Régebben már megcáfoltam Anzelm istenérvét is és talán még Kurt Gödel is kiérdemli, hogy foglalkozzam vele. Később 2022-ben meg Gödel első nemteljességi tételéről mutattam ki hogy áltudományos. Ja meg egyértelmű tény, hogy még az Isteneket sem tudta összeszámolni matematikusként helyesen.
Már régebben, és újszerű logikai és érvelési elemekkel én is megcáfoltam Anzelm Istenérvét. Sokáig gondolkoztam, hogy érdemes-e végigmennem a többi hasonlóan bugyuta istenérven is. Talán még Gödel istenérv mítoszát érdemes górcső alá venni, mert a többi istenérv már tényleg a nevetségesség határán is túl esik. Végül is Gödel a matematikai aritmetika (modelrendszer) hibáira és határaira mutat rá, de sokan ezt félreértelmezik és más területre is át kívánják vinni, holott az ott éppen az ellenkező hatást váltja ki. Éppen, hogy azt bizonyítja, hogy Isten nem fekszik kívül a tudomány hatásterületén és Istent tudományosan definiálni és létezését bizonyítani lehet:
"Isten egyértelműen kívül fekszik a tudomány hatókörén.
Nem lehet sem bizonyítani, sem cáfolni."
Mi is a fő gond ezzel a kijelentéssel, állítással? Ez ugyebár egy olyan állításnak kíván látszani, amely betartja a tudományos módszertant, azaz ezt egy tudományos és logikus állításnak kívánják egyesek beállítani. Ilyen állítást viszont ( a tudományos módszertan szerint) csak pontosan definiált dologra lehet ugyebár tenni. Tehát ez azt jelenti, hogy az állítónak pontosan, tudományosan, és ellentmondás mentesen meg tudnia nekünk magyarázni, hogy mi is az általa használt "Isten" szó jelentése. Mire is tartja pontosan érvényesnek ezt az állítást? Tehát eljutottunk Gödel nem kifordított, hanem helyes elméletének az értelmezéséhez. Mert ugyebár, ha az állítás igaz, akkor annak önmagára nézve is igaznak kellene lennie, de ha az így van, akkor az azt jelenti, hogy az állítás hamis.
Tehát ha egy krétai kijelenti, hogy minden krétai hazudik, abból a helyes megállapítás az, hogy egy rendszer nem igazolhatja és nem is cáfolhatja bizonyos esetekbe önmagát, mert ahhoz külső vizsgálat szükségeltetik. Tehát a biblia nem lesz attól igaz, mert az írja magáról, hogy minden szava igaz. Ezen elv alapján az "Isten egyértelműen kívül fekszik a tudomány hatókörén" állítás szintén egy ilyen körbezárt logikai elvet hozott létre. Tehát ezt az elvet, mint hibás dogmát nyugodtan elvethetjük. A körbezárt logika ugyan is nem tartozik az elismert tudományos módszertan, érvelés és bizonyítás elemei közzé.
Ebből az következik, hogy Gödel éppen az ellenkezőjét bizonyítja, amit egyesek szeretnének elérni vele. Tehát azt bizonyította, hogy Isten igen is nem kiismerhetetlen és nem fekszik kívül a tudomány határterületén. Isten kiismerhető, feltárható, definiálható és létezését tudományos ténynek is nyugodtan és bátran állíthatjuk. Persze egyáltalán nem a bibliai vagy katolikus teológiai értelemben vett Istennél, hanem egy tudományos alapon definiált Istennél.
Fontos: Gödel az Anzelm ontológiai istenérven alapuló gondolatait maga is csak játéknak, poénkodásnak, szabadidő eltöltésnek, agytornának szánhatta, mert nem publikálta. Két oldalas kéziratát csak 1987-ben, kilenc évvel halála után publikálták. Tehát a félremagyarázásért nem Ő, hanem akár Einstenél a félremagyarázói felelősek. Továbbá nagyon jól tudom és tisztában vagyok vele, hogy magam sem konkrétan azt kritizáltam, hanem azt ami erről a köztudatban a legjellemzőbben fennmaradt. Egyébként a konkrét Gödel ontológiai istenérvnek is kb. ugyanolyan egyszerű cáfolata, mint Anzelmnél. Ott is csak ki kell próbálni a bizonyításánál behelyezni az Istennek szánt képlethelyekre az "Emberi Ostobaság" -ot és ne lepődjön meg senki sem rajta, ha a kettőre ugyan az jön ki.
Fontos 2: Gödel paranoiás volt és abból következő bizalmatlanság miatt- mert azt hitte meg akarják mérgezni- éhenhalt. Ami számomra egyértelmű bizonyítéka, hogy az istenhit nevű betegség, Gödel estéhez hasonlóan nincs tekintettel arra, hogy a megfertőzött illető egyes területeken azért képes logikusan és érzelemmentesen gondolkozni.
Utólagos fejlemény: Gödel első nemteljességi tétele hamis dilemma és spanyol viasz jellegű
