Valláskritika, Mítoszirtás és Hit-Eltérítés sok Humorral

Világnézet

Halloween a természetes hagyomány

2007. november 01. - IGe

A kereszténységnek talán egyetlenegy jelentős ünnepe sincs, amit nem ősrégi szokások és ünnepi időpontok átértelmezésével hozott volna létre.

Volt több nagyon ősi, több ezer éves természetközpontú (pogány) ünnep ezen őszi időpontban. Ezek egyikéből, egy több napos kosztümös fesztiválból kialakult spontán a Halloween ünnep is, amelyik részben követte a pogány rituálékat és életörömöt. Mivel látták a kizárólagos hatalomra vágyó Római Katolikus paparisztokraták, hogy sok embert vonz, rendeletileg gyártottak egy letargikus mindenszentek ünnepet, amivel át kívánták venni a régi ősi ünnep minden közösségépítő hasznát. A Halloween ünnep spontán néphagyomány útján alakult ki, a mindenszentek és a halottak napja meg a RKAT ünnepnek való rendeleti kinevezésével.
"A kereszténység terjesztésekor a hittérítők azt a feladatot kapták, hogy lehetőség szerint a keresztény szokásokat a pogány ünnepekhez igazítsák azok betiltása helyett."

"A következő behatás a kereszténység terjedésével érkezett. 835-ben a római katolikus egyház november 1-ét mindenszentek ünnepének nevezte ki. Később az egyház november 2-át is szent nappá, a halottak napjává nyilvánította."  Halloween a Barcsayban
Mindenki döntse el saját maga, hogy egy diktatórikus szervezet által elrendelt letargikus, nem túl régi és eredeti szokást támogat, vagy a sokkal természetesebb és életvidámabb spontán hagyományt eleveníti fel.

A bejegyzés trackback címe:

https://vilagnezet.blog.hu/api/trackback/id/tr28215568

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Bummer 2007.11.05. 23:08:06

Korlátolt történelemképed van. Az emberi közösségek ünnepei mindig is függtek a közösség vezetőjétől. A középkori vezető a király volt, a nép katonai és vallási vezetője. Ő rendelte el, hogy mikor mit ünneplünk, mivel ő volt a főnök, nem a "paparisztokrácia". Egyébként felvilágosítanálak, hogy ez most is így van: a kormány rendeli el, hogy mikor mit ünneplünk. Hoppá.

Avatar 2007.11.06. 08:15:21

Bummer, azt azért felesleges lenne vitatni, hogy a kereszténység számos ősi pogány ünnepre és jelképre rátelepült, és beolvasztotta magába. A templomokat is előszeretettel építették fel frissen lerombolt pogány szentélyek, kegyhelyek helyére.

Bummer 2007.11.07. 00:30:48

A tényt nem vitattam, hanem az értékítéletet, meg hogy itt valami központi diktátum lett volna. Tehát: valóban, a királyok a templomokat is előszeretettel építtették fel korábbi pogány szent helyekre.

Rigor 2007.11.08. 02:41:21

Márpedig itt pont központi diktátum volt, egészen pontosan személy szerint Gergely pápa. És ez pont egy olyan ünnep volt amit betitlani eléggé bajos volt, így inkább a keresztény kotont húzták rá.

Avatar 2007.11.08. 17:30:47

Bummer: az egyház nyilván kézzel lábbal tiltakozott, de a királyok nem engedtek, és csakazért is a régi pogány szent helyekre építtették fel a templomokat. Higgy csak ebben a változatban, ha ettől jobb neked. Sőt a téli napforduló fenyőünnepéből is a királyok csináltak karácsonyt, és a tojást és a nyulat (termékenység szimbólumok) is a királyok tették a húsvéti ünnepek elemévé.

Bummer 2007.11.10. 15:37:02

A középkori európai civilizációs közösségek vezetői a királyok voltak, nem a papok. Úgyhogy ne beszéljetek marhaságokat.

Vörös Szonja, a tetovált lány 2011.10.31. 12:38:38

A Halloween eredetének leírására mutató link csak nekem nem működik? (404)

IGe · http://vilagnezet.blog.hu/ 2011.11.01. 08:19:45

Csak nevében szent

Akárcsak Jézus születésnapja, Mindenszentek is pápai rendelettel került egy pogány ünneppel egy időpontra, a katolikus egyház ezzel a módszerrel szerette volna a nem keresztény ünnepeket eltüntetni a köztudatból. IV. Gergely pápa volt az, aki 835-ben elrendelte, hogy Szűz Mária és a mártírok emléknapját május 13. helyett október 31-én ünnepeljék a hívek. Ebből később november 1. lett, november 2. pedig halottak napja – ez utóbbi pedig azt igazolja, hogy a pogány gyökerektől nem sikerült megszabadulni.
Töklámpás
Fotó: Emmanuel Dunand

A Halloween ugyanis a kelta samhainra vezethető vissza, ami pedig erősen a halottakhoz kötődik (samhain a kelta naptár utolsó napja, a szó a nyár végét jelenti). A kelták és a gael nyelvet beszélő népek úgy hitték, hogy október 31-én a világ és a túlvilág közti határ elvékonyul, sőt megnyílik, a holtak és a természetfeletti lények átjöhetnek az emberek közé.

A vaskorban (i.e. 800-600 körül) már javában ünnepelt samhaint az ókorban más népek is átvették, mindenekelőtt a rómaiak, akik néhány saját ünneppel keverték: a parentaliával és a feraliával (a holtak emléknapja, amit eredetileg februárban tartottak), valamint Pomona napjával – ez utóbbi egy menád, Bacchus boristen kíséretének egyik tagja, a gyümölcstermesztés védnöke. A termények, illetve a betakarítás és az aratás vége más kultúrkörökben is a holtak napjához kapcsolódott. (Vegyük észre, hogy a Halloween uralkodó színei, a narancssárga és a fekete az aratás és a halál színei.)

A Halloween elnevezés valamikor a 16. században alakult ki. A mindenszentek előtti éjszakát az írek All Hallows Even (even = evening, Minden Szentek Estéje) néven illették, a skótok ezt egyszerűsítették Halloweenre.

index.hu/tudomany/tortenelem/2011/10/31/honnan_ered_halloween/