Valláskritika, Mítoszirtás és Hit-Eltérítés sok Humorral

Világnézet

Hinni, vagy nem hinni ez itt a kérdés

2007. május 25. - IGe

Ezt 2001 év elején írtam és azóta eltelt időben már változott az álláspontom a hit szükségességét illetően, hiszen minek hinni olyan dolgokban, amit tudni is lehet.


Mi emberek, mivel kíváncsi fajták vagyunk, szeretnénk megérteni a világunkat és ezért különböző utakon igyekszünk mindent meg is tenni ennek elérése érdekében. Hogy a világ megérthető-e egyáltalán és hogy érdemes-e ezzel foglalkozni (még) nem tudhatjuk. Többünket valami belső ösztön hajt, hogy keressünk-kutassunk.

A megismerésnek két alapvető irányát úgy határoznám meg, hogy az egyik a már megismert valóságra és a logikára épül, a másik pedig a megérzésekre és hitre. Az első fő képviselője a tudomány, ami eléggé egységesnek mondható. A másik fő képviselője az eltérő vallások. Az 1998. évi adóbevallási útmutatóban 57, az 1999. évi adóbevallási útmutatóban már 76 egyházat sorolnak fel hazánkban akik számítanak az adónk egy bizonyos részére, meg mellette azért még ennél sokkal biztosabb állami támogatásra és különféle juttatásokra is. A Kulturális Örökségek Minisztériuma 2000. október eleji általam telefonon megkérdezett tájékoztatója szerint 130 egyházat tartanak nyilván hazánkban. Viszont több százra tehető a további egyházak és azon csoportosulások és klubok száma csak hazánkban, akiknek működési alapját a hit határozza meg. Ezek mindegyike nem feltétlenül az istenhitre épít. Van a gyógyító energiában való hittől a boszorkányok szövetségig sok minden. Magát a hit szót sokan azonosítják a vallásossággal, de ha ez igaz lenne, akkor bizony a tudományt és az ateizmust is vallásnak kellene tekinteni, hiszen sokan a tudományban hisznek meglátásom szerint. Bizonyos szempontból az ateizmus és a tudomány is vallás, bár ez tudom nagyon szokatlan álláspont. Nos a tudomány sem egységes, hanem széttagolt akárcsak a vallások. Így emiatt minden tudományágnak más a hitelve. Biztosan nagy a különbség a pszichológia és a fizika tudományának hitelvei között. Megpróbálom a fizikáét meghatározni:

A világ előbb-utóbb, de teljesen megismerhető a tudomány által. (hasonló, mint a világ Isten által megmagyarázható)


A világegyetem anyagból épül fel. (ennek az elméletnek már belső ellenzéke is van)


A világ logikus és a logika szabályait követve előbb utóbb minden része kiismerhető. (a világban vannak logikátlan dolgok is)


A világegyetem a nagy boom-mal keletkezett a semmiből (ezt a Pápa is valamilyen formában elismerte, mert találkozik a teremtés elmélettel) bár tegyük hozzá a semmiből minden ez nem túl logikus.


Vannak fizikusok, akik istenhívők, pedig a fizika szerint "Isten" paradoxon. Nem lehet bebizonyítani létezését, sem azt bebizonyítani, hogy nem létezik, mivel nem is tudják valójában mi lenne "Isten". A fizika szerint "Isten" egy értelmetlen dolog. Valami ilyesmire gondoltam.

Amikor egy rákkutató biológus ismerősömnek elmondtam, hogy többek közt az anyag és a "tudat", vagy idea összetevőinek azonosságáról tervezek filozófiai jellegű könyvet írni, hogy ismételten fel ne fedezzem a spanyolviaszt felhívta a figyelmemet Paul Davies: Isten Gondolatai című könyvére ami pont akkor jelent meg. A szerzőt 1995-ben a Nobel-díjjal vetekedő Templeton díjjal jutalmazták "a tudomány és a vallás közötti híd építéséért". Nagyon jó könyv, de szerintem a tudomány és a vallás között nemcsak hídra van szükség hanem alapvető szemléletváltásokra is mindkét oldalról.

Amennyiben a világunkat a logikára építettnek és ez alapján megérthetőnek tartjuk, akkor rengeteg ellentmondást látok, amely álláspontommal nem vagyok egyedül. Mondok személyes példákat mindkét oldalról. Hazánkban is működik talán egy nemzetközi szervezet részeként a Szkeptikusok Társasága, ahol vezető tudósok próbálnak küzdeni a babonaság és más tévhitek ellen. A szkeptikus az értelmező szótár szerint olyan személyt jelent, aki semmiben sem hisz, vagy másként kifejezve mindenben kételkedik A Szeptikusok a Tényeket Tisztelők Társasága nevet használják hivatalosan, mert a szkepticizmusnak (hasonlóan az ateizmushoz) szerintük hazánkban pejoratív hatása is van. Szimpatizálok velük és részt vettem az 1998, a 1999 és a 2000. évi kongresszusokon. 2000 szeptemberétől tagjuk is voltam két hónapig. Meglepetésként ért, hogy a kételkedők kételkednek az ufókban, a parapszichológiában, a kétes gyógyítókban, a hideg fúzióban, vagy szupravezetésben, a szabadenergiás találmányokban viszont nagyon sokan nem kételkednek "Isten" létezésében. Szerintem valaki nem lehet szkeptikus és istenhívő is egyszemélyben, mert az alapvető ellentmondás. Erre talán a legszemléletesebb az a kicsit általam most finomított népi mondás, hogy nem lehet egyszerre szeretkezni is meg szűznek is maradni. A Szkeptikusok Társaságának 1998-as konferenciáról nagyon sok értékes előadást és előadót is kiemelhetnék, de most csak Frid Ervin matematikus megfogó szavaival teszem ezt. "Rossz az iskola rendszerünk...A gyereknek el kell hinni amit a felnőttek tanítanak... Babonára tanítunk... Az emberek bután tartása hasznos dolog, sokan csinálnak ebből hasznot... Tekintélyelvű a világunk... A tévedés jogát fenn kell tartanunk."

A tudomány jelenleg azzal nem tud mit kezdeni, hogy a nagyon nagy és a nagyon kis dolgok más elvek alapján működnek és a kvantumfizika sok helyen nem tud kimutatni logikai összefüggéseket. (Ezt a Schrödinger macskája elméleti példával szokták szemléletesen alátámasztani, amelyet még a későbbiekben érinteni fogok.) A hit oldalának az ellentmondásai nagyságrendekkel nagyobbak és ezért szemet szúróbbak, mint a tudományé. A leglényegesebb: ha a hit hitre épül, akkor miért szükséges a logika eszközeivel meggyőzni és toborozni új tagokat. A hit világában Isten létezhet, hiszen azt csak hinni szükséges. A logika rendszere szerint viszont létezését bizonyítani, vagy cáfolni szükséges, mert különben paradoxonnak nyilvánul.

A paradoxon szónak több jelentése is van: látszólagos lehetetlenség, képtelenség, ellentmondás. A logika szabályai szerint lehetetlen bebizonyítani "Isten" létét, de ugyanúgy lehetetlen azt is bebizonyítani, hogy nem létezhet. Tehát "Isten" létezése, vagy nem létezése nem eldönthető, így az önmagában ellentmondás is. Elég feltennünk egy olyan gyerekektől gyakran elhangzó kérdést, hogy "Istent" ki teremtette. (Természetesen már tudvalévő, hogy a mindenek előtt lévő határtalan Karakutty teremtette "Istent") Persze itt az is nagy kérdés, hogy ez idáig senk sem tudta logikailag ellentmondásmentesen leírni, vagy egyáltalán tudományos igénnyel definiálni "Istent", így aztán persze, hogy nem lehet eldönteni valaminek a létét, vagy a nem létét, hiszen nem is igen tudjuk miről kellene eldöntenünk. Kísérletképpen több internetes vallási vitafórumon feltettem a kérdést, hogy definiálja valaki "Isten" fogalmát. Eddig közel száz definíciószerű leírást kaptam Istenről, amelyek igen eltérnek egymástól. Egy részük egyenesen tagadja Isten létét, másik részük eléggé bugyután ellentmondásos, vagy humoros a harmadik részben vannak amelyek tudományosan, vagy a valláskutatás szerint igyekszik - szerintem eléggé sikertelenül - leírni Istent. Ezeket a leírásokat majd később idézni fogom, mert nagyon tanulságosak. Véleményem és álláspontom szerint Isten egyértelműen létezik, mint egyes emberek és embercsoportok tudatában és tudattalanjában lévő speciális érzésforma, viszont azaz Isten, amit a jelenlegi vallások meghatároztak a logika szabályai szerint egyértelműen nem létezhet.

Megnézve néhány mértékadó tudóst is C.G. Jung fogalmazta valahogyan úgy, hogy Isten nem statisztikai igazság, tehát hogy van, vagy nincs egy darab Isten, hanem személytől függő tapasztalat. Aki megtapasztalta létét az hisz benne, aki nem tapasztalta meg az nem hisz. Persze itt is felvetődhet az a logikus kérdés, hogy hányan lehetnek azok akik úgy hisznek Istenben, hogy saját maguk nem tapasztalták meg és mégis elhiszik annak a másik embernek az állítását aki szintén nem tapasztalta meg Istent, csak egyszerűen állítja hogy létezik. Most jobban árnyalva önmagam és Jung gondolatát azért pontosan idézném: "Isten nem statisztikai igazság, ezért ugyanakkora ostobaság, ha bizonyítani akarjuk, mint ha le akarjuk tagadni. Ha valaki boldognak érzi magát, sem ezt, sem az ellenkezőjét nem kell neki bebizonyítani. Azt sincs okunk feltételezni, hogy a boldogság, vagy a szomorúság ne lenne megtapasztalható. Isten egy olyan általános tapasztalat, amelyet csak egy bárgyú racionalizmus, vagy egy neki megfelelő teológia tesz homályossá." Igen itt egy kicsit bezavar és csúsztatásnak érzem az általános tapasztalat jelzőt, mivel nagyon sokan nem tapasztalták meg Isten érzését, mint például a valószínűleg tényleg teljesen általános más érzéseket, mint a boldogság. Persze ahhoz, hogy igazán megértsük ezen és C.G Jung (1875-1961) más gondolatait is, valamelyest érdemes megismernünk életét és családi hátterét. Az apai nagyapjánál kezdeném akivel megegyező volt a nevük Carl Gusztáv Jung, aki állítólag Goethének volt törvénytelen gyereke és szakmáját tekintve kiemelkedő orvos. Apja Joham Paul Achilles Jung teológus és lelkész. Érdekes lehet még megemlítenem az anyai nagyapját Samuel Prciswerket, aki többek közt Genfben az Evangéliumi Társaság teológiai iskoláján tanított héber nyelvet és ószövetségi teológiát. Családjában a férfiak többnyire az orvosi, vagy a teológusi pályán tevékenykedtek, míg a női tagok jelentették az érzékenységet és a miszticizmust. Jung harmonikus, termékeny nevelő hatású családban és szép svájci környezetben nőtt fel. Elsősorban orvos, az analitikus, vagy komplex pszichológia megalapítója és csak másodsorban bölcs gondolkodó. Egy ideig Sigmund Freud (1856-1938) barátja, akinek segít elismertséget szerezni, majd miután belátja, hogy nem tudja felvállalni Freud szellemi örökségének továbbvitelét - amire megkérte - mert már túlnőtt rajta, bekövetkezett szakításuk. Freud szerint csak egyéni tudattalan van, ami érzékletes hasonlattal élve a lélek szemetes kosara, amiben érdekes múltbeli dolgokat lehet kiturkálni. Ezzel szemben Jung az egyénin túl a kollektív tudattalan elméletét is megalkotta, ami szerinte az egyéni tudat táptalaja, amin felnő és fejlődik. A kollektív tudattalan ami később a napjainkban is megjelenik, más és hasonló formákban, mint például morfogenetikus mező (összes emberi tudás és tudattalan és még sok más tudás csoportosulása a térben, hasonlattal mint egy központi nagy szuperszámítógép), ami már igen közel áll például egy tudományosan egyszer talán elfogadható istennek tulajdonított tudáshoz.

A kollektív tudattalan a mi és elődeink egyéni tudattalanjából épül fel, ami utat mutat és irányít bennünket fejlődésünkben. Ezt látszanak bizonyítani az olyan kísérletek eredményei, hogy két számukra ismeretlen és azonos nehézségű verset kell megtanulni egy csoportnak. Az egyik verset egy külföldi országból hozták és ott már nagyon sokan és régóta ismerik. A másik vers azonos és hasonló nehézséggel és rímeléssel íródott nemrég és csak néhányan ismerik. Állítólag a kísérletek azt bizonyították, hogy a sokak által már ismert verset könnyebben megtanulják az emberek. De jogosan feltételezzük-e, hogy ez csak emberi tudattalanból épül fel. Állatoknál végzett kísérleteknél már kimutattak olyan tanulási, megismerési folyamatokat ahol a valószínű állati telepátián kívül az állati tudattalan is közrejátszott. Ezek eléggé közismert labirintus kísérletek egerekkel. Nagy távolságokra és generációkra is úgy tűnik az egerek hasznosítani tudják a fajtársaiktól szerzett információt. Tehát ha egy egér végigmegy egy labirintuson, az valamilyen formában már ismertebbé válik a többi egér számára és ők már élve ezzel a plusz információval hamarabb járják végig az azonos rajzolatú labirintust, holott nekik is teljesen újnak kellene lennie és az időnek is hasonlóaknak mint a legelső egértársuk esetén. Az ilyen és ehhez hasonló kísérletek más fajoknál is eredménnyel jártak. Van-e és lehet-e kapcsolódás az emberi, az állati, esetleg a növényi kollektív tudattalan között és meddig lehet bővíteni ezt a kört. Ha létezik ez a kibővített kollektív tudattalan, akkor ott rengeteg tudásnak kell léteznie és az ahhoz való kapcsolódás olyasmi lehet mint jelenleg internet segítségével bekapcsolódni egy egyre hatalmasabb információs csatornába. Hogyan jöhet létre ez a kapcsolat, meditációval, imával, vagy más technikákkal, biztosan több út is helyes.

Érdemes talán visszatérnünk Freudhoz egy kicsit, hogy Ő hogyan és miben látta az istenhit lényegét. Szerinte az istenhívő ember meghosszabbítja gyermeki függőségét, ahelyett hogy érett fejjel csak saját erejére hagyatkozna. Az oltalmazó és bűntető apától való függőséget az istentől való függőséggel helyettesíti. Nekem is hasonló, bár egy kicsit árnyaltabb a véleményem az istenhitről. Szerintem és sokan mások szerint is az istenhit elsődlegesen emberi találmány és érdekek miatt jött létre és maradhatott fenn a napjainkig. Létrehozásának a célja az emberek befolyásolása, egységesítése, irányíthatósága ami működött és a történelem bizonyítja jó és rossz célok érdekében is. Isteneket és vallásokat gyártottunk és gyártunk napjainkban is. Talán ezek közül mint érdekesség és említésre érdemes a szcientológia egyház meghatározó alapítójának L.Ron Hubbardnak tulajdonított mondás, hogy ha milliomos akarsz lenni alapíts egyházat. Fő művéből a Dianetika című könyvből, szerintem elég a tartalomjegyzék elemeit elolvasni, mint például: "Aberrációs fertőzés, A nem organikus eredetű elmebetegségek, valamint az organikus tüneteket mutató betegségek egyetlen oka" stb . Ha egy kicsit belelapozgatunk, láthatjuk, hogy itt bizony egy "amatőr pszichológus" könyvét tartjuk a kezünkben. Könnyen olyan érzésünk támadhat vele kapcsolatosan, mintha egy 8 éves gyerek akarna sokat gyakorlatozott vadászrepülőgép vezetőknek oktatást tartani szakmai trükkökből és abból hogy eddig mindent rosszul csináltak. Persze mivel nem ismerem eléggé nem akarok végleges véleményt mondani, hiszen akár egy 8 éves gyereknek is lehetnek jó meglátásai, csak ilyen viszonylatban eléggé hihetetlen.

A természetgyógyászati törvények szigorításával, mivel sokan nem rendelkeztek hazánkban a megfelelő végzetséggel szintén több csoport egyházzá alakult, mint például a Gyurcsók József "hittel gyógyító" féle Egyetemes Szeretet Egyháza, vagy a Kovács András csontkovács féle Ősmagyar Táltos Egyház. Szerintem tanácsos lenne törvényileg szabályozni a "hittel való gyógyítást", mert annak is vannak a természetgyógyászathoz hasonlóan tudományos eredményei is. Itt a hit által kiváltott önszuggesztiós hatásra gondolok, valamint a placebo nevű szerre. A régmúltban a nem egyistenhitre alapuló vallásoknak, főként a természeti, vagy más néven pogány vallásoknak háttérbe volt szükséges szorulniuk, mivel alkalmatlanabbak voltak a tömegek irányítására és befolyásszerzésre. Nálunk a honfoglalás kori táltosokat és sámánokat akik gyógyítók és szellemi irányítók is voltak egyben hamarosan fel kellett váltania a keresztény barátoknak és a papoknak. Itt most Erich Fromm gondolatait idézném: "Az emberi történelmet (néhány primitív társadalom kivételével) nagyrészt az jellemzi, hogy a törpe kissebség az uralma alá veti és kiszipolyozza embertársai többségét. Ennek érdekében a kissebség rendszerint erőszakot alkalmaz, de az erőszak nem elég. Hosszú távon a többségnek a saját jószántából el kell fogadnia, hogy kizsákmányolják, ez pedig csak úgy lehetséges, ha a feje tele van mindenféle hazugságokkal és koholmánnyal, ami igazolást és magyarázatot ad rá, hogy miért fogadja el a kissebség uralmát." Fromm gondolatait a történelem számos helyen igazolja például politikai rendszerek kialakulását és bukását illetően is. Mostanra az olvasónak már valószínűleg úgy tűnik, hogy egyértelmű állást foglaltam és ez nem túl kedvező a hit részére. Valóban így is van, de ez csak egy csalhatatlan és tökéletesnek kikiáltott felsőbbrendű hatalmat érint elsősorban, aki kényére kedvére bármit cselekedhet velünk bármikor.

Popper Péter szerint, ha Isten létezik, akkor igen gonosz és kegyetlen lehet, mivel ő saját maga örökkön él és tökéletes és a korlátlan hatalmával olyan embert alkotott, aki megbetegszik, megöregedik és elpusztul. Popper gondolatát erősíti meg maga a biblia és Madách: Ember tragédiája is, hiszen a műben az első két ember Ádám és Éva még evett a tudás fájának tiltott gyümölcséből, de az örök élet fájának gyümölcsének fogyasztását istennek már erőszakkal kellett megakadályozni, hiszen ha abból is esznek azonosak lesznek Istennel. Az egyeduralmát Isten, vagy inkább a belőle élő és őt létrehozó vallások úgy tűnik nem szívesen osztanák meg másokkal. Véleményem szerint az egyistenhitre alapuló vallások önmagukból fakadóan törvényszerűen és folyamatosan el fognak tűnni, ugyanúgy mint eltűntek, illetve háttérbe szorultak a pogány vallások. Isten létén, vagy nemlétén pedig azoknak akik nem tapasztalták meg, teljesen felesleges foglalatosság töprengeni.

Ezt nagyon jól szemlélteti Viktor barátom baktérium - ember - isten elmélete: Miért lényegtelen az ember számára, hogy van-e Isten? Egy gyógyszergyárban a gyógyszergyártáshoz baktérium törzsből (hasonlat: Ádámból és Évából) egy egész baktérium kolóniát nevel ki a technikus. Ő helyezi bele az üstbe az első baktériumokat, majd neveli, táplálja, szaporítja őket, megfelelő környezetet teremtve. A technikus a törődésen kívül bármelyik pillanatban el is pusztíthatja "teremtményeit" az üsttel együtt. A baktériumok számára a technikus isten szerepét tölti be, hiszen rendelkezik minden olyan fő tulajdonsággal, mint az embernek isten. Még sem tud kommunikálni, információt cserélni, vagy egyáltalán érzékelni az ember létét. Nincsenek meg hozzá a megfelelő érzékszervei, fejlettségi szintje, nyelvezete stb. Így Isten ha létezik is egy magasabb fejlettségi szinten lehet mint az ember és ezért lehetetlen, hogy kommunikálni tudjon velünk. Istent valószínűleg éppen úgy nem érdekelné, hogy egy ember mit gondol róla, mint ahogyan a technikust sem érdekli, hogy mit gondol róla egy baktérium. Ha pedig Isten jót, vagy rosszat tenne velünk épp úgy nem tudnánk miért történt, mint ahogyan a baktérium sem képes ezt felfogni.

Ettől függetlenül a hit fontos fog maradni az életünkben csak egy fejlettebb vallásban vagy vallásokban fog megtestesülni. A világ következő meghatározó vallása, valószínűleg a korai buddhizmus, a Zen- buddhizmus és José Silva féle agykontrollhoz hasonló elvekre fog épülni és magába foglalja a pszichológia tudományának legújabb felfedezéseit is. Ez a majdan létrejövő vallás voltaképpen Isten nélküli vallás lesz, aminek nem lehet más a központja, mint a megértésre, harmóniára törekvő ember.

Ebben az átmenetben segítséget és problémát is fog okozni, hogy a pénz átmenetileg átveszi Isten egyeduralkodó szerepét, még a nem istenre/istenekre alapuló vallásokban is, sok mindenben a földön. Mire is gondolok itt? Az embereken befolyást lehetett szerezni eddig, hogy ha Istennek tetsző dolgot tesznek, akkor azért jutalomban lesz részük, viszont ha Istennek nem tetsző dolgot tesznek, akkor bűnhődniük kell. Persze ezeket a tetsző és nem tetsző dolgokat végső soron emberek határozták meg. Sokáig és még jelenleg is hatni lehet ezzel az emberekre, bár szerencsére már egyre kisebb létszámukra. Ezt váltja fel az a talán valami slágerben szereplő rész, hogy pénzért mindent megtehetsz, pénzért mindent megvehetsz időszak. Tehát az embereket már csak pénz adásával, vagy annak elvonásával lehet csak befolyásolni egyre nagyobb számban. A legmegdöbbentőbb bizonyítékai ennek Viktor barátom tapasztalatai, aki egy évet töltött el a Távol-Keleten Tibetben, Kínában és Indiában és igazi gurukat, gyógyítókat és harcművészeti oktatókat keresett és keseregve mondta, hogy mindenütt csak a pénz hatalmát és elsődlegességét látta. Megengedhette magának, hogy fizessen mindenütt, de az igazi tradíciókat már elveszettnek tartja.

Összefoglalásul úgy gondolom, hogy az emberi lét velejárója a hit, ami elválaszthatatlan tőlünk jelenleg és a jövőben egyaránt. Hogy miben hiszünk az mindig változni fog és nem feltétlenül kell annak azonosnak lennie mindenkinél, mint ahogyan jelenleg sem azonos. A vallások törekednek arra, egymással is konkurálva, hogy meghatározzák számunkra, hogy miben higgyünk és ezt minél többen higgyék. Valószínűleg a jövőben az egyéni vallások fognak előtérbe kerülni és egyének lesznek saját hittel uralkodó vallások nélkül. Tehát mindenki nyugodtan higgyen abban ami neki a legjobban megfelelő és (ezzel) ennek segítségével igyekezzen harmóniába és egyensúlyba kerülni önmagával és az őt körülvevő világgal.

A bejegyzés trackback címe:

https://vilagnezet.blog.hu/api/trackback/id/tr4886875

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

rakovszk 2007.06.15. 13:24:08

"ha a hit hitre épül, akkor miért szükséges a logika eszközeivel meggyőzni és toborozni új tagokat. A hit világában Isten létezhet, hiszen azt csak hinni szükséges. A logika rendszere szerint viszont létezését bizonyítani, vagy cáfolni szükséges, mert különben paradoxonnak nyilvánul. "

Hmm, mire gondolsz azalatt, hogy a logika eszközeivel toboroznak a vallások? Én egyetlen ilyen dologról tudok, a különféle istenérvekről, ezeknek viszont éppen az a célja, hogy a logika szabályai szerint bebizonyítsák létét.

"Isten létén, vagy nemlétén pedig azoknak akik nem tapasztalták meg, teljesen felesleges foglalatosság töprengeni. "

Ez azért nincs így, mert a vallás nem csak Istenről, hanem az emberekről is szól, rájuk vonatkozó törvényeket közvetít, ezek a törvények viszont csak akkor érvényesek, ha van Isten.

"Tehát mindenki nyugodtan higgyen abban ami neki a legjobban megfelelő és (ezzel) ennek segítségével igyekezzen harmóniába és egyensúlyba kerülni önmagával és az őt körülvevő világgal."

Hmm, és ha valaki úgy érzi, hogy neki az segít harmóniába kerülni önmagával, ha mondjuk halomra lövi mindazokat az embereket, akik nem szimpatikusak neki?

wuang · http://nanotechnologia.blog.hu/2009/07/23/abakusz_nagyfiuknak_a_kvantumszamitogep_i 2009.10.04. 12:48:43

A tudomány tökéletes leírást ad a mikrovilágról és a makrovilágról. A számítások több tizedes jegyig egyeznek a mérésekkel.
Aki nem tud mit kezdeni a világgal, az biztos nem a fizika.