Paksi atomerőmű azért alapjaiban véve egy nagyon elavult technológia. Nem is lehet már ésszerű, csak kamu érvekkel lobbizni a bővítéséért. Gondolj csak bele! Gyakorlatilag egy gőzgép. Nem ártana fejlődni. Jobb és okosabb lenne az arra szánt pénzt és energiát más korszerűbb energiatermelő berendezésekre költeni. Már csak azért is, mert a szakemberek becslései szerint az sohasem fog megtérülni.  Még az se tévesszen meg senkit, hogy Paksra nem mennek szén szállító vonatkaravánok, mint a szénerőművekbe, és nem okád fekete füstöt a kéménye. A trükk csak annyi, hogy nem ott helyben az atomerőműnél, hanem korábban az urán kitermelésénél és dúsításánál kellett megmozgatni hatalmas tömegeket, és akkor keletkezik a környezetszennyezés nagy része is. Gondolom az eléggé közismert tény, hogy egy uránbányában dolgozni, nem éppen a hosszú élet titka.

Nézzük csak meg a következő animált rajzon a paksi atomerőmű működési elvét.

Mi is van itt a lényeget tekintve?

- Egy kazán, amit nem fával szénnel, olajjal, hanem mással fűtenek.

- Víz ami a felfűtés miatt gőzzé alakul.

- Gőz ami fizikai munkát végez. Meghajt valamit.

Eddig a jó öreg füstös gőzmozdony is lehetne akár, csak néhány apróbb elvi különbség módosul ahhoz képest. Az atomerőműben a gőz generátort hajt meg a gőzmozdonyban meg a dugattyúkon és mechanikus áttételeken keresztül a kerekeket. A gőzmozdonyban a használt gőz és víz a szabadba távozik, az atomerőműben lecsapatják és újra felhasználják.

"A gőzmozdony szerkezeti elemeit három fő csoportba lehet felosztani, melyek a következők: Mozdonykazán, amelyben a tüzelőanyag égése során felszabaduló hőenergia átadása történik a kazánvízbe, majd az abból gőz fejlődik. Mozdony gépezet, amiben a vízgőz hőenergiája mechanikai munkává alakul át. Mozdony futómű, ami a jármű haladását teszi lehetővé, és az egyes szerkezeti részeket alátámasztja és összetartja."

Tehát amint látjuk a Paksi Atomerőmű és egy gőzmozdony elvi működése 2/3 részt megegyezik és csak maximum 1/3 részben tér el. Lehet itt nyomni a dumát egyeseknek, hogy hiszen "ez egy második generációs, nyomottvizes atomerőmű, mint a világban lévő erőművek túlnyomó többsége. A jelenleg épülő reaktorok közül is sok ugyanilyen második generációs PWR. A harmadik generációs reaktorok kb. 15 évesek, ez jelenleg a csúcstechnológia az atomreaktoroknál. Ilyenekből azért még nincs sok. A negyedik generáció pedig még kutatás alatt áll."

Az az álláspontom, hogy attól mert voltak első, második, harmadik, negyedik és akár ötödik generációs gőzmozdonyok, attól még az egész gőzmozdony technológia mára már elavult. Az atomerőmű technológia meg kétharmad részt erre az elavult gőzmozdony technológiára épül. Nem csak elavult technológiára, hanem elavult fizikai energianyerő folyamatokra. Egyesek szerint a Paksi Atomerőmű összhatásfoka valahol 30-35% között ingadozik. Ez végül is hatalmas fejlődés néhány száz év alatt a gőzmozdonyok átlagos 8% hatásfokához képest. Érjük be ennyivel és örüljünk ennek? Vagy vannak más lehetőségek? Vannak, de még milyenek:

Gróf Spanyol Zoltán és rajongói szerint a víz a megoldás. Mert szerintük a víz ég. Hát akkor nem lenne más feladat, csak az atomreaktor részt vízreaktor részre cserélni? Már jobb és korszerűbb lenne az energianyerő folyamat? Hát nem, mert ez csak egy átverés, egy szélhámosság. Egy plazmavágó készülékkel haknizni úgy látszik egy ideig jövedelmező lehetett. Pont addig amíg nem írtam erről az egészről egy leleplező blogbejegyzést.

Egely György és rajongói szerint meg a "Nano Porfúziós Reaktor" a megoldás. Na ez már egy fejlettebb szélhámosság, de itt egy egyszerű mikrohullámú mikrosütővel, meg egy kis hőkohászati bűvésztrükkel Egelynek és társainak az állami hivatalnokokat is sikerült mintegy 160 millió forintos ígéret erejéig bepalizni. Azt hogy az ígért pénzt be is zsebelte-e valaki végül már nem jártam utána. Viszont javasoltam az átlátszó.blog.hu-nak, hogy tegyék meg ők. Ez már az ő szakterületük, kérdezzétek őket.

Na jó nem folytatom a szélhámosságok felsorolását energiatermelés szinten, mert eléggé bő a választék, mind hazai, mind nemzetközi vizeken. Még a túl naiv, de jó szándékú elképzeléseket sem kezdem most el elemezgetni és ekézni. Sőt még azokat a lehetőségeket sem, amelyek más országokban működhetnek, de hazánkban nincsenek meg hozzá a természeti adottságaink. Például nincs tengerünk az apály-dagály erőművekhez. Nézzük csak azokat, amelyek az elkövetkező 5-15 éven belül a technika várható fejlődésével hazánkban is reálisan megvalósíthatóak lennének és képesek lehetnének kiváltani az atomreaktor segítségével nyert eddigi energia mennyiséget. Ezek pedig a következők:

 

1. Szélerőművek.  Az elmúlt években már nem csak Ausztriába átlépve a határon túl láthattunk ilyeneket, hanem már hazánkban is. Vannak előnyei és hátrányai. Szerintem nem várható ezen a területen átütő siker. Nem csak azért mert a telepíteni tervezett szélerőművek csak töredéke kap szabad utat, ilyen olyan adminisztratív, vagy gazdasági elgáncsolások miatt. Hanem azért sem, mert egy hagyományos gáz, vagy szén erőműhöz képest megbízhatatlan és állandó kapacitásra jellegénél fogva képtelen.  Ahhoz meg túl drága, nagy és bonyolult, hogy mondjuk egy családi háznál telepíteni lenne érdemes.  Kiegészítő áramtermelő lehetőségként azért jónak tartom. A továbbfejlődési útja is reményteljes.

Arra is kevesen gondolnak ami a föld alatt van és nem látszik. Tehát hogy mekkora vasbeton alap kell egy ilyen szélerőműnek, hogy az ne dőljön el és ki. A nagyobbak és nem is a legnagyobbak alapja 650 -750 köbméter is lehet. A szélerőművek nem feltétlenül szép látványok az önmagában sokkal szebb tájakban, és ennyi beton sehol sem tesz jót + a bekötő és szervizutakat nem is tekintve. Jobb helyük van ezeknek a szeles sekély tengerpartokon. 

 

2. Geotermikus energia. Ilyen szempontból hazánk területe előnyös elhelyezkedésű. Van is számos város, község, amely már ilyen energiával fűti a közintézményeit és már a lakosság számára is elérhető. Ezen kutakat jellemzően csak olyan  mélyre fúrják, ahonnét csak forró vizet lehet kinyerni.  Ez viszont a gőz, vagy a túlfűtött gőz elvén működő áramtermelő turbinák és generátorok számára nem nagyon használható. Az áramtermelés elsődleges szükségessége szempontjából tehát ez így nem megfelelő módszer. Olyan mélyre való fúrás, ahol már kiegyenlített nagy nyomású gőz keletkezik vagy nehezen kivitelezhető, vagy nincs meg hozzá a megfelelő akarat és elszántság. Mert ez a módszer alkalmas lehetne szén, gáz és atomerőművek kiváltására. Még az is megoldás lehet a csak forróvizes kutaknál, hogy a hőkülönbség elvén működő más alternatív berendezések fejlesztésével oldják meg a hőenergia mozgási energiává való alakítását, amely már így alkalmassá válhat áramtermelő generátorok meghajtására.

Beszúrás 2018.06.17-n:

Alapjaiban ez is a jó öreg gőzgép elve, de a legveszélytelenebb technológia és hazánk adottságaihoz a legmegfelelőbb. Kb 100-200 közepes nagyságú (20 - 50 MW) geotermikus erőművel sokkal olcsóbban lenne előállítható az áram és lenne egy rakás hulladékhő iskolák, sportcsarnokok, uszodák, üvegházak fűtésére is. Nagyon sok embernek adna munkát. Nem lenne veszélyes, decentralizált lenne, kisebb nemzetbiztonsági problémával. Egyedül a nagy mélységű fúrásnak van némi gazdasági és pénzügyi kockázata, de ilyen mennyiségnél az is minimális és eloszlana akár több száz felé. Az elmúlt 10 évben nagyot fejlődött ez a technológia és sokkal olcsóbb is lett. Megérheti a kisebb mélységű fúrás is és a 60-90 c fokos vízre akár biogázzal, akár túltermelési időszakban keletkezett napenergiával ráfűteni  és 200-250 fokos túltelített gőzzel már elketyegnek a hagyományos gőzgenerátorok rendesen. A túltermelt és kiegyenlítetlen napenergiát rövid ideig, akár homokban, vagy sóolvadékban és tárolhatjuk. 

Beszúrás 2022.10.27-én:

"Izlandon a házak 90%-át geotermikus forrásból származó melegvízzel fűtik. Geotermikus állomások biztosítják az ország teljes fűtési lefedettségét, amiért az állampolgároknak semmit sem kell fizetniük." +"Becslések szerint a teljes földhő elméleti potenciálja akkora, hogy mindössze 0,1 százaléka fedezhetné az emberiség teljes energiaigényét hozzávetőleg 2 millió évre."

Minden országnak a saját természeti adottságaihoz kellene igazodni.

• Anglia, Dánia sekély tengerparti szélerőművel ... Hamarosan szinte ez adja a túlnyomó energiatermelésüket.
• Norvégia, Ausztria ... vizerőművek 
• Izland, Japán, Indonézia --- geotermikus erőművek
• Spanyolország , Kína, Észak Afrika --- Naperőművek ... 

Hazánk geotermikus erőművekben lehetne erős,  némi minimális nem túltolt, de nem is kevés nap és szélerőművel mellette.  Jómagam 45 % geotermia, 35 % napenergia, 10 % szélenergia, 10 % biogáz energia  ami arányt jónak és lehetségesnek tartok. A szén és hagyományos gáz és atomerőműveket elhagyhatónak tekinteném a jövőben. Nem kell feltétlenül sem üzemanyag alapot (kőolajat), sem áram ellő-állító alapot (földgázt), sem áramot külföldről vásárolnunk. Meg tudunk mindent termelni itt helyben. 

Beszúrás 2022.11.21-én

A kőzet-repesztéses olaj és gázkitermelő eljárás miatt kifejlődött mélyfúrási technológiákat lehetne ám másra is használni. Például geotermikus földhő, vagy geotermikus áramtermelésre. Tehát geotermikus alapú áramtermelés miatt már túltelített gőzre sincs szükség. Megoldható hőszivattyús elven, de akár stirlig-motoros aggregátokkal is. Azokból is van már tömeg-gyártott 55 KW-os méret is. Lásd a csatolt képen:

Vannak egyedi gyártású ~ 800 kW-osak is a  svéd haditengerészetnél. Ezek hajókat, tengeralattjárókat és intézményeket látnak el elektromossággal. 

Beszúrás 2023. május 17-én:

Az egész technológiát lehet tipizálni és szabványosítani és tökélyre csiszolgatni, fejleszteni. Ilyesmiben már vettem részt. Elemei:

1. Közepes mélységű  ( 600-1200 m mély) kitermelő és visszasajtoló kút fúrása. Cél csak az 50-60 c fokos kivételi hőfoktartomány. Itt még nincs veszélyesen nagy vízkőképződés és van benne több százéves rutinunk és gyakorlatunk is a hő /gyógyvíz vízforrások miatt. Ez sokkal kevesebb eszköz és technológia igényű, mint a 2000-3000 méter mély fúrások, ahol már enyhén telített gőzt is nyerhetnénk. Egy ilyen fúrás fajlagos költsége is töredéke a nagyobb mélységű technológiáknak. 

2. Kis és közepes teljesítményű ( 20 - 50 MW) vegyes termelésű ( áram és hő ) geotermikus erőművek felépítése célzottan a egy adott területre, ahol a kis felhasználási távolságok miatt nincsenek nagy szállítási veszteségek és költségek. Az áramkivétel stirling-rendszerű generátorokkal, vagy aggregátorokkal történne. Ezeket néhány tíztől, akár 100 db szám nagyságban is lehet méretezni, de jobb ha csak Magyarországot tekintve két, max három teljesítménytartományt használunk. Így olcsó és költségkímélő a gyártásuk, beépítésük és karbantartásuk is. 

3. Kidolgozni az egészre egy szabványt. Előkészítés, fúrás, erőmű felépítés, erőmű kezelés, termelt energia hasznosítása és kellékei, munkaerő képzés és betanítás. Az egészet világszinten is levédetni és terjeszteni és akkor mi vagyunk "Norvégia" !!! 

lehetőség: 50 - 60 C fokos vizet is fel lehet tovább is fűteni, akármennyire, amellyel a gőzgenerátorok már működnek és az addigi felfűtési energia, megtakarítás. Annyival kevesebb fa, gáz és szén kell hozzá. Sőt a felfűtést megtehetjük biogázzal is, vagy napenergiával előállított hidrogénnel.Sőt még napenergia túltermeléskor homokban, sóolvadékban tárolt hővel is. 

 

3. Biomassza erőművek - apríték elvű  Aminek az elve nem más mint az hagyományos szén, vagy akár atomerőműnek, csak éppen nem szénnel, atomhasadási, vagy egyesülési hővel fűtik fel a vizet gőzzé, hanem fűvel-fával-miegyébbel. Ez szerintem egyenesen zsákutca. Ettől nem lesz tisztább a levegő a környezet és a földgázhoz, szénhez, olajhoz hasonlóan a biomasszának is vannak éles korlátai. Az is "elfogy" egyszer, ha másként nem nem lesz elegendő. A szemléltető ábrán az apríték eltüzelésével meleg vizet, vagy gőzt lehet nyerni, ami a piros vezetéken lehet továbbítani feldolgozásra.

 

 

4. Biomassza erőművek - gáztermelés elvű. Ez igazi boszorkánykonyha, mert itt bizony mindenféle gusztustalan szerves anyagot felhasználnak, ami el tud rohadni és a rothadás közben gázt tud termelni. Trágya, kommunális hulladék, zsírok, fehérjék, szénhidrátok, állattartás melléktermékei, szántóföldi növények, erdő, rét, legelő, kertészeti növények, cukorrépa, köles, rozs, repce,szalma, kukoricaszár, napraforgó, faapríték, nyesedék, fűrészpor stb. Itt hasonló problémákat látok mint a szélerőműveknél. Ezt túl nagyban és túl kicsiben sem lehet gazdaságosan működtetni. Ennek ellenére ez kiegészítő áram és hőtermelésre igen megfelelő módszer. Továbbá az egyik mellékterméke a szerves trágya megint csak hasznos lehet a termőföldjeinknek.

 

 

5. Napenergia energetikai rendszerek. Tehát nem a központi nagy teljesítményű napenergia termelés, hanem a hálózatszerű egyedi kistermelők rendszere. Amely jellemzően a háztetőkön elhelyezett napelemek és más segédberendezések segítségével napenergiából tud 230 V-os áramot visszatermelni az energia hálózatba. Ez a németországi példa és lassan már kijárt út alapján működőképes alternatíva lehetne.

 

 

6. Üzemanyagcellák energetikai rendszerbe kapcsolása. Ezen a területen reményteljesek a fejlesztések. Vannak és működnek is már üzemanyagcellával hajtott gépjárművek, Nem csak autók, hanem hajók, buszok, vonatok, tengeralattjárók is, és repülőgépekkel is kísérleteznek. Akár kempingfelszerelésként is vásárolhatunk ilyen elven működő áramtermelő forrást. Hordozható számítógép áramforrásaként, de űrhajók áramforrásaként is használják már.  Sőt letelepítve nagyobb épületegyüttesek energiaellátását is megoldották már vele. Legnagyobb előny, hogy könnyűek és nem tartalmaznak mozgó alkatrészt. Mivel nincs bennük mozgó alkatrész, és működésük során nem történik hagyományos értelemben vett égés, ezért a megbízhatóságuk nagyon magas. Vannak olyan elméletek, hogyha ez a technológia még jobban elterjed, akkor a több százmillió ilyen meghajtással rendelkező gépjármű összenergia termelése nagyobb lesz a föld összes erőművének összenergiájától, ami nem elképzelhetetlen és logikus. Elvileg az is könnyen kivitelezhető, hogy "pihenő" időben a garázsban álló ilyen gépjárművek az áramellátó rendszerbe kapcsolódjanak és oda áramot termeljenek. Miben látom még is a fő gondot? Abban látom, mint a VHS és Béta videó rögzítési képformátum harcában történt. Nem biztos, hogy a jobb nyer, hanem az egyszerűbb, olcsóbb. Még akkor is, ha az egyben némileg rosszabb is.

 

 

7. Fúziós atomerőmű. Franciaországban már 2005-től építenek egy ilyen erőművet és várhatóan 2021-ben tud működésbe lépni. Az INTER reaktor építési költsége körülbelül 15 milliárd euró, ezt az Európai Unió, India, Japán, Kína, Oroszország, Dél-Korea és az Egyesült Államok adták össze. Igazából csak néhány előnye van az atommagok széthasadására - fisszióra - épülő atomerőművekkel szemben. Az folyamatot beindító anyagokat nagy mennyiségben is könnyű előállítani, szemben a nehezen és drágán előállítható dúsított uránnal, amely készletei kifogyóban vannak. Az energiatermelő folyamat végén nem maradnak vissza olyan nagy mennyiségben veszélyes anyagok, mint például a Paksi Atomerőműnél. Hátrány viszont a fúziós folyamat technikailag is nehezen és igen sok energiával megoldható beindítása és fenntartása. Az sem túl vonzó, hogy a hő előállítási különbségén kívül ez is a jó öreg gőzmozdony elvre épül. A reaktor falát vízzel hűtik és az így keletkező gőzzel turbinát hajtanak meg. A turbina villamos generátort működtet, amivel a villamos hálózatba lehet táplálni az áramot. A fúziós és fissziós elv fizikai magyarázatát talán itt lehet a legegyszerűbben megérteni. ((Ameddig a fúziós energiát ilyen primitíven használják, hogy túlhevített gőzt készítenek vele és azt generátorokba viszik, majd a gőzt hűtik, addig ez ZSÁK-UTCA ...))

 

Vannak és én is ismerek még más lehetőségeket is, de az írásom üzenete más akar lenni, mint ezek felsorolása. Mivel nem akarom hogy bárki találgassa és esetleg eltévessze ide is írom teljesen nyíltan. A fejlődés felgyorsult és meggondolatlanság egy drága és lehet, hogy néhány éven belül véglegesen elavulttá és korszerűtlenné válható atomerőmű bővítésbe fogni, amikor a világ más országai éppen az ellenkezőjét teszik. Igyekeznek leépíteni és más alternatív lehetőségekkel kiváltani az atomerőműveket.

Jelen esetben hozzánk a legközelebb a németországi példa van, ahol a kormány elhatározása szerint 2022-ig teljesen felhagynak az atomenergia alkalmazásával. Évente többször járok a családommal Németországba és személyesen is látom, hogy egyre több tető fullig tele van napcellákkal és nem csak a háztetők, hanem a melléképületek és az istállók is. Az elmúlt 1-2 évben már hozzánk is elértek a hírek és tele van a magyar sajtó is a megdöbbentő és szinte hihetetlen adatokkal. 20- 21 átlag atomerőműnek megfelelő áramot tud Németország így termelni már, és hasonló főcímek. Az adatok hihetetlenek néha, néha meg félreérthetőek is. Nem is megyek bele ezek részletes elemzésébe, megtettük ezt a témában folyó vitákban nagyon sokan.  Igyekszem reálisan látni és értékelni mindent amit eddig tudok erről a rendszerről. Mert Német honban az így visszatermelt áram jó üzletnek is látszik a megemelt, dotált és garantált átvételi árak miatt. Nem véletlen, hogy néhány hónapja amikor ott jártam már nekem sem tetszett, hogy a tetők után egyre több helyen az udvarokat, legelőket és a termőföldeket is napcellákkal ülteik tele. Talán egy kicsivel túllőttek a támogatással a célon, de ami meg hazánkban van az meg inkább elrettenő. Nehogy bárkinek is kedve támadjon ilyesmire. Vagy ha igen, akkor csak nagyon keveseknek.

 

Meg kellene talán próbálni az úgynevezett arany középutat. Nem adni semmiféle ártámogatást és garanciát a napenergia cellákkal termelt áram visszavételezésére, de büntető és elrettentő eljárásokkal, adókkal, költségekkel és miegymással sem kellene talán sújtani. Pénzt sem javaslok adni a plusz betáplált és átvett energiáért. Viszont a betáplált energia mennyisége visszavételezhető ugyan úgy csak energiában. Ez a módszer szolgálná egy egészséges egyensúly megteremtődését.

Az atomenergia "biztonságos". Ez jól megfigyelhető a lenti képeken ahol a sugárszennyezett vizet, illetve annak törmelékkel vegyes várható útvonalát jelölik Fukushima eléggé nagy, és egyre nagyobb környékén. További képek itt.

Az atomerőmű bővítéssel meg várnék legalább 8-10 évet, de inkább többet, ha addig ez a rendszer, tehát a nagyrészt geotermikus energia + kiegészítésként napenergia nem működne, vagy nem lenne közben más és jobb lehetőség, csak akkor élnék vele. Mintegy kényszerből, végszükség esetén. Mert a jelenlegi atomerőművek veszélyesek és nem biztonságosak. Némelyik még az emberi hibákat sem bírja kiküszöbölni, lásd Csernobil.  A természetben bekövetkező durvább folyamatoknak, mint a szökőár, földrengés, vulkánkitörés, meteorbecsapódás meg szinte egyik sem tud ellenállni.

Paksi Atomerőmű vs diesel mozdony. - Döcögő fejlődés.