keletkezik, a gőz megforgat egy turbinát, a turbina egy generátort és abból lesz az áram. Abban különbözik minden más hasonlótól, hogy a víz felmelegítéséhez itt nukleáris energiát használnak. És igen, a gőzgép régi találmány. De működik és nincs jobb.
Ugyanis az ezt kiváltó módszerek hatékonyságban vagy szabályozhatóságban mindig alulteljesítenek. Egy ország energiaellátásának pedig ez a két dolog a legfontosabb szempontja.
Az Otto-motornak is vannak alternatívái, persze. De azok működési elve ugyanaz: „valami” robban, abból mozgási energia lesz. Más elven működő motort még nem találtak fel, tehát az egy elavult technológia. A villany autókat most ne keverjük ide, mert részben nagyon gyerekcipőben jár azok fejlesztése, részben sok veszélyes hulladékkal jár, részben pedig az áramot is meg kell termelni valahol, még akkor is, ha nem süt a nap és nincs szél.

dangbird 2013.08.26. 12:28:06

Miért nem lehet visszatáplálni és főleg miért nem kaphatsz érte pénzt?

Az energiamonopóium urai nem érdekeltek abban, hogy boldog-boldogtalan energiát állítson elő. Bár a Nap okádja az energiát a Földre (annyira, hogy rettegni kell a "globális felmelegedéstől") és a bolygó tömegének átlaghőmérséklete is igen magas (az egyéb forrásokról nem is beszélve), az energiát mesterségesen ritkaságszámban kell tartani ahhoz, hogy magas értéke legyen. Erről szólt az Afganisztán és Irak elleni háború is: nem azért mentek oda, hogy megszerezzék az olajat, hanem hogy elzárják azokat a kutakat (miközben repülőn szállították oda az harcoló hadtestekhez az üzemagyagot, 1 liter odaszállításához 8-9 litert elhasználva).

És természetesen a "szürke urak" a zsebükben tartják a törvényi környezet szabályozására hivatott embereket is. Magyarországon olyan jogszabály van, hogy ha az elektromos hálózat jelen van ott ahol laksz, az általad felhasznált elektromos energia max. 40%-át termelheted meg saját berendezéssel, legalább 60%-át a hálózatból kell kivenned! Nemhogy visszatáplálni bármit is... Bár ennek a betartását senki nem ellenőrzi, azért elgondolkodtató, milyen érdekek irányítják is a törvényhozást, kit is képviselnek "képviselőink".

Bővebben:
2012.blogol.hu/read?perm=2498444#logdrb

MaCS_70 2013.08.26. 12:41:11

@dangbird:

Egy jogszabály-hivatkozást, kérlek!

Kösz: MaCS

Tornaruha (törölt) 2013.08.27. 12:58:23

Némi elferdítést olvasok ki.
Az atomerőmű valóban egy gőzgép amit a maghasadás során keletkező hőt hasznosítja.
Amit a kedves blog író kifelejt, hogy az összes atomerőmű (nem csak nálunk) ún. alaperőmű
Erre dolgoznak rá a menetrendi erőművek és csúcsterhelésnél kapcsolódnak be a csúcserőművek.
Ma az alaperőművek közül (Paksot kivéve) 35-50 éves erőművek vannak, amik nemcsak nagy CO2 kibocsájtó, hanem rettentő rossz hatásfokú is. Az összes jóindulattal tudnak még működni, de 5-10 éven belül végkép leállnak. Tehát mire a Paks új blokkjai elkészülnek.
Nem térül meg? Ma Magyarországon az a beruházás ami 10 éven belül nem térül meg arra mondják ezt. (Japánban egy-egy ipari technológia megtérülésének ideje min 30 év!)
DE megtérül. Sőt felveszi a versenyt a szélturbinás mini erőművekig.
A szélerőmű ami sokkal rosszabb hatásfokú egyéb támogatással kifizethetetlen lenne. Egy szélerőmű 600-1500kVA teljesítményt nyújt, hó szél esetén. (megjegyzem, hogy Paks egy blokkja 480MVA teljesítményű.)
Amit kevesen tudnak, egy szélerőmű egyen áram termel, ami inverterekkel történő átalakítás után mehet a villamos rendszerbe!

Uránbánya nem életbiztosítás?
Melyik bánya az? A külszíni....
Az uránbányászat során, a bányászt érő sugárzás kisebb, mint a szénbányákban! Mert kb 1 tonna uránércből lehet dúsítás után lehet kb. 1-1,5 grammot (!) tiszta uránt előállítani.
Amit hengerekbe tesznek és fűtik az atomerőművet. Egy patron (henger) több évig (ált. 8-10 év) fűt és utána másodfelhasználásban többször újrafelhasználható újabb 8-10 évig.

Más megoldások is léteznek, de azok vagy a lobbik (lásd kőolaj) miatt nem lehet használni, vagy rettentő drága a használatuk. Az egész történet nagy kérdése, hogyan lehetne a hőt tartósan, olcsón, nagy mennyiségben, hatékonyan tárolni.
Ez a 21. század nagy talánya.

Szóval a véleményem, igen is szükségünk van az atomerőmű bővítésére!

MaCS_70 2013.08.27. 13:16:57

@Tornaruha:

Nagyon jó összefoglaló!

Annyit tennék még hozzá, hogy nem csak a hőt, hanem általában az energiát kéne valahogy megtanulnunk tárolni -- első sorban a hőt és az elektromos energiát. Akkor el tudnánk tenni a nyári meleget télre, miközben ellenirányból a téli hideggel hűtünk -- nem pedig télen-nyáron energiát pazarolunk arra, hogy hőt állítsunk elő vagy vonjunk el.

Ha ez megvalósulna, nyilván jóval kisebb erőművi kapacitásra lenne szükségünk, de akkor sem hiszem, hogy az atomenergiát érdemes lehetne kidobni.

Üdv: MaCS

fchris82 2013.08.30. 23:21:38

@MaCS_70: "nem pedig télen-nyáron energiát pazarolunk arra, hogy hőt állítsunk elő vagy vonjunk el"

Ez magyarországi viszonylatban azért nem akkora varázslat, léteznek passzív házak. Arról nem is beszélve, hogy a hűtést sokkal egyszerűbben is meg lehetne oldani. Mindenki járt már barlangban talán, ott elég hűvös van. Németországban felépítettek egy üveg-acél házat, ami nagyon melegedett volna, nyilván, a sok üvegfelület miatt. A hűtését úgy oldották meg, hogy lenyomtak egy csövet a talajba, és azon keresztül frissítették a levegőt a házban. Kész. Ha jól emlékszem 15 fokra hűlt így le a kinti levegő. Simán fel lehetne húzni már mai technológiával is lakóparkokat, amiknél kb a világításhoz, főzéshez, vasaláshoz, és porszívózáshoz kell energia. A meleg vizet elég jó hatásfokkal elő lehet állítani vákuumcsöves napkollektorokkal. A napelemes technológiának nem vagyok híve.
Igazából tervezés kérdése az egész. A passzív ház még csak nem is drágább alapból, ami elmegy szigetelésre, és jobb nyílászárókra, azt összespórolta az ember a fűtésrendszer elhanyagolhatóságán.

MaCS_70 2013.08.31. 12:06:13

@fchris82:

A meglevő épületekre lenne jó valami gépészeti megoldást találni.

Én mondjuk nem használok légkondicionálót, de a nyári meleget szívesen eltenném télire. :)

Állítólag volt is valami BNV-díjas magyar találmány, ami endotherm-exotherm kémiai reakciókkal oldotta meg a kérdést -- racionális költségekkel. Sajnos teljesen nyoma veszett.

MaCS

fchris82 2013.08.31. 15:38:08

"Én mondjuk nem használok légkondicionálót, de a nyári meleget szívesen eltenném télire. :)"

??? Továbbra is értetlenül állok előtted. A vákuumcsöves napkollektor nem csak használati meleg vizet állít elő, hanem egy kellően nagy és hőszigetelt tartállyal télire egyrészt tud tárolni meleg vizet fűtésre - a víz fajhője azért elég nagy, lásd Anglia speciális időjárását, mekkora hatással van rá a lassan felmelegedő vagy lehűlő óceán -, továbbá télen rá is tud segíteni. Minek ide különböző endoterm és exoterm reakciók? És a meglévő épületeknél is használható. Hely kell a tartálynak.

MaCS_70 2013.08.31. 23:21:03

@fchris82:

Bocs, de ez komolytalan. Több nagyságrenddel nagyobb energiatároló kapacitásról beszélek.
Éppen az a gond, hogy a víz fajhője sehol sincs ahhoz képest, mint amire megoldást kéne találni.

MaCS

MaCS_70 2013.09.01. 12:01:55

@MaCS_70:

Számolgatok.
A víz fajhője 4,2 kJ/kg*C
A földgáz fűtőértéke 34 MJ/m3

Ez nálam az adja ki, hogy ha eltekintek mindennemű veszteségtől (ami nyilván baromság), akkor egy m3 víz 1 C fokkal történő melegítése 0,12 m3 földgázzal lehetséges.
Ha húszról nyolcvan fokosra melegítem a vizet, az 7,4 m3 gázt jelent.
Egy hideg téli napon ennek a háromszorosa ég el a kazánban.
Ergo ha reálisan, nem 100%-os hatásfokú folyamatokkal és valami egészen brutálisan (lehetetlenül) jó hőszigeteléssel számolok, akkor egy 10 m3-es, 80 C-ra melegített víztartállyal mondjuk 1-2 napi fűtést oldok meg -- na, ennél azért sokkal jobb megoldás kéne!

(De lehet, hogy egyszerűen csak rosszul kalkulálok...)

MaCS

v2peti 2013.09.03. 18:00:29

Az urán helyett a sokkal biztonságosabb tóriumot kellene használni az atomerőművekben! Van belőle elég, és nem sugároz úgy, mint az urán, tehát sokkal biztonságosabb!

fchris82 2013.09.13. 20:51:49

@MaCS_70: Jogos, igazat kell neked adnom.

fchris82 2013.09.13. 20:52:32

@v2peti: A tóriumos erőmű még csak elméletben létezik. A jelenlegiekben nem cserélhető le az urán csak úgy tóriumra.

eax_ 2013.09.14. 13:37:55

dafuq did i just read

JFK-alapítótag 2013.09.14. 18:56:30

@Péter Tóth: Stirling motor, termoakusztikus genenerátor stb?

JFK-alapítótag 2013.09.14. 19:01:40

@dangbird: nettó hülyeség. Keress rá a HMKE (Háztartási Méretű KisErőmű)szóra. Az áramszolgáltatók pl. éppen pár napja bővítették az engedélyezett inverterek listáját.

v2peti 2013.10.06. 02:45:07

@v2peti: Ez oké, de akkor nem az lenne a megoldás, hogy pánikszerűen bezárunk minden atomerőművet, hanem az, hogy tórium alapúakat tervezünk, ugyanis a nap- és a szélerőművek az egyenletlen áramtermelésük miatt csak kiegészítő szerepet tölthetnek be az áramellátásban!

Red shield representatíve 2013.10.07. 22:10:09

@v2peti: Ez a tórium egy mánia. Egy tóriumos erőműben olyan izotópok is keletkeznek, amelyek rettenetesen veszélyesek, mert brutális gammasugárzók. Teljesen más atomerőművek kellenek a tóriumhoz.

vilagnezet.blog.hu · http://vilagnezet.blog.hu 2013.10.13. 08:42:31

"Az elmúlt években az új építésű atomerőművek versenyképtelenné váltak az egyéb technológiákkal szemben. Míg minden más technológia egységnyi áramtermelésre vetített költsége csökkent az elmúlt időszakban, az atomenergiáé növekedett. A mai, szigorúbb előírások és a beruházások óriási mérete miatt fellépő finanszírozási költségek miatt ma már egyáltalán nem az atomenergia a legolcsóbb áramforrás. Az amerikai Energy Information Administration (EIA) szerint a 2018-ban termelni kezdő, legfejlettebb atomerőművek átlagosan 108 $/MWh áron fognak tudni áramot termelni, míg a kombinált ciklusú gázturbinák 66 $/MWh, a szárazföldi szélerőművek 87$/MWh, a vízerőművek pedig 100$/MWh költséggel tudnak majd áramot termelni. Ezek a számok az erőművek életciklusa során felmerülő legtöbb költséget tartalmazzák, a leszerelés költségeit viszont nem, ami jellemzően az atomerőműveknél a legmagasabb."

hazaeshaladas.blog.hu/2013/10/12/a_paksi_atomeromu_ii_tervezett_beruhazasanak_elemzese

zotyesz11 2013.10.19. 18:23:59

@Mária Pirézia: Nem csak a Paksi-t rontotta el, de én "INTER" reaktorról sem hallottam még semmit.
Biztos van.

De a fúzió erőművi kihasználásával asszem az ITER projekt foglalkozik.

A geotermikus villamos áramtermelés ábráján még mindig röhögcsélek.
Komolytalan...

csakhalkanszólok 2013.10.21. 16:49:04

Ekkorát régen röhögtem :-)

Ezek szerint a legújabb Audi egy elavult szar, mert ugye a több ezer éves kereket használja.

Vagy a mobiltelefon kidobandusz, mert már Marconi is több mint 10 éve rádióhullámot használt!

És mi van a főzéstechnológiánkkal??? Még mindig az a fránya tűz amit az ősember csiholt???

Ami működik az működik és kész. Ha gőzgép - ami azért egy igen jól és biztosan működő szerkezet - akkor gőzgép. Az atomerőműnek nem ez a baja, hanem a keletkező hulladék megfelelő elhelyezése. Meg persze ha baj van, de ehhez javaslom áttekinteni az egy TWh-ra jutó halálos áldozatok számát különböző termelési módoknál. Persze én sem szeretnék egy atomerőmű mellett filózgatni vajon elég biztonságos-e, de tüdőrákban sem olyan szép meghallni.

Amúgy bármelyik termelési módot akarja valaki összehasonlítani, egy dolog mindenképpen fontos: a rendelkezésre állás. Vagyis sajnos egy sor energiatermelő vagy folyamatosan termel, vagy ciklikusan, de ezek nem egyeznek a felhasználás ütemével. Márpedig váltóáramoz "még" mindig nem tudjuk tárolni, emiatt mindig annyit kell termelni, ami el is fogy.

Tehát mindegyik termelési mód másról szól.

Még egy dolog. A biomasszát nem vetném el, lecikizni meg végképpen nem. Nagyon nagy ám a fosszilis energiával szemben az a fegyvertény, hogy valójában a cén cirkulációs ciklusa kb 1 év, és nem pár milliárd mint a kőolaj/gáz/szén esetében. vagyis minden évben megtermeli a levegő CO2 tartalmából a napenergia. Hogy mennyire elég? Ha ügyesen csináljuk igen sokra, de ez egy sokkal hosszabb érvelés lenne. Mindenesetre ez mindig adott évben eltárol napenergiát jelent.

csakhalkanszólok 2013.10.21. 16:49:42

@csakhalkanszólok: cén = szén. Tudat alatt a C vegyjellel kezdtem írni, bocsi!

vilagnezet.blog.hu · http://vilagnezet.blog.hu 2013.10.21. 18:14:15

@csakhalkanszólok:

Az otto és diesel motor elv nagyjából 100-130 éves dolog. A gőzgép elv ennek minimum a duplája, tehát 200-260 éves.

csakhalkanszólok 2013.10.21. 18:24:46

A tűz meg több milliárd(?) éves, és akkor mi van. Valójában szerintem az egész blog felvetése hibás.

Semmi baj nincs a gőzgépekkel, akár 2xx éves, akár több. Működik, hatékony és külső hőenergiát hatékonyan alakít át forgó vagy alternáló mozgássá. Ha ezt atomerőműben tesz, akkor azért szeretjük, ha máshol, akkor azért.

Elavult akkor lesz valami, ha van helyette jobb megoldás. Ma alaperőműként nagy valószínűséggel az atomerőmű a legjobb. Minden más politika, és érzelem. Még akkor is ha én baromira örülnék valódi zöld alternatíváknak.

vilagnezet.blog.hu · http://vilagnezet.blog.hu 2013.10.23. 09:41:25

Figyelem:

Hibásan és figyelmetlenül raktam be korábban egy a fukusimai atombaleset miatti tengervíz rádioaktiv szennyezettség térképet. Bedőlve annak a megtévesztő jelenségnek, aminek nem egyedül, hanem tömegesen voltunk áldozatai.

Másfél, két hónapig nem csak én, de rajtam kívül más sem vette észre. A mostani jelzéseket köszönöm, javítottam, most már jó. Mit kellene még tennem? Szerintem semmi mást. Ennyi volt a dolgom.

A bogbejegyzésem lényeget nem érintette ez a hiba, mert a az óceán radioaktív szennyeződése ettől még tény marad.

vilagnezet.blog.hu · http://vilagnezet.blog.hu 2013.10.23. 23:28:21

Így döntené be az atom a rezsicsökkentést

2013. október 22., kedd, 16:00
Szerző: Szabó M. István

A magyar nukleáris erőműpotenciál felfutásáról évek óta egyre erősebben vizionál a regnáló kormányzat. Azt ugyan továbbra sem lehet tudni, hogy az „évszázad beruházása” milyen pénzből épülhetne meg, a napokban azonban világossá vált, hogy az új atomerőműből származó „olcsó áram” legalább a duplájára emelné a jelenlegi árakat.

hvg.hu/gazdasag/20131022_Igy_dontene_be_az_atom_a_rezsicsokkentest

racpali 2013.11.10. 18:04:53

A paksi atomerőmű egy elavult gőzgép?
A cikkíró talán nem olvas arról, hogy mennyi atomerőmű épül a világban? Nem elavult, fokozatosan fejlesztik. Értelmetlen a gőzmozdonyhoz hasonlítani többen leírták, hogy miért.
Szerintem a legnagyobb hiba a cikkben, hogy az üzem-
anyagcellák energiával való ellátásról elfeledkezik.
A cellák hidrogénnel működnek, és azt előállítani tárolni,szállítani drága.Ezért nem terjedtek még el, úgy ahogy a cikkíró vizionálja.
Véleményem szerint szükséges az atom erőmű alapellátás szintjéig.Nem ellensége a kormány az
országnak.
Az alapellátás szintjén felül dolgozzanak az áramtermelés mennyiségét elég jól szabályozni tudó szénhidrogén alapú erőművek.
Ezek mellett szükség van a megújuló energiák
segítségével termelt áramra is. Ha sok van belőle
akkor ezen felesleg árammal kell fűteni a szénhidrogén alapú erőművekben, csökkentve az elégetett földgáz, vagy olaj mennyiségét.
A passzív ház jó ötlet bár az energiamegtakarítás
témakörébe tartozik. Sajnos mostanában alig épülnek lakóházak, ezen belül elenyésző a passzív
házak száma.

racpali 2013.11.14. 17:11:15

Az előző hozzászólásomban van egy magyarázatra szorúló mondat. Azokban a fölgáz és olajtüzelésű erőműveket javaslom a pillanatnyilag túl soknak bizonyuló megújúló energiával termelt árammal fűteni, amelyeket mindenképpen járatni kell, nehogy a következő időszakban áramhiány lépjen fel amikor sem elég napfény,sem elég erős szél nincs.

Bambano 2014.01.20. 16:04:16

Na, akkor a tények. 29 GWh az nem több 20 nukleáris erőmű kapacitásánál, hanem a paksi meglévő erőmű 1 nap 5 óra alatt megtermelt áramával egyenlő. Tehát ez az állítás busted, marhaság.

A németeknél is csak álmodoznak az atom leállításáról, a japók meg is csinálták fukusima után, most meg azon dolgoznak, hogy hogyan lehetne újraindítani az atomjaikat.

A napelemmel az a nagy baj, hogy akkor termel, amikor pont nem kéne és akkor nem termel, amikor kéne. Tehát ha figyelembe veszed, hogy este van a csúcsfogyasztás, amikor a nap kb. az usákok fölött jár, akkor a napelemet vízszintesen kell szerelni, arccal a föld felé és meg kell oldani, hogy a nap átsüssön a földgolyón keresztül. ja, hogy ez nehéz ügy? hát ennyit ér a napelem.

az meg megint egy vaskos marhaság (nem kijelenteni, megcsinálni), hogy jó üzlet a vastagon dotált áram eladása az erőműveknek. ez közgazdaságilag teljesen agyhalott hozzáállás.

Bambano 2014.01.20. 16:13:13

@dangbird: "Magyarországon olyan jogszabály van, hogy ha az elektromos hálózat jelen van ott ahol laksz, az általad felhasznált elektromos energia max. 40%-át termelheted meg saját berendezéssel, legalább 60%-át a hálózatból kell kivenned!" marhaság, semmiféle ilyen szabály nincs.

Olyan szabály van, hogy a visszatáplált energia mérleged nem lehet mínuszos, vagyis az erőmű nem hajlandó neked fizetni a visszatáplált energiából, csak leírhatod a fogyasztásodból.

Kötelező fogyasztás nincs, ha te úgy gondolod, simán lekapcsolhatod magad a hálózatról, vagy nem fizetsz pár hónapig és akkor ezt megteszi neked a szolgáltató.

mekeke 2015.06.19. 07:15:50

öööö... jöhetne ide előbb egy cikk a fukusimai és a csernobili katyvaszról, amiből kiderülne, hogy mindkettő SZÁNDÉKOSAN és szervezetten történt. Csernobil katasztrófája a hozzánemértés miatt következett be, a Fukusimai pedig egy idegen állam és érderkrendszer terrorcselekménye volt.

mekeke 2015.06.19. 07:21:06

Ja és hogy folytassam: jelenleg nincs épeszű alternatívája a FOLYAMATOS és nagyon olcsó energiatermelésnek (alaperőműnek). Nap-szélerőmű teljesen tervezhetetlen, a teherelosztók semmit nem tudnak már kezdeni az energiájukkal. Ha a német rendszer mindenütt elterjed, szép tavaszi hetekben a szélben üresen járnak mind, télen a ködben pedig beindítják a szénerőműveket. Tízszer annyiért. Mindez egész évben változóan és összefüggéstelenül jelentkezik.

Jozsef Ignácz 2015.08.16. 13:01:22

Mindegyik alternatívának van előnye hátránya.Bárhogy osztunk,szorzunk,kiderül , hogy ezek a jelenlegi üzemelő egységek valamilyen oknál fogva nem fedezik a mai ember igényét Lehetne más megoldás ,A fizika lehetővé tenne olyan megoldást ami teljesen függetlenítené a használót a piactól .Felépítése drága Üzemeltetése ingyenes . De ez még odébb van.

TanNé · http://erkolcstan.blog.hu/ 2016.06.30. 14:11:27

Lerakták a turai geotermikus kiserőmű alapkövét
2016.06.30.

Lerakták Közép-Európa első geotermikus kiserőművének alapkövét a Pest megyei Turán szerdán, a kiserőmű várhatóan már a jövő évben megkezdi a termelést - közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) az MTI-vel.

A tájékoztatás szerint az erőművet a termálvizek hasznosításában élen járó szingapúri KS Orka Renewables Pte Ltd (KS ORKA) és a Turawell Kft. építi.

A korszerű technológiával elkészülő, 2,6 megawattos erőműben a föld mélyéről érkező 129 Celsius fokos termálvíz hajtja majd a turbinákat. A projekt mintegy 4 milliárd forintból valósul meg.

Az erőmű hozzávetőleg 800 családi ház évi villamosenergia-igényét lesz képes biztosítani. A beruházást követően az erőmű mellett a tervek szerint egy zöldségtermesztésre berendezkedő óriás üvegház is épül.

A szaktárca közleményében kifejtette: a geotermikus technológia Izlandról származik, ahol az épületeket 90 százalékban környezetszennyezés-mentes geotermikus víz felhasználásával fűtik, és az áramtermelés 99 százaléka megújuló energiákon alapul.

A geotermia még mindig kiaknázatlan terület Magyarországon, a megújuló energiáknak mindössze 6-10 százalékát adja. Ugyanakkor Magyarország rendkívül jó adottságokkal rendelkezik, mintegy 1200 hévízkút működik, amelynek alig 12 százaléka szolgál ki ipari vagy közösségi energiarendszereket.

Az erőmű alapkövét Szabó László külgazdasági és külügyminiszter-helyettes, Eirikur Bragason, a KS ORKA ügyvezető igazgatója, valamint Szendrei Ferenc, Tura város polgármestere helyezte el.

Forrás: MTI

komlomedia.hu/hir.php?hir=7222#ixzz4D3wLNg2H

Janos DrWittredi 2016.09.02. 17:39:13

Paks egy kicsit hosszú lére engedve, de azért érdekes.

vilagnezet.blog.hu · http://vilagnezet.blog.hu 2016.11.06. 09:52:33

Balázs M.: Jó cikk, de egy kis kiegészítést azért megérdemel: több ismerősöm megkérdezte tőlem, hogy ha ekkora a baj, Amerika miért nem balhézik a japánokkal Fukushima miatt.

Nehéz tisztán kátni Fukushimát illetően, szerintem a legjobb információs forrás Arnie Gundersen (youtubeon rengeteg videója fenn van, keress rá). A pasas 70 nukleáris reaktor építésében vett részt, és a Nemzetközi Atomenergiaügynökség vezető főmérnöke volt 2005-ig - mikor is rájött, mekkora veszélyeket rejt magában a nukleáris ipar.
Ahhoz a témához, hogy Amerika mért nem pattog:
- A fukushimai reaktorokat a General Electric tervezte és építette
- Ugyanilyen típusú reaktorból van még vagy 20 az USA-ban (szerinted hogy reagálna a közvélemény, ha megtudnák, hogy 20 Fukushima ketyeg potenciálisan az országban?)
- Az emberiség energiaellátásának 6%-át fedezzük nukleáris energiából, de 7 évente van egy leolvadással járó (Csernobillal összemérhető súlyosságú) baleset.
- Az első igazán súlyos leolvadás az USA-ban volt
- Az ún. forró részecskékhez egyértelműen köthető daganatos és autoimmun megbetegedések előfordulása EXPONENCIÁLISAN nő (persze ennek más okai is vannak, de pl. csak plutóniumból vagy 9000 tonnát pöfögtettünk el az atomrobbantások során)
- A világ legmérgezőbb anyagai KIVÉTEL NÉLKÜL alfa sugárzó radionuklidok (ide egy közelmúltbeli példa: Litvinyenkot pár évvel ezelőtt polónium radionukliddal nyírták ki Londonban. 0,1 MIKROGRAMM elég volt ahhoz, hogy 24 órán belül halálos sugárfertőzést kapjon)
- Ha már radionuklidok: csak 238-as urániumból 230.000 tonnát állítottunk elő az 1940-es évek óta, ebből például a délszláv háborúban 900, az iraki háborúban 2500 tonnát szórtak szét páncéltörő lövedékek formájában.
- A 238-as uránium felezési ideje 3,5 MILLIÁRD év, de még a plutóniumé is 30.000 (itt lesznek egy darabig). Még a cézium 137-esé is 30 év.
- A nukleáris program fő célja az atomfegyverkezés volt, az energiatermelés voltaképpen fedősztori volt a megfelelő infrastruktúra kialakításához
- A 80-as években több, mint 60.000 nukleáris fegyver létezett (ma már "csak" 15.000 van), ezek darabja minimum 500 millió dollár. Szerinted csoda, ha az utóbbi évtizedekben semmire nem jutott pénz, miután elfegyverkeztek minimum 30 EZERMILLIÁRD dollárt?
- Végül egy személyes megfigyelés: itt Németországban MINDENKI pajzsmirigyes. De úgy hidd el, hogy 40 felett a lakosság 80%a szed thyroxint, 40 alatt mondjuk 30%. Mi volt 30 éve? Csernobil. Mi volt a legnagyobb mennyiségben kiszabadult radionuklid? Jód-131. Melyik ország kapta a legnagyobb mennyiséget Ukrajna után? Na, összeáll a kép? Nyilván, a NATO nem nagyon kockáztatott egy atomháborút a Szovjetunióval egy 80 millió embert érintő nemzetegészségügyi katasztrófa miatt.
- Ja, apropó Csernobil. Tudtad, hogy a Szovjetunió bukásának valódi oka az atomkatasztrófa volt? Gorbacsov legalábbis meg van erről győződve, márpedig ő elég jól átlátta a dolgokat.
Stb. Stb. Summa summarum van pár ok, amiért érdemes kussolni.

vilagnezet.blog.hu · http://vilagnezet.blog.hu 2016.11.23. 07:57:48

Paks gőzzel működik. A fűtőelemek hőt termelnek amivel vizet forralnak. A keletkező vízgőz térfogata nagyobb mint a vízé (kb. 1600-szor). A térfogat növekedés miatt a vízgőz arra távozik, amerre tud. Praktikusan egy gőzturbinának nevezett eszközre terelik rá, amit megmozgatva mozgási energia keletkezik és ezt alakítják át árammá.

Ha a cikk írásakor üzemi baleset miatt radioaktív gőz került volna a levegő be Paksnál, akkor az alábbi, nyilakkal jelzett irányba vitte volna a szél. "

4949.blog.hu/2016/11/22/felcsut_fole_menne_a_paksi_goz

TanNé · http://erkolcstan.blog.hu/ 2016.11.23. 10:06:27

"A fő duma az volt, hogy csökkenteni kell az ország energiafüggőségét. Ergo Paks2 olyan fűtőelemekkel működik, amit minden magyar állampolgár megtermel a kertjében, a kiégett fűtőelemeket pedig odaadják az óvodás gyarekeidnek, hogy játszanak vele.
Viszont, ha ez nem így van, akkor valami nem stimmel.
Mégpedig az nem, hogy
1. elkötelezzük magunkat egy drága és veszélyes technológia mellett, amit első körben legalább 50+50 évig üzemeltetni kell, azután 2000 évig őrizgetni.
2. tényleg ennyire kell nekünk alaperőmű jellegű erőmű
3. központosított vagy elosztott villamos hálózatot akarunk-e
4. tényleg ezzel tesz jót a kormány a népnek, vagy esetleg a nép tőkebefektetéseinek erősítésével
5. miért titkosak a szerződések, megállapodások, legutóbb pl. a brüsszeli.
6. meg sem említik a leszerelési költségeket, ami akár a létesítés költségét is elérheti (lsd. extrém: Sellafield, 70-80 milliárd angol font) "

TanNé · http://erkolcstan.blog.hu/ 2016.11.28. 18:58:11

Paks II-öt simán lehetne helyettesíteni geotermikus erőművekkel. Paks II árából például majdnem ezer ilyen erőmű jönni ki mint itt alábbiakban írnak. Persze Paks II dupla annyiba kerülne , ha megépítenék, így majdnem 2000 geotermikus erőművet lehetne belőle építeni. Persze ez kicsit sok is. Tehát célszerűbb inkább a 2,6 megawattos teljesítményt megnövelni 10 szeresére és abból építeni 200-at. Áram mellet, a környéket is ellátná hővel.

Lerakták a turai geotermikus kiserőmű alapkövét
2016.06.30.

vilagnezet.blog.hu · http://vilagnezet.blog.hu 2017.03.08. 16:25:42

Egyesek szerint akik Paks II ellen vannak, azoknál majd szélcsendes, vagy napfénymentes időben le kellene kapcsolni az áramot:

Már miért kellene bármilyen PaksII ellenzőt lekapcsolni? Paks II árából két háromszor akkora energia kapacitás megoldható geotermikus erőművekkel. Azok meg állandóan működnek és könnyen szabályozhatóak is.

vilagnezet.blog.hu · http://vilagnezet.blog.hu 2017.04.02. 17:30:07

kb 100 közepes nagyságú geotermikus erőművel sokkal olcsóbban lenne előállítható az áram és lenne egy rakás hulladékhő iskolák, sportcsarnokok, uszodák, üvegházak fűtésére is. Nagyon sok embernek adna munkát. Nem lenne veszélyes, decentralizált lenne, kisebb nemzetbiztonsági kockázattal.

Egyedül a nagy mélységű fúrásnak van némi kockázata, de ilyen mennyiségnél az is minimális és eloszlana 100 felé. Az elmúlt 10 évben nagyot fejlődött ez a technológia és sokkal olcsóbb is lett.

TanNé · http://erkolcstan.blog.hu/ 2017.04.27. 12:56:05

Hosszas szenvedés és brutális veszteségek után becsődölt a világ egyik legfontosabb atomipari cége, a Westinghouse, és kis híján magával rántotta a Toshibát is. Az amerikai cég összeomlása hatalmas pofon a súlyos gazdasági gondokkal küzdő atomenergia-iparnak, és ezzel még messze nem ért véget a szektor vergődése: a francia Arevát 10 milliárd euróért kell megmentenie a francia államnak, a paksi bővítést vezénylő Roszatom jövője pedig az orosz állam politikai-pénzügyi támogatásától és harmadik világbeli diktátorok szeszélyétől függ. Ami mind azt jelzi, hogy 2017-ben szinte lehetetlen gazdaságosan atomerőművet építeni.

index.hu/gazdasag/2017/04/27/toshiba_westinghouse_csod_atomipar_paksi_bovites_atomenergia_csod/