"Érdeklődési köröm igen tág. Filozófia, különösen a tudományfilozófia, Logikai Empirizmus, ateizmus, pszichológia, a tudományok, különösen a csillagászat, modern fizika, matematika..."
Brendel Mátyás (1972.11.06. Merseburg, NSZK akkoriban NDK - 2165. február 29. Alfa Centauri)
mesterséges intelligencia kutató (Ph.D.), leendő filozófus (Abszolvált 3 év Ph.D. tanulmány, fokozat még nincs).
Amikor először feliratkoztam a Wikipédiába, nagyon jó ötletnek tartottam. Máig úgy gondolom, hogy maga az, hogy közösen létrehozunk egy enciklopédiát nagyon jó gondolat. Viszonylag lelkesen probáltam részt venni a dolgoban, de csalódás ért, ugyanis egy sztereotip, kirekesztő közösség fogadott. Ez a közösség megbélyegzett, és azóta sem tudott megszabadulni ettől a bélyegtől az képzeletükben. Én sem tudtam elérni azt, hogy megvaltoztassák a gondolkodásmódjukat. Véleményem szerint nem is nagyon lehetett volna, az átlagemberre es az átlag közösségekre jellemző, hogy akit megbélyegeznek, azon rajta marad a bélyeg. Az emberi társadalmak nagyrészt bizony sztereotip, rasszista, sokszor fasisztoid jellegűek.
Én mindvégig a Wikipédia céljainak érdekében probáltam viselkedni. Hadakoztam persze a magam nevében is, de a Wikipedia céljait minndig szem elott tartottam. Ritkán hadakoztam kizárólag a magam nevében. Próbáltam ötleteket adni, érvelni, reformálni az irányelveket is. A mindvégig mégis ellenségként vettek, és rosszindulatúnak gondolták elgondolásaimat. Ilyen környezetben nem akarok tovább dolgozni.
Véleményem szerint a Wikipédia egy alapötletében jó, de részleteiben nem teljesen jól megvalósult ötlet. Ha a Wikipédia céljait tekintjük, akkor:
- "A Wikipédia egy többnyelvű projekt, melynek célja egy teljes és pontos nyílt tartalmú lexikon elkészítése. "
- "A lexikonok (más formában enciklopédia, encyclopædia) az emberi tudás írásos gyűjteményei."
-"a tudás egy igazolt igaz vélekedés"
Tehát ha a Wikipédia céljait nézzük, a legfontosabb dolog az lenne, hogy a benne szereplő információk magas szintűek legyenek, és minél jobban igazolt, minél objektív ismeretet alkossanak. Véleményem szerint ez azt kellene, hogy jelentse, hogy a Wikipédiában a tudományoshoz hasonlatos módszereknek (ásszerűség, objektivitás) kellene sokkal nagyobb hangsúlyt kapniuk. Szigorúbb elvárásokat kellene a szócikkekkel szemben támasztani például hivatkozás tekintetében. Az NPOV irányelvben pedig a tudományos tudásnak kiemelt szerepet kellene kapnia. Ezeket a törekvéseimet leszavazták.
Még komolyabb baj van azonban a Wikipédia irányelveivel. A Wikipédia egy viszonylag nyílt közösség, mivel nyílt szerkesztési lehetőségeket tartalmaz, ezért csak olyan módon működhet, ha a rendszere nagyon jól meg van szerkesztve.
Véleményem szerint az angol eredeti, és a jelenlegi magyar rendszer túl sok hangsúlyt fektet egyfajta ízlésbeli, érzelmi harmónia kialakítására, és túl kevés hangsúlyt ésszerű, szabályozó irányelvek lefektetésére, rendszerépítésre. Kicsit egyfajta anarchikus, hippi elgondolás felé van elmozdulva, kicsit sok ilyen naív elgondolásra épül. Megpróbál egy jó közösséget kialakítani, holott ez a Wikipédiának nem kell, hogy végcélja legyen, és holott a jó közösség nem tudja megoldani a problémákat. Továbbá egy ilyen nagy "társadalom" nem is lehet jó közösség.
Egyfajta anarchikus jó közösség tud működni, amennyiben az egy kis csoport, amelynek megvannak a bevett szokásai, a szokásokat mindenki ismeri, mindenki vállalta (a Wikipédia esetében nem indokolható, hogy az, aki a Magyar Wikipédiában joggal részt akar venni, miért is vállalja fel egy kis közösség ízlésbeli, szokásbeli, érzlemi önkényeit). Egyszóval, ha a közösség nem nyílt, és nem világméretű és nem egy hivatalos igénnyel lép fel. Ugyanez nem működik akkor, ha a közösség nyílt, és olyan valakik csatlakozhatnak, akik a Wikipédia céljaival egyetértenek, de a közösség izlésvilágával nem. A Wikipédia jelenlegi rendszere ezt nem tudja kezelni, illetve csak kiközösítés útján. Így lessz egy eredetileg nyíltnak gondolt közösségből a rendszer tökéletlensége miatt egy kirekesztő, zárt közösség.
Az irányelvek eme tökéletlensége tehát hosszú távon katasztrófűhoz vezet, vagy kirekesztéshez. Nagyon fotnos volna tehát az irányelvek rendbetétele. A Wikipédiának, ha világméretű, nyílt közösség akar lenni, akkor a világ legnagyobb konszenzusára kell épülnie, ez pedig az ésszerűség. Az az emberiség létező legnagyobb konszenzusa, nem pedig az izlések, szokások.
Az irányelvek ésszerűségét is fokozni kellene, és az irányelveknek maguknak is az ésszerúséget kellene mintának feltennie. A Wikipédia:Civilizált viselkedés irányelvébe például szintén sokkal nagyobb szerepet kellene, hogy kapjon az ésszerűség, mint az illemszabályok. Sokkal inkább olyan intellektuális dolgokra kellene fókuszálni, mint következetesség, egyenlkő mérce, logikusság...
A Wikipédia szerintem a jövőben emiatt egy olyan szűkebb közösség marad, ami vagy egyre inkább kirekesztő lessz, és/vagy egy idő után sok baj lessz ebből, mivel technikailag nyilt, azaz fognak jönni emberek. A Wikipedia képe magárol az, hogy "mindenkit szivesen fogadunk, aki a Wikipedia céljai szerint akar doglozni". A valóság ezzel szemben az, hogy "aki ugyan a Wikipedia celjaiért akar dolgozni, de a mi közösségi szokásainkat nem ismeri el, nem akar érzelmileg meghunyászkodni, az menjen innen!". Nagy külőnbség. Sok olyan embert rekesztenek ki, aki a célért dolgozna, de a közösség szokásaihoz nem hunyászkodik, mert neki az nem jó neki (és miért is kellene? csak hogy a közösség kiélhesse elnyomó ösztöneit?). A legjobb egy olyan rendszer, amely ésszerű, és toleráns: azaz nem ír elő szükségtelen ízlésbeli dolgokat, és nem az ilyenen való hadakozással foglalkozik.
Így tehát a Wikipédia egy olyan vállalkozás lesz, amelyet az a szűk közösseg hoz létre, amely először magához ragadta, aztán pedig kiközösítette. Olyan szokások mentén, amelyeket ő szeret. A társadalom egy kis szelete ez. Ezt a szűk kört egy klikk irányitja jelenleg, amelyet én Konzervativ Klikknek neveztem el. A Wikipédia így igazából a lexikon névre sem lesz méltó. A szűk közösség által felmutatott valamennyi tudást tartalmazni fog ugyan, de ez nem lesz valami magas minőségű tudás. Tartalmazni fogja ennek a szűk közösségnek a képét, sok esetben a szűk közösség által megszavazott sztereotípiákat is. A lexikon névre nem lesz méltó. Nem lessz objektív, de még csak NPOV sem.
Nem lesz méltó a magyar hivatalos Wikipédia megnevezésre sem, mert kizárnak, elűznek innen magyar embereket, akik pedig hozzá akarnanak járulni a maguk módján, és akik magyar nézeteket képviselnek.
Volt egy gondolatom, ami a szemelyeskedés okán merült fel bennem, de igazából jóval alapvetőbb dolog:
"A szemelyeskedést úgy lehet a legjobban megelőzni, ha a Wikipédia közössége és rendszere a szerkesztőknek olyan környezetet teremt, amelyben értelmesen dolgozhatnak, elismerést kaphat, ötletei meghallgataéást kapnak, ésszerúen, korrekt módon viselkednek vele, elfogultság nélkül. Amennyiben egy szerkesztő, aki valóban a WIkipédia fejlesztéséért jött ide, a Wikipédia rendszerében és közösségében megtalálja annak lehetőségét, hogy e célért dolgozzon, akkor feltehetően dolgozni fog, és nem személyeskedni. Fontos tehát, hogy a Wikipédia rendszere és közössége olyan legyen, hogy a szerkesztők úgy érezzék, hogy van lehetőségük ésszerűen befolyásolni a dolgokat, részt tudnak venni a munkájukban, elismerést nyernek...Egy jó környezetet kell teremteni."
Jellemzően erre a gondolatomra alig volt rezonancia a Wikipedia konzervatív klikkben. Ugyanígy a személyeskedés ürügyén vetődött fel bennem még az alábbi, szintén a szemelyéskedésnél jóval mélyebb jelentőségű gondolat.
A Wikipédiaban személyeskedés, és sértés alatt leginkább a vulgáris beszéd, a másik explicit leminősítése, és hasonlókat értik. Vannak azonban ennel jóval mélyebb, jóval kártékonyabb implicit személyeskedés. Ha valaki vulgárisan beszél veled, vagy negatív jelzők sorával szid téged, az egy dolog. Lehet, hogy felmegy benned a pumpa, lehet, hogy mérges leszel arra az illetőre, de ez egy viszonylag felszines, rövid idejű dolog. Lehet, hogy elmérgesiti a kommunikációt azzal az egy szerkesztővel, de még az is lehet, hogy nem. Van azonban a sértésnek egy impllicit, es jóval mélyebb foka. Erre érdekes modon a Wikipédia közössége egyáltalán nem kényes, holott a Konzervativ Klikk egyik nagyon gyakori eszköztára. Miből áll ez?
- Egy-egy szerkesztő letrollozása. Ez explicit módon is sértés, jeleztem, hogy a troll és a vandál kifejezések a Wikipédia irányelveiben szerintem igen súlyosan ellentmondanak a személyeskedés irányelveivel. De ezen túl implicit módon is sértések, hiszen itt nem csak arról van szó, hogy az illetőt szidják, hanem, hogy egy szerkesztő jószándékat kerdőjelezik meg. A Konzervativ Klikk bizony számos esetben letrollozott, pedig nekem a Wikipédia javitása volt a célom. Szándékaim teljesen pozitivak voltak. Ennek megkerdőjelezése mélyebb személyes sértés, mint holmi mas felszines szidás. Szerintem letrollozni valakit igen súlyos sértés. Ennek ellenére a Wikipedia irányelvei nemhogy tiltanak, hanem egyenesen adják a kezünkbe az eszkozt hozzá. A klikk pedig ezzel visszaél.
- Egy-egy szerkesztő zavarkeltéssel vádolasa. Itt megint arról van szó, hogy a Konzervativ Klikknek önkényesen meghatározza, hogy kinek a tevékenysege nem tetszik neki, de ezen tul bizony a zavarkeltéssel vádolas megint a szerkesztő vérig sértese. Megint arrol van szó, hogy a szerkeszto jo szandekat kerdojelezik meg. A Konzervativ Klikk nem csak a velemenyet fejti itt ki, hanem bizony meg meg is serti a masik szerkesztot, megjozza nagyon melyen serti meg. Es megint arrol van szo, hogy a Wikipedia iranyelvei ehhez tamogatast adnak. Errol az iranyelvrol is szamos alkalommal kifejtettem a velemenyem, hogy miert karos a Wikipediara nezve. A hasznalata tulajdonkeppen mindig sertes, es sokszor joszandeku szerkesztok verig sertese.
- Van meg par eset, ami nem kapcsolatos kifejezetten iranyelvvel, es nem is nevezheto meg egy nevvel, hanem csak korulirhato. Arrol van szo, amikor bizonyos szerkesztok inditvanyait meg a szavazas elott nevetsegesnek nyilvanitanak. Egy szerkeszto inditvanyaval nyilvan lehet nem egyet erteni. Lehet kritizalni, lehet rossznak mondani. De nevetsegesnek, vagy eselytelennek mondani, az egy aljas huzas. Egyreszt az illeto mas szerkesztok neveben elore beszel, ami a demokratikussag elveit serti. Masreszt pedig egy sertest kovet el. Ugyanis azon tul, hogy nem ert egyet az inditvannyal, ha nevetsegesnek nevezi, azzal a kezdemenyezo szerkeszto joszandekat kerdojelezi meg ismet.
Ilyen megjegyzésekre gondolok:
"ellenzem --komolytalankodjunk kicsit. :D Data Destroyer 2005. augusztus 8., 10:07 (CEST) ellenzem --marhára viccesek vagytok... Alensha * 2005. augusztus 8., 13:40 (CEST) ellenzem, ha már szavazgatunk, de a legjobb lett volna, ha nem reagál senki. OsvátA. 2005. augusztus 8., 14:06 (CEST) "
Ezek tulajdonkeppen az inditvanyozo szerkeszto (speciel en) mely megsertesei, hiszen az illeto komolysagat, szandekait vonjak ketsegbe. Az illeto azon jogat veszik el, hogy az inditvanyait komolyan vegyek, meggondoljak, stb...
Nos az ilyen fajta viselkedes az, ami a sima negativ jelzoknel messze jobban rongaljak a Wikipedia hangulatat, ellensegge tesznek, kikozositenek, eluznek joszandeku szerkesztoket. A Konzervativ Klikk azonban ezekre a sertesekre nem kenyes. Sot, az ilyen szemelyeskedeseket a Konzervativ Klikk visszaallitja. Nem kenyes a konzervativ klikk a sajat korein beluli vulgaris szemelyeskedokre sem. Oket nem tiltjak ki. Sot.
Hogy miert? Mert nekik egyaltalan nem a Wikipedia hatekonysaga a lenyeg, hanem az, hogy oket ne lehessen kritizalni, de ok kritizalhassanak, kizarjanak embereket. Nekik a klikk fontosabb, mint a Wikipedia. Nagy sertesnek vesznek egy-egy kemenyebb kritikat, ami a klikket eri. De nem veszik sertesnek az olyan minosites, ami periferikus szerkesztoket sert meg melyen, annyira, hogy kirekeszti oket a kozossegbol, eluzi oket. Ez a konzervativ klikk onzo, vedo kettos merceje. Emiatt sincs kedvem itt lenni.
Meg egy gondolat a szerkesztok megbecsuleserol. A Konzervativ Klikk bizonyos szerkesztoinel elterjedt az, hogy a szerkesztok szerkeszteseinek szama szerint ertekelnek szerkesztoket, meghozza a szerint minositenek le bizonyos szerkesztoket. Ebben nem tul kovetkezetes az illeto, mert termeszetesen a klikken beluli olyans zerkesztoket, akik nem annyira aktivak, nem minositenek le. A szerkesztesek szama itt a szocikkeket jelenti. Ezen nezet szerint, aki nem eleg aktiv a szocikkek szerkeszteseben, az nem is ember (nem tulzas, az illeto megerositette). A kritika egy latszolag kifinomultabb formaja az, hogy a szocikkbeli szerkeszteseknek aranyban kell lenniuk a Wikipedia nevtereben, vagy a vitakban valo reszvetellel. Ez utobbi fajta kritikanak az a boduletes hibaja, hogy egyreszt lebecsuli egy szerkesztonek az iranyelvekkel kapcsolatos tenykedeset, mintha az semmi sem volna. Holott a szervezesi munka ugyanolyan ertekes lehet, es nehezebb munka akar, mint a szocikkek szerkesztese. Ez a fajta beallitottsag egy primitiv vulgarproletarizmushos hasonlit, amelyik csak a ketkezi munkat becsuli, az iranyitasban valo reszvetelt nem. Sot, nem csupan arrol van szo, hogy az iranyelvek alakitasaban, vagy a vitaban valo reszvetel egy igen fontos munka, hanem arrol is, hogy jog. Megpedig a szocikkbeli szerkesztesek szamatol fuggetlen jog. A Wikipedia iranyelveiben sehol nincs olyan, hogy az iranyelvek kerdeseben csak annak van joga belesozlni, aki szerkeszt is. Es egy ilyen elv butasag is volna. Valoszinu az, hogy nagyon sok szerkeszto van, akinek sem kedve, sem erzeke nincs az iranyelvekhez, viszont szeret szerkeszteni. Hasonloan lehetnek olyan szerkesztok, akik inkab az iranyelvek kidolgozasaban jok. Konnyen meglehet, hogy valakinek nagyon jo meglatasai lehetnek ezugyben. Meg az is konnyen meglehet, hogy valakinek nagyon jo meglatasai lehetnek ezugyben, aki egyaltalan nem szerkesztett meg. Sot, akar annak is lehet nagyon jo meglatasa, aki teljesen ujonnan jott. Friss gondolatai, uj szempontjai lehetnek. Olyan nezopontja, ami a regi szerkesztoknek marr regen nincs meg. Peldaul egy ujonnan jott szerkesztonek sokkal jobb meglatasai lehetnek a Wikipedia kulso megitelese, az ujonnan jott szerkesztok benyomasait illetoen, mint az itt levo regi szerkesztoknek.
Hasonloan ertekes tagja lehet a kozossegnek egy olyan szerkeszto, aki mondjuk egyaltalan nem szerkeszt uj szocikkeket, viszont sok szocikket vegignez. Meg akar ugy is, hogy alig szol hozzajuk, mert jok a szocikkek. Egy ilyen lektor munkaja nem a szerkresztesek szaman alapul, hanem a vegignezett cikkek szaman. Tehat ad abszurdum egy 0 szerkesztessel biro szerkeszto is lehet nagyon hasznos. Akar azert, mert sok cikket vegignezett, es rendben talalta oket, akar azert, mert csak a vitalapon tett megjgegyzeseket. Sok esetben elofordulhat, hogy egy ilyen szerkeszto megkritizal valamit, es nincs is igaza. Meg az ilyen kritika is hasznos, mert egy lehetseges benyomast mutat fel. A szocikk szerkesztoinek az ilyen kritikaknak meg kell tudni felelniuk. Meg az sem haszontalan tehat, ha egy ilyen szerkesztonek nincs igaza egy kritikaban, de egy lehetseges kritikara mutat ra. Arrol nem is beszelek, hogy ha meg igaza van,a kkor egy olyan szerkeszto, aki nagyon sokat vitatkozik bizony nagyon hasznos lehet.
A szerkesztok ilyen vulgaris ertekelese, ami a szerkesztesek (vagy plane szocikkek) szaman alapul meg szamos szempontbol vulgaris hulyeseg. Egyreszt nem minden szocikk azonos erteku. Van, amelyiken egy csomót kell dolgozni, mert nehezebb szocikk. Van,a melyik egy cosmo hattermunkaval jar. van, amelyik egyszeruen tobb gondolkodast, tobb vitat igenyel. Tovabba a Wikipedia szempontjabol a pozitiv mentalitas az, hogy minden egyes hozzajarulast ertekelni kell. Keseru szajizt hagy maga utan tehat az, aki leminosit barkit is azzal, hogy keveset szerkeszt. Tobb szempontbol is megsertheti, mint lattuk: lehet, hogy megserti az illetot, mert o az iranyelveknel tesz szamara fontos hozzajarulast, a leminosites, ezt minositheti le. Megsertheti azzal, hogy az illeto fontos lektoralasi munkat vegez. A leminosites, ezt minositheti le. Es a legegyszerubb esetben is, ha az a szerkeszto akar csak egy szerkesztest vegzett jo szandekkal a Wikipedian, akkor ezt a joszandekot minositi le, ebben serti verig a szerkesztot.
A helyes eljaras tehat az, hogy nyiltan minden szerkesztot becsulni kell, nem szabad a vegsokig sem a joszandekat elvitatni (ha mondjuk maga is bevallja a rosszszandekot, akkor persze az mas). A szerkesztoket a szocikkek, a lektoralasok, a vitak, az iranyelvekben tett osszes munkaja alapjan ertekeljuk. A szerkesztok ertekeleseiben a kulonbseget inkabb magunknak tartsuk meg. Nyiltan inkabb csak a pozitiv iranyban szabad kifejezni. Negativ iranyban senkit nem szabad lebecsulni.
Kapcsolodik ide egy specialis dolog. A Wikipedia szocikkeinek nagy reszet egy bizonyos atlagos szintig meg tudja irni szinte akarki. Amig a Wikipedia ilyen mennyisegi, kvantitativ novekedesben van, es amig ez a fontos, addig mondhatjuk azt, hogy az a lenyeg, hogy minel tobb szocikk legyen. De a Wikipedia igy legfeljebb az "online es ingyen hozzaferheto legnagyobb enciklopedia" cimet erheti el. Nem fogja tudni elerni azt, hogy atlagosnal jobb enciklopedia legyen.
Ahhoz, hogy a Wikipedia egy az atlagosnal is jobb enciklopedia legyen, szukseg van nehany specialistara. peldaul szukseg van filologusra, filozofusra, matematikusra, torteneszre, irodalmarra, stb... Namost egyaltalan semmi garancia nincs arra, hogy ilyen emberek ide jonnek. Ha valaki ideteved, akinek van valami specialis, mely tudasa valamirol, akkor azt meg kell becsulni. Az ilyen szerkesztotol keves szerkesztes is akkora ertek, mint ha nagyon sok szocikket irt volna meg, azert, mert azt a szocikket, ugy, csak o tudta volna megirni, vagy csak nagyon kevesen, akik kozul nem valoszinu, hogy mas ide teved. Szukseg van tehat az ilyen specialistak megbecsulesere, es ez is afele mutat, hogy ne szimplan a szerkesztesek szamat nezzuk. Tovabba ez az iranyelvek teruleten is megint egy erv. Ha a Wikipedia a "megszoksz vagy megszoksz" elven mukodik az iranyelvek kritikusai fele, akkor elkepzelheto, hogy sok ilyen specialistat eluz, aki bizony nem nagyon akar megszokni, es akik esetleg bizony nem illeszkednek bele az atlagba. Peldaul egy analitikus filozofus specialistanak sok ertekes szerkesztese lehet, viszont aligha orul neki, ha a szerkesztesit, kategoriait, vagy hasonlokat zsigerbol leszavazzak, hiszen o nem ezt szokta meg a filozofiabajaban. O egy olyan teruletrol jott, ahol az erveknek, esszeru dogloknak van donto jelentosege, es nem a "nep szavazza meg az igazsagot". Viszont nehany szocikket csak o tud megirni. Tehat szukseges az, hogy a Wikipedia olyan ertelmes kornyezetet teremtsen, ami joval toleransabb, es bizony a maskent gondolkodoknak is elfogadhato. A Wikipedia nem engedheti meg maganak, hogy a "megszoksz vagy megszoksz" elvet kepviselje. Persze valaszthatja ezt az utat is, de akkor csak egy atlagos, vagy atlag alatti minosegu lexikon lessz.
Valoszinuleg ez utobbi eset fog tortenni, amely esetben a Wikipedia egyszeruen az interneten megtalalhato, konnyen hozzaferheto "enciklopedia"-szeruseg lessz, amely nem tul szinvonalas, nem tul megbizhato, de ha valami megtalalhato benne, akkor hasznalni fogjak. Mint ahogy az angollal is igy van. Egyszer vita kozben valaki hivatkozott ra, mire en megjegyeztem, hogy ez egy nyilt lexikon, es igy, mint erv el is bukott a dolog. A vitapartnerem is elfogadta ezt. Valoszinuleg sosem lesz komoly hivatkozasi alap, de sokan hasznalni fogjak. Hogy mellekesen egy klikk a kezebe keritette, az ezen persze csak ront, de tul veszesen nem. Ha ez aklikk meg akar szakadni azert, hogy masok felhasznaljak a munkajukat, akkor szakadjanak meg. Ha ez aklikk arrol almodozik, hogy valamilyen rangos, elismert enciklopediat szerkeszt, akkor hat nekik ez a naiv illuzio ad erot a munkajukhoz.
Egyebkent a szemelyeskedes dolog igy szabalyozas nelkul a konzervativ klikk inkvizicios eszkoze. A dolog kivaloan alkalmas az ellenzek elpusztitasara, hiszen nincs definialva. A kettos merce hihetetlen torz jelensegeit figyelhetjuk meg. A klikk szamara veszelyes kritikara barmikor ramondhato, hogy szemelyeskedes, es igy retorzio jar erte. Ugyanakkor a klikk maga a legvulgarisabb, legsoptetebb, legprimitivebb szemelyeskedeseket engedi meg maganak. Egy eklatans pelda, amikor egyazon uzenofalon szerepelt az en kitiltasomrol szolo bejegyzes, amin csak egy ironikus kritika volt egy szavazas formajaban, es ugyanezen a lapons zerepelt valaki masnak egy olyan sertese [[9]], amely orvosi esetre utalt, es amit ertelmes ember meg sem enged maganak. Ez utobbi persze retorzio nelkul, sot figyelmeztetes nelkul. Egy olyan embertol, aki ezt ismetelten elkoveti, de a klikk tagja. Hasonlo ez a kozepkori inkviziciohoz, amely sok ellenzeki ember ellen fellepett, visoznt sok hatalmas emberrel elnezo volt. Termeszetesen a dolognak semmi koze nincs az udvosseghez, ahogy a szemelyeskedes kerdesenek sincs semmi koze a Wikipedia hatekonysagahoz. A hatalom eszkoze csupan. Az inkvizicio es ams diktaturak eletbevago kerdesek korul folytak, ezert azok ellen fel kellett lepni. Az itteni kicsinyes hatalomkodas ellen egy szinten tul mar nem erdemes faradoznom.
A fasisztoid jelleget mar egyszer emlitettem. Ezt a hasonlatomat a hatalmi klikk kifejezetten nem szerette. Gondolom azert, mert jo hasonlat. Sokmindent megragad szerintem. Ha megnezzuk Hitler hatalomra jutasat, akkor lathatjuk, hogy a dolog szinte teljesen demokratikus volt. A nep megszavazta valamennyire a dolgot. Hitler az Enabling-act soran kert teljhatalmat, amit a parlament megszavazott. A dolog torvenyesseget lehet vitatni, de latszolag demokratikus volt a dolog. Az indok a veszhelyzet volt, a kommunista ellenseg. Hitlernek meg volt az ideologiaja is: mindez a nemetorszag (Wikipedia) erdekeben tortenik. Konnyen lehetseges tehat, hogy egy gyenge demokraciaban, ahol a nep nem lep fel igazan erosen es kovetkezetesen a demokratikus jogaiert, a demokraciaban egy diktator a nep valamekkora aldasaval, felig-meddig, vagy legalabbis latszatra torvenyesen ragadjon hatalmat. Az atmeneti pont a diktaturaban nem adhato meg pontosan. A diktator hatalmat ad az ot tamogato nepnek, a nep tobbi resze nem mer ellen allni, aki pedig igazan ellen mer, azt megsemmisitik. Jol jott meg Hitlernek egy kis zsido gyulolet is, ami segitett. A diktatura epitesehez jol jon egy kis ellensegkep epitese: a zsidok, a kommunistak (maskepp gondolkodok, mas kulturajuak, ellenzek). Lehet epiteni a nep primitiv zsigeri erzeseire. Ez az, amiert a buta nep tamogatja, vagy legalabbis nem lep fel ellene. Ezert fontos az esszeruseg, nem csupan a demokracia."
Math több a wikipédia szerkesztői diktatúráját élesen kritizáló cikket is írt:
Az anonimitás, az Internet sajátsága, a Wikipédia másik rákfenéje
www.virtus.hu/index.php?id=detailed_article&aid=6569
"Így válik az IP cím és nick azonosítás, a Wikipédia diktatúrájának „terroreszközévé”. Hogy a Wikipédiában diktatúra van, azt nem teszem idézőjelben, mert az van. Terror a terror szabadabb értelmében van: azaz agyatlan elnyomás."
Az Internet, mint nyilvánosvécé
www.virtus.hu/index.php?id=detailed_article&aid=6415
"Az Enciklopédia Britannica főszerkesztője hasonlította a Wikipédiát egy nyilvános vécéhez."
A (Magyar) Wikipédia nem lexikon
www.virtus.hu/index.php?id=detailed_article&aid=6358
"Mi tehát a Wikipédia? Nem sokkal több, mint pár, esetlegesen összejött ember esetlegesen szerkesztett közösségi véleménye. Nem méltó a lexikon névre."
Wikipédia: dilettánsok anarchiája
www.virtus.hu/index.php?id=detailed_article&aid=3915
"A demokrácia ugyanis nem csupán annyi, hogy néha szavazások vannak. Ennyi erővel akár a szocializmus is demokrácia lett volna.
A Wikipédia azonban bevallottan nem demokrácia,"
