Tudományon átszűrt "Isten, avagy van egy kis bibi az ateizmussal című esszém, minimalista, próba nyomtatott fedőlapja látható itt a képen. Ez még kereskedelmi forgalomba nem fog kerülni. Sőt elképzelhető, hogy angol, német vagy más nyelvű verziók fognak először és csak külföldön megjelenni. Belső címlapján szerepel; Túl Richard Dawkinson.

 A direkt nagyon rövidre írt könyvecskében három lényegesebb gondolati elem van, amit ide is tudok belőle idézni:

Első: "Isten"-t is lehet tudományosan vizsgálni.

Egyre több helyen ütköztem egy ilyen válaszba, hogy miért nem: "Isten egyértelműen kívül fekszik a tudomány hatókörén. Nem lehet sem bizonyítani, sem cáfolni." Nagyon sokan ezzel győzködtek. Nekem ez sehogyan sem volt logikus. Egyrészt mert ez tudományos állításnak próbál látszani, de azt igazolni kellene, de az nem történt meg. Elég hamar rájöttem, hogy ez csak egy átverés. Egy körbezárt hivatkozás (petitio principii), ami gondolkozásbéli és érvelési hiba. Nem megengedett a tudományban. Tehát hamar túlléptem rajta és elkezdtem a konkrét tudományos módszertani vizsgálatot "Isten"-nel, ha már más addig nem tette meg.

 Második: Isten tudományos meghatározása:

Isten, az általános és tudományos Isten ugyan is ez, és ezt semmi értelme tagadni, mert igaz. A tudomány szűrője csak azt engedte át, ami a valóság:

Isten = gyűjtőfogalom 1. emberek által teremtett fő mítoszlények 2. egy kényszerképzet

Isten, Játék, Autó, Zenész, Marha, Zöldség mind gyűjtőfogalom, akár kicsi, akár nagy kezdőbetű. Még akkor is, ha valaki Istennek, vagy Zöldségnek nevezei el a kutyáját, vagy a lovát. Akkor is több ilyen név, elnevezés van és több mindent gyűjt egybe, azonos elnevezés alatt nagy kezdőbetűvel.

Amennyiben a meghatározást három logikai részre bontjuk, akkor azt látjuk, hogy az első kettő teljesen egyértemű tény. Ráadásul köztudomású tény. Igazából csak a harmadik elem a kényszerképzet, ami különösebb bizonyítást és levezetést igényel. Illetve az se nagyon, hiszen már neurológus, pszichológus képzettségű Freud és nagyon sok más tudós is kerülgette már ezt a meghatározást, de nem neurózis jellegű, hanem kényszerképzet a pontosabb diagnózis rá. Hiszen az „Isten”-ben hívő embert jellemzően nem lehet és lehetetlen észérvekkel meggyőzni hite tarthatatlanságát illetően. Amit valóságnak vél.

Az „Isten” tagadó, tehát az ateista embert, aki legtöbbször racionális gondolkozónak próbálja beállítani magát szintén lehetetlen észérvekkel meggyőzni, hogy tagadása, egy pontosan és tudományosan definiált „Isten” tekintetében értelmét veszti. Tagadásának, csak akkor van értelme, ha mások vallási jellegű „Isten” kényszerképzeteit fogadja el, de azzal már valamiféle látens „Isten”-hite is lesz egyben.

Harmadik: Richard Dawkins memetikai és logikai tévedése:

Két évtizedes kutatásaim és teszteléseim vége felé 2019 tavaszán vettem csak észre, hogy az addig eléggé vitatott memetika közben erősebben beágyazódott a tudományba. Így viszont utólag ismertem meg a közben sokak által megírt memetikai elméleteket, amit magam mint párhuzamos felismerést a gyakorlatban erősen folytattam. Így láttam, hogy amit én „Gyógyító Vakcina Gondolat Vírusok”-nak nevezek, azt a memetika immun-mémnek sorolta be. Ez kellemes meglepetés volt számomra Dawkins elnagyolt memetikai írásai után, mert így többszörös megerősítés is megvan, ami fontos a tudományosság szempontjából. Dawkins csak azt ismerte fel, hogy „Isten” egy veszélyes fertőző mém, de azt már nem, hogy akkor nincs értelme „harcos ateizmussal” tagadni, támadni, hanem gyógyítani érdemes.

Amennyiben a tudományos módszertan helyes és igaz utat mutatja meg, és minden jel szerint igen, akkor már csak némi idő szükségeltetik, hogy az emberiség egyik legnagyobb, vagy inkább egyértelműen a legnagyobb mémjét, memetikai problematikáját, megoldottnak tekinthessük.

Illetve lenne még egy negyedik is, az ateizmus logika és a  tudományos érvelés szabályai szerinti megbukása, de azt a szálat direkt nem erősítettem meg itt, mert annak egy külön kis könyvecskét szánok.

Most kezdtem el osztogatni és eljuttatni általam lényegesnek tartott helyekre, de kérni is lehet, akit érdekel, de csak szűk szakmai körök kaphatják meg jelenleg még; Memetikai, pszichológiai, kognitív tudományi, logikai, ismeretelméleti, tudományfilozófiai, szemantikai .... szakmai körök indoklással igényelhetnek belőle. Teológusok kérem kíméljenek.