Valláskritika, Mítoszirtás és Hit-Eltérítés sok Humorral

Világnézet

Tudományon átszűrt “Isten"

2019. december 24. - IGe

three-memeteers2-768x576.jpg

Suzan Blacmore, Daniel Danett és Richard Dawkinsnak ajánlva, kép forrása S.B fb oldala

 

Szórakoztató tudományfilozófia esszé

Első bővített fejezet: Tudományos módszertanon átfuttatott “Isten”

A tudományos módszertan egy szűrő, ami elválasztja a hülyeségeket a racionális és logikus dolgoktól. Ezt a szűrőt a világon mindenre rá lehet engedni, amiről már tudomásunk van akármilyen formában. Ha ráengedjük ezt a szűrőt "Isten"re, akkor abban a legtöbb vallási leírásból bizony csak a valós rész marad fenn. Például az, hogy a vallásteremtő emberek bizony „Isten”-eket is teremtettek, ráadásul jó sokat. Ez tény. A sok kamu, meg mellette nem. Persze a teremtés csak egy vallási zsargon és helyette a "hoztak létre" szóhasználat lenne a helyes. Továbbá nem szabad elfeledkeznünk, hogy magukat racionális elméknek beállító tudósok is sokat töprengtek a témán és sokuk csak sületlenségeket termelt, de voltak azért olyanok is, akiknek munkássága megerősíti és alapja is a tudományosan meghatározott „Isten”-nek

Hű-ha, de mi történik itt? Mi is ez a laza szövegvezetés? Egy paródia, karikatúra, vicc, ugratás? Vetődhet fel a jogos kérdés. Nem az, még ha a látszat az is elsőre. Már korábban írtam egy ennél sokkal rövidebb felvezetőt, de beláttam az nagyon kevés, még akkor is, ha az emberek nem nagyon olvasnak ma már el hosszabb szövegeket. Minél hosszabb egy szöveg, annál kevesebb az olvasója, ez egy elég egyértelmű tény és összefüggés. Itt viszont most jobban belemerülök a részletekbe és levezetem, hogy néha a valóság tud a legmeglepőbb lenni, amit magam sem gondoltam volna, amikor belekezdtem a huszadig század végén a huszonegyedik század kezdetén a kutatásaimba. Ezen bevezető röviden leírja a lényeget és van itt néhány válogatott írás, ami ízelítőt ad a teljesebb képhez.

Mielőtt belekezdenék a lényegbe írok néhány sort, hogy miért is lett ilyen személyes jellegű ez az egész. Jómagam egy nagyon biztos támpont - "érzékelő" - ebben a kísérletben, levezetésben, bizonyításban. Egyetlenegy olyan tulajdonságomról tudok, ami jelentősen eltér a jelenleg ~7,5 milliárd körüli föld átlag lakójától, de az nem kiemelkedő okosság és nem is kiemelkedő tudás, hanem az eltérő hipnábilitás. Azaz nem vagyok befolyásolható és hipnotizálható sem. Ergó nem hatnak rám mások mémjei sem. Mém immunitásom van. - Hümm ez van. ... Na akkor vágjunk bele:

Amennyiben a tudományos módszertanon átfuttatjuk, átszűrjük "Isten"-t, akkor leválik róla a sok mítoszokra jellemző túlzás, felnagyítás, lódítás és megmarad a valóság. Ami még így is szintén eléggé misztikus és hihetetlen nagyon sok ember számára. Persze ezt már nem is hinni kell, hanem tudni. Mert a hit csak a bizonytalanság a nem tudás szinonimaszava. Ami biztos, azt tudni illik és nem hinni. Aki meg következetesen szeretné ha valami bizonytalan biztos legyen, az meg bízzon!

A Magyar Para-Kutatási Tudományos Társaságban 13-as tagszámú tagkönyvem, az AION Alapítvány az Emberi Pszichikum Képességeinek a Kutatásáért, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Kísérleti Pszichológiai tanszékén, (mára már Kognitív Pszichológiai tanszék) tett kutatási munkákban való részvételem és ötleteim, a Tényeket Tisztelők Társasága tagságom és szembeni kritikáim, a Magyar Szkeptikus Társaságra való ráhatásaim, mind mind segített abban, hogy elkezdtem egy olyan dolgot, amibe egy átlagos ember, pláne egy tudós, a saját pszichés kötöttségei miatt bele sem vág. Annyi mindent tapasztaltam, ami képessé tett két fontos dologra: 1 Ne legyenek pszichológia gondolkozásbeli gátjaim. 2. Az emberi elme önbecsapási trükkjeit is el tudjam kerülni.

Úgy nézett akkor és most is ki, hogy rajtam kívül erre senki sem vállalkozott. Akik tettek valami kutatást e-téren, azok többnyire elő-elképzeléseiket, vagy saját ideológiájukat próbálták csak meg igazolni. Jellemzően elfogultak és teljességgel botrányos módon kezelték a logikát is. Összegezve végigmentem az ismert logikai istenérveken, ( Anzelm ontológiai istenérve, Descartes ontológiai istenérve, kozmológiai istenérv, Pascal valószínűségi érve, Aquinói „Szent” Tamás, az „első mozgató”-érv, moralitás-érv, Gödel ontológiai istenérve, William Paley tervezettség-érve) továbbá a jelentősebb filozófusok, pszichológusok, pszichiáterek, fizikusok, matematikusok és még zoológusok ez irányú munkásságain. Netes fórumokon és tudományos vitákban is felvetettem a kérdéskört, még teológusokkal és vallástudományi szakemberekkel is konzultáltam. Eredmény: Senki sem foglalkozott "Isten"-nel valóban tudományos igénnyel. A teológia meg eleve egy áltudományi ág, ott ez el sem várható.

Egyre több helyen ütköztem egy ilyen válaszba, hogy miért nem: "Isten egyértelműen kívül fekszik a tudomány hatókörén. Nem lehet sem bizonyítani, sem cáfolni." Nagyon sokan ezzel győzködtek. Nekem ez sehogyan sem volt logikus. Egyrészt mert ez tudományos állításnak próbál látszani, de azt igazolni kellene, de az nem történt meg. Elég hamar rájöttem, hogy ez csak egy átverés. Egy körbezárt hivatkozás (petitio principii), ami gondolkozásbéli és érvelési hiba. Nem megengedett a tudományban. Tehát hamar túlléptem rajta és elkezdtem a konkrét tudományos módszertani vizsgálatot "Isten"-nel, ha már más addig nem tette meg.

A tudományos módszertannak sokféle útja és módja van, de az első és legfontosabb az ilyen esetekben, amikor nincsenek kézzelfogható és egyértelmű támpontok - csak leírások, vélekedések, rész kutatások, megérzések, tippek - az adatgyűjtés. Tehát elkezdtem összegyűjteni hogy mit tartanak a világban az emberek "Isten"-nek. Eléggé hosszas és pepecs munka volt és ami nagyon fontos, ilyenkor nem szabad, hogy esetleges elő-feltételezéseink alapján részrehajlóak legyünk és csak az elképzeléseinkkel egyezőeket tegyük a "kosárba". Ami bevallom nekem is volt, de mára már nincs. Nekem akkor amolyan morfogenetikus mező istenképem volt. Ezt kicsit körülírom, hogy akkor én mit is értettem alatta. Amivel akkor a tudományos fantasztikus irodalom és a tudósok is foglalkoztak. Tehát, hogy az emberek gondolatai, bölcsessége és tudása nem vész el, hanem az valahogyan kapcsolódik és összegződik. Kicsit én beleértettem a többi élőlényt is. Ez az össz emberi és más élőlényi tudás az ami akár ha nem jelenleg, hanem csak a jövőben jön létre, de képes lehet arra is, hogy az időben visszanyúlva megteremtse önmagát. Sok tudós eljátszott ezzel a gondolattal, csak ők jellemzően számítógépekkel modellezték ezt le. Példának a látszólagos, vagy valódi időparadoxon probléma elemezgetésére, csak a legfrissebb és jelentősebb sci-fi alkotást a „Csillagok között” 2014-es filmet említem meg amelyben ilyen gondolatok köré lett írva a film forgatókönyve. Visszatérve a fantasztikumból, vagy esetleg a jövőbeli tudásunk szintjétől a jelenbe:

Összegyűlt tehát több ezer, egészen pontosan cirka ötezer körüli "Isten" definícióm, vagy magyarul és érthetőbben fogalmazva meghatározásom. Nagyon sok és nagy mennyiségű adat. Amely a teológiai lexikonban való megfelelőségtől a legegyszerűbb, akár ironikus elgondolásig terjedt. Nem láttam és nem is lett volna értelme az egészet rögzíteni és eltenni az utókornak, mert ez gyakorlatilag bármikor újra begyűjthető. Mit tettem helyette? Kiszűrtem az ismétlődéseket és szinte teljesen ugyanolyan jellegű meghatározásokat és már is leapadt a gyűjteményem egy sokkal kezelhetőbb 100-150 közé eső darabszámra. Más szűrési elvet nem alkalmaztam és így bizony bekerültek olyan meghatározások is, amelyek sokak szerint nem is tartozhatnának bele. Szerintem viszont nagyon is, hiszen ki tudtam zárni esetleges saját emberi hibáimat, saját magam ellenőrzésével.

A következő lépcső a beérkezett és kezelhetőre megszűrt adathalmaz rendszerezése és feldolgozása. Először is ezt a mennyiséget már rögzíteni tudtam és ettől nem retten meg egy átlag ember sem. Ő is képes lehet rá elolvasni és megérteni. A legegyértelműbb, hogy az ember ilyenkor a matematikához hasonlóan "közös nevezőt" próbál keresni, na de az itt egyértelműen nem volt és nincs is. Aztán egyenként kezdtem el egy-egy leírás elemzését alávetve a logikának és sokszor a belső önellentmondásainak. Ez sem volt jó módszer és ott követtem is el hibákat, amit mindenki más is elkövet, amikor még a tudása kevesebb a későbbi tudásához viszonyítva. Így igazából lényegtelenek is az "Isten" meghatározásokhoz írt kommentárjaim. Azok inkább amolyan irodalmi és szórakoztató okoskodások. Egy dolog viszont bizonyítva lett: Az, hogy az emberek annyiféleképpen határozzák meg "Isten"-t, hogy ez egyértelmű bizonyítéka, hogy nem ugyanabban az "Isten"-ben hisznek és nem ugyanazt az "Isten"-t tagadják.

Eleve lehetetlen lenne és a tudományos módszertan előírásai szerint nem is kell törekedni egy olyan "Isten" meghatározásra, amely minden vallást kielégítene. Ha ez lehetséges lett volna valaha is, nem lenne több tízezernyi vallása és Istene az emberiségnek. ... De van. Ebből következik, hogy a további elemzésnél a logika és a bizonyíthatóság és a következetesség az ami számít. Ilyenkor a tudomány azt javasolja, hogy állítsunk fel lehetséges teóriákat. Azokat teszteljük, pontosítsuk, ha lehetséges. Amelyiket nem lehetséges, azt vessük el. Ami csak pontatlan, vagy rész hibák vannak benne, azzal tovább kísérletezzünk. Ezt is tettem. Sőt jómagam levontam egy következtetést, ami a végeredményhez igen közel álló jellegű volt akkor szerintem. Ezt publikáltam és ki is tettem kritikai próbákra. Sőt még egy egymillió forintos díjat is kiírtam az esetleges sikeres cáfolónak, ha nem lenne igaz és százezer forintot kapott volna mindenki, aki érdemi kiegészítéssel, vagy pontosítással állt volna elő. A kritikai próbákat kiállta, nem volt cáfolat, de önmagam nem voltam elégedett, mert túl bonyolult volt és nem éreztem úgy, hogy tökéletes lenne és főként nem közérthető:

Általános Isten (továbbiakban Isten); egyes emberek és embercsoportok tudatában és tudattalanjában lévő speciális érzésforma, érzelemtípus. Istennel egyesek (az istenhívők) a világ és az élet keletkezését, felépítését, működését próbálják meg elképzelten és logikátlanul magyarázni, illetve élethelyzeteikre keresnek megoldást általa. Míg másokra (például az ateistákra, realistákra, naturalistákra, materialistákra, szkeptikusokra is ) Isten tudattalanul is olyan hatással lehet, hogy logikai és kritikai érzékük az istenhívőkéhez hasonlóan torzul bizonyos területeken.

Ez a meghatározás hétköznapi, de még szakemberek számára is nehezen érthető. Ezt a hibáját mindig is láttam. Ezért egyszerűsítettem és lerövidítettem.

Ezen elemzési, folyamatos tesztelési, tömörítési, tökéletesítési folyamatokkal is elment, sok minden más foglalatosságom mellett vagy másfél évtizedem, de a végén kiadódott egy olyan és eléggé pontos Tudományos Isten definíció, amit már nyugodtan lehet akár minden túlzás nélkül is tudományos ténynek is állítani. Hiszen ezen Isten valóságossága már igazolt és igazolható. Azt tettem továbbá, hogy a lehetséges és jellemző nem valódi, hanem áll kifogások ellen összeállítottam érv és bizonyíték rendszereket és azokat is tovább teszteltem. Különös tekintettel a pszichológiai hatásokra. Mellék termékként, vagy mellék hatásként egyértelmű lett az eredmények miatt, hogy ezzel nem csak az istenhitek, de az istentagadások is elvesztik logikai alapjaikat. Amennyiben az adott istenhit, vagy ateizmus fajta képviselői elveiket, világnézetüket, hitüket logikusnak állítják és nem csak egy sajátosan emberi kulturális játéknak, mint például én az egyik vallásomat a Jedi Vallást. Magam is meglepődtem rajta, de megdőlt, megdöntöttem az ateizmust. Isten, az általános és tudományos Isten ugyan is ez, és ezt semmi értelme tagadni, mert igaz. A tudomány szűrője csak azt engedte át, ami a valóság:

Isten = gyűjtőfogalom 1. emberek által teremtett fő mítoszlények 2. egy kényszerképzet

Isten, Játék, Autó, Zenész, Marha, Zöldség mind gyűjtőfogalom, akár kicsi, akár nagy kezdőbetű. Még akkor is, ha valaki Istennek, vagy Zöldségnek nevezi el a kutyáját, vagy a lovát. Akkor is több ilyen név, elnevezés van és több mindent gyűjt egybe, azonos elnevezés alatt nagy kezdőbetűvel. Az "Isten" szó kizárólagos használata mind egyes monoteista, mind egyes ateista körök részéről, nem csak logikailag, de szemantikailag/értelmezéstanilag sem megengedhető és téves. Hiszen több tucatnyi egyistenhitű vallás van és azok Istenei nem azonosak és mindegyiknek van külön azonosító neve. Másrészt "Isten"-nek különféle jelentéstani felosztásai is vannak, amelyek nagyjából talán ezek; köznyelvi, művészeti, átvitt értelmű, paradox elvű, különféle dogmatikus vallási, különféle filozófiai, pszichológiai, tudományos. Ezeket sem lehet egybe mosni. 

Amennyiben a meghatározást három logikai részre bontjuk, akkor azt látjuk, hogy az első kettő teljesen egyértemű tény. Ráadásul köztudomású tény. Igazából csak a harmadik elem a kényszerképzet, ami különösebb bizonyítást és levezetést igényel. Illetve az se nagyon, hiszen már neurológus, pszichológus képzettségű Freud és nagyon sok más tudós is kerülgette már ezt a meghatározást, de nem neurózis és skizofrénia jellegű, hanem kényszerképzet a pontosabb diagnózis rá. Hiszen az „Isten”-ben hívő embert jellemzően nem lehet és lehetetlen észérvekkel meggyőzni hite tarthatatlanságát illetően. Amit valóságnak vél. Az „Isten” tagadó, tehát az ateista embert, aki legtöbbször racionális gondolkozónak próbálja beállítani magát szintén lehetetlen észérvekkel meggyőzni, hogy tagadása, egy pontosan és tudományosan definiált „Isten” tekintetében értelmét veszti. Tagadásának, csak akkor van értelme, ha mások vallási jellegű „Isten” kényszerképzeteit fogadja el, de azzal már valamiféle látens „Isten”-hite is lesz egyben. Ezen a látens "istenhiten" sokat segítene már az is, ha az ateista ember magát inkább poliateistának nevezné. Tehát nem istentagadónak, hanem istenek tagadójának.

Külön gondolatsorban mindenképpen szükséges megemlítenem Richárd Dawkinst, akit némileg hibásan a memetika egyedüli alapítójának tartanak. Szerintem csak legfeljebb egyik megalkotója a helyes besorolás, hiszen voltak elődei és utódai is, akik nála sokkal jelentősebbet hoztak létre ezen a tudományterületen. Dawkins munkássága a biológiában jelentős, a memetika számára csak egy gének-mémek párhuzam példa főként. Az „Isten”-t mint fertőző mémet Dawkins helyesen ismerte fel, de azt már nem, pedig minden lehetősége és adata megvolt és most is megvan hozzá neki, hogy annak ellen-mémjére, ellenpontjára az ateizmus alkalmatlan. Már csak azért is, mert maga az ateizmus általa is használt hibás mai meghatározását (definícióját), eleve ábrahámita vallási teológusok alkották meg. Tehát az ateizmus, a pogány kifejezéshez és szitokszóhoz hasonlóan eredendően egy trükkös (vallási) mém. Politikai kifejezéssel élve, hasznos ellenségkép. Az ateizmust támadni és ellenfélnek feltüntetni is könnyű és praktikus is bizonyos „hit”-védelmi csoportoknak. Viszont, ha az ateisták önvallomásukat lecserélik racionalistára, a racionalitást már valahogyan nem akarják emlegetni és támadni, ellenfélként zászlóra tűzni, ugyanezen „hit”védők. Dawkins az Isteni téveszme könyvéből, ami a judeokereszténység elleni valláskritika elsődlegesen, az ateisták bibliája lett. A tartalma számomra tudományosan már régen túlhaladott, de a címe azért valamennyire helyes. Hiszen a téveszme lényegében a kényszerképzet egyik szinonima szava.

A kényszerképzetként való helyes besorolás bizonyítása és sokszoros tesztelése megtörtént és már régen a gyógymódján folyik a munka. Mert az is megvan és működik. A gyógyulások már folyamatában vannak. ... de mivel ez egy több ezer éves rossz beidegződés, torz divat, "agyrágó" mém eredménye, a gyógyulás sem megy csak úgy hipp-hopp. Tehát a türelem nem csak rózsát, hanem sok „Isten”-kényszerképzetéből kigyógyult, vagy kigyógyulóban lévő embertársat is terem.

Álláspontom tehát az, hogy nem tagadni és nem hinni kell, hanem tudni „Isten”-t, és gyógyítással segítenünk ezen „Isten”-kényszerképzetbe esett monoteista, monista, teista, deista, ateista …. embertársainkon. Mert ők ezen speciális lelki-/elme-/szenvedélybetegségük jellegénél fogva nem látják és képtelenek is látni saját logikátlanságaikat és önellentmondásaikat. Gyógyító Vakcina Gondolat-Vírusokkal „betegségük” viszonylag könnyedén, fájdalommentesen eltüntethető. Ezek lényegében legyengített hülyeségek, amelyek gyakran nevetségesek is. Igen „Isten”-ből nevetve lehet a legkönnyebben kigyógyulni.

Két évtizedes kutatásaim és teszteléseim vége felé 2019 tavaszán vettem csak észre, hogy az addig eléggé vitatott memetika közben erősebben beágyazódott a tudományba. Így viszont utólag ismertem meg a közben sokak által megírt memetikai elméleteket, amit magam mint párhuzamos felismerést a gyakorlatban erősen folytattam. Így láttam, hogy amit én „Gyógyító Vakcina Gondolat Vírusok”-nak nevezek, azt a memetika immun-mémnek sorolta be. Ez kellemes meglepetés volt számomra Dawkins elnagyolt memetikai írásai után, mert így többszörös megerősítés is megvan, ami fontos a tudományosság szempontjából. Dawkins csak azt ismerte fel, hogy „Isten” egy veszélyes fertőző mém, de azt már nem, hogy akkor nincs értelme „harcos ateizmussal” tagadni, támadni, hanem gyógyítani érdemes.

Amennyiben a tudományos módszertan helyes és igaz utat mutatja meg, és minden jel szerint igen, akkor már csak némi idő szükségeltetik, hogy az emberiség egyik legnagyobb, vagy inkább egyértelműen a legnagyobb mémjét, memetikai problematikáját, megoldottnak tekinthessük.

angol nyelvi verzió

............................................................................................

csatlakozó memetikai gondolat:

orult_emberek.jpg

Nekem is ilyesmi volt és részben még ma is hasonló a sorsom (és fikázások rám), de nem sokáig már. Egy tudományos dogmát cáfoltam meg tudományos módszertannal és akárcsak a modern immunológia megjelenésekor megleltem az ellenszert is egy veszélyes memetikai vírusra. A felismerésem, nem más mint egy igazolt tudományos tény, az immunológia módszertanának átvezetése egy pszichológiai síkra. . -IGe

 ..................................................................

A témában megírt rövidke és szellős szórakoztató tudományfilozófiai esszém, kis példányszámban próba nyomtatott, mind a 10 fejezetét pdf fálj formátumban, memetikai, pszichológiai, kognitív tudományi, logika, ismeretelméleti, tudományfilozófiai szakmai körök indoklással igényelhetik és elküldöm. Teológusok kérem kíméljenek.  Baráti körben tovább is adható. Korlátozott számban nyomtatott példányaim is vannak. Kisebb javítások még lesznek benne, mielőtt könyvesboltokba kerülne.

Túl Richard Dawkinson a belső címe.
IGe (Iván Gábor elemér)
Tudományon Ászűrt „Isten”, avagy van egy kis bibi az ateizmussal
© Iván Gábor ’elemér’, 2019 Minden jog fenntartva
Fejezetek
Tudományos módszertanon átfuttatott „Isten” … … … … .7
Ateisták agyának Isten-tartalma? … … … … … … … … 16
Régi gondolataimra példák … … … … … … … … ….. … 26
Isten egyértelműen kívül fekszik a tudomány hatókörén? 30
Isten definíciói – leválogatott gyűjtemény … … … … … ..33
Általános Isten meghatározása … … … … … … … … … 68
Tesztelések helyszínei és módja … … … … … … … … . 80
Gödel, az elmebeteg tudós … … … … … … … … … …. 82
Anzelm istenérve cáfolat, avagy az Isten egyenlő az
Emberi Ostobasággal? … … … … … … … … … … …. 102
Létezés. Mi is az? … … … … … … … … … … … … … . 110

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Közlemény 

A jövőben a Tudományosan definiált "Isten" és a Tudományon átszűrt "Isten" témakörökben a szerző nagyon korlátozottan fog belemenni csetszerű vitákba. Mivel ezeket a vitákat és teszteléseket nagyrészt lezártnak tekinti. Memetikai, pszichológiai, kognitív tudományi, logikai, ismeretelméleti, tudományfilozófiai, szemantikai ....szakmai körök és hozzáértők érdemi és nyilvános írásbeli kritikáját, reflexióit viszont a jövőben is örömmel fogadja és adott esetben hasonló módon választ is ad rá. Kéri ezekben a tudományos érvelés, tehát a logikus vita legalább 24 legfőbb szabályának bertartása legyen az irányadó. Emlékeztetőül: en: yourlogicalfallacyis.com/   vagy hu: https://a.te.ervelesi.hibad.hu/

Érdemi kritikának tehát csak olyan írást tud tekinteni, amely a logikus és tudományos vita szabályrendszerére épül és ezen kívül a publikált írása ismeretét is magában hordozza, tehát annak három fő gondolatát érinti és nem valamiféle témaidegen melléírás. Első: "Isten"-t is lehet tudományosan vizsgálni. Második: Isten tudományos meghatározása. Harmadik: Richard Dawkins memetikai és logikai tévedése.

Korábban már érkezett ilyen nem szakirányú érdemi jellegű kritika a Szkeptikus Társaság elnöke és Szkeptikus Szervezetek Európai Tanácsának 2013-2017 közötti elnökétől, amelyre részletes válaszadás is megtörtént. Tehát ennél már csak szakavatottabb érdemi kritikát érdemes csak közzé tenni a jövőben. 

Tudományon átszűrt "Isten" azaz van egy kis bibi az ateizmussal című szórakoztató tudományfilozófiai esszéjét pdf. fálj formátumban igényelni lehet, ami megegyezik a próba nyomtatott könyv formátummal. Ez e-mailen, de f@szbuk messengeren is átmegy, azon elérhetőségek valamelyikének a megadása után. 

A bejegyzés trackback címe:

https://vilagnezet.blog.hu/api/trackback/id/tr1715365036

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Iván Gábor IGe · http://egely-wheel-egely-kerek.blog.hu/ 2020.01.10. 18:11:51

Annyi féle más izmus létezik,amely sokkal kevesebb konfliktust okoz mint az ateizmus és ráadásul tudományos nézetek mellett is felvállalható. Emelett nem nagyon teszik lehetővé kitalált mítoszlények iránti túlzott rajongást, hitet , kényszerképzetet sem.
Pölö: empirizmus, racionalizmus, neodarwinizmus, pozitivizmus, szkepticizmus, logikai pozitivizmus, materializmus, pragmatizmus, ....stb
Innét lehet válogatni: hu.wiktionary.org/wiki/-izmus

IGe. · http://istenteszt.blog.hu/ 2020.01.18. 09:06:10

Az Isten/isten szónak is több jelentése van:

köznyelvi
művészeti
átvitt értelemű
paradox elvű
különféle filozófiai
különféle dogmatikus vallási
tudományos

jonatanxx 2020.02.03. 00:12:24

..."Isten egyértelműen kívül fekszik a tudomány hatókörén. Nem lehet sem bizonyítani, sem cáfolni... ...Elég hamar rájöttem, hogy ez csak egy átverés. Egy körbezárt hivatkozás (petitio principii), ami gondolkozásbéli és érvelési hiba. Nem megengedett a tudományban. Tehát hamar túlléptem rajta és elkezdtem a konkrét tudományos módszertani vizsgálatot "Isten"-nel, ha már más addig nem tette meg."...

Szerintem, ez nem "petitio principii" hanem ok és okozat. Mondjuk a következtetés téves, mivel ha kívül esik a tudomány hatókörén, akkor cáfolni biztosan nem lehet, de bizonyosság, és így a bizonyítás a jövőben nem kizárható. És ebben az esetben már a tudomány hatókrébe _fog_ tartozni.
De, legyen "petitio principii". Az, hogy a két állítás nem igazolja egymást, még nem zárja ki azt, hogy igazak legyenek. Csak annyit jelent, hogy nem bizonyítottak. Te viszont a petitio principii-re hivatkozva, bizonyítottnak tekinted, hogy Isten létezésének kérdése egyértelműen a tudomány hatókörébe tartozhat. Erre építed fel az egész mondanivalód, érvelésed, de semmilyen tudományos bizonyítékot nem adsz arra, hogy ezt megteheted. A tudományt használod tudománytalanul.
Persze nem korrekt, hogy az egyik oldalon csak annyit kell mondani, hogy így hiszem, oszt jónapot, a másik oldalon meg tudományos módszertan kell, de hát ez ilyen, ezért hívják hitnek, meg tudománynak.
Egy paradoxont akarsz megoldani... mintha Isten lennél. :) Definíció szerint Isten teremtett mindent. Magát a tudományt, a világegyetemet, annak működését, azon belül a logikát is. De ezek csak részhalmazai a mindennek. És a "minden" is csak valami, amit Isten teremtett. Nincs kizárva, hogy van valami más "minden", számunkra soha nem is érzékelt valami, amit teremtett vagy fog teremteni.
És ha figyelemmel kíséred a tudományt rájössz, hogy ezek a teoriák nem is állnak olyan messze tőle. Multiverzumok, mint "valamik", a semmiből valamit _teremtő_ ősrobbanás. Vajon melyik a valósznűbb: az ősrobbanást előidézte valami - hívjuk Istennek - vagy volt az időtlen semmi, amiből "csak úgy" lett az Univerzum.
(Megjegyzendő, hogy az ősrobbanás elméletét Georges Lemaître, egy pap dolgozta ki. És Einstein a következő "tudományos" érveléssel utasította el: „Az ön számításai hibátlanok ugyan, de fizikája visszataszító” :) Később, persze elfogadta.
hu.wikipedia.org/wiki/Georges_Lema%C3%AEtre )
Mindig lesznek a tudomány számára megválaszolhatatlan kérdések. Mi volt az ősrobbanás előtt. Mit jelent az, hogy nincs tér, és nincs idő? Mit jelent a végtelen? Hogyan lehetnek végtelen fizikai mennyiségek, egy fekete lyuk körül? Mi a lélek az értelem? Van-e valami a születés előtt, a halál után? Nem tudom bizonyítani így sajnos csak hiszem, hogy ezek a kérdések _tudományos alapon_ mindíg megválaszolatlanok lesznek. És amíg csak egy bitnyi információ létezik, amire nem tudjuk a választ, addig Isten léte nem cáfolható... és amíg nem sétál közöttünk, rángatva az időt és a teret, nem is bizonyítható.

IGe. · http://istenteszt.blog.hu/ 2020.02.03. 14:06:18

@jonatanxx:

"Isten"-nek külön értelmezési és jelentéstani felosztásai vannak: Talán nagyjából ezek:

köznyelvi
művészeti
átvitt értelmű
paradox elvű
pszichológiai
különféle filozófiai
különféle dogmatikus vallási
tudományos

Isten átvitt értelemben: Olyan személy vagy dolog, akit/amit egy személy rögeszmésen a legfontosabbnak tekint, aki/ami áthatja tetteit, gondolatait, és döntéseit. A kapzsi embernek pénz az istene. A szoknyavadász életében minden nő isten.

Isten pszichológiai értelmű jelentései például ilyenek:

Freud a vallást, amin ő a Bibliára alapuló vallásokat értette, kollektív neurózisnak diagnosztizálta. Az istenhívő embert pedig úgy jellemezte, mint aki képtelen felnőni, és büntető és óvó apára van szüksége felnőttkorban is.

C.G Jung: „Isten nem statisztikai igazság, ezért ugyanakkora ostobaság, ha bizonyítani akarjuk, mint ha le akarjuk tagadni. Ha valaki boldognak érzi magát, sem ezt, sem az ellenkezőjét nem kell neki bebizonyítani. Azt sincs okunk feltételezni, hogy a boldogság vagy a szomorúság ne lenne megtapasztalható. Isten egy olyan általános tapasztalat...

Thomas Szász magyar származású amerikai pszichiáter írásrészlete: „Ha te szólsz Istenhez, imádkozol; ha Isten szól hozzád, skizofrén vagy.”

Isten különféle dogmatikus vallási jelentései például ilyenek:

Isten az a tudattal rendelkező entitás, aki megteremtette a világot.

Isten az a végtelen hatalom, amely előtt abszolút semminek érzed magad. Isten az a vezérlő erő, amely irányítja döntéseidet, s mindig a nehezebb út felé vezet, ahová magadtól sohasem mennél. Isten az a végső reménysugár, amelyhez akkor fordulsz, amikor már senkihez sem tudsz fordulni.

Isten = szeretet.

Minden, mindenben benne van, öröktől volt és örökké lesz.

A világmindenség ura.

IGe. · http://istenteszt.blog.hu/ 2020.02.04. 08:20:11

@felhebarat:
Tele van tudományos és logikai hibákkal a kommented. Vallások vannak és nem vallás. A vallások tagadják egymás Isteneit jellemzően. Lásd a valláűsok evolóciós fáját csak a jelentősebb vallások szemléltetése miatt:
erkolcstan.blog.hu/2020/01/06/fobb_vallasok_evolucios_faja

"eredeti, vallási értelmezés" - tehát amit írtál ilyen sincs.

A tudomány jelenleg éppen bizonyította "Isten" létezését/vanságát. Létezése/vansága innét már tudományos tény.