Tehát lopott ünnepek ténye, ami felteszi a kérdést; a kereszténységben van egyáltalán valami, ami eredeti, nem lopott, plagizált, vagy átértelmezett?

Kezdjük a sort karácsonnyal: 

"Miért éppen december 24-én? Minden nép nagy ünnepségekkel búcsúztatja az óesztendőt és köszönti az új évet. Ezek az év végi ünnepek hosszú időn keresztül egybeestek a téli napforduló idejével. A régi időkben a naptári új év kezdete nem a mostani időpontra esett. Sokáig a természet megfigyelése alapján számították az időt. Ezért eleinte a téli napforduló ideje, december 25. környéke volt az új év kezdete. A régi rómaiak a hosszabbodó nappalokat, a fény újjászületését a Legyőzhetetlen Nap istenének, Mithrásznak a születésével azonosították. December 25. a Legyőzhetetlen Nap születésnapja lett.  A kereszténység a rómaiaktól és más vallások szokásaiból is sokat átvett, hogy népszerűbbé váljon. Így a sok ezer éves, a téli napfordulóra eső ünnepet is belevonta a keresztény vallás ünnepkörébe. A legnagyobb ünnepet tette erre a napra: a Megváltónak, a kereszténység legjelentősebb alakjának, Jézusnak a születésnapját. I. (Szent) Gyula pápa 350-ben nyilvánította december 25-ét a Megváltó születésnapjává. A születés lehetséges időpontja a mai napig nem tisztázott, de az örmény egyház kivételével - ezen egyház hívei január 6-án ünneplik Jézus születését - a többi egyház elfogadta Gyula pápa döntését."

Húsvét??!!

A természet istennőt, Ostara-t jelképező húsvéti tojást tojó nyúl is szépen plagizálva lett. Wicca: "Ostara (Easter) a termékenység és az újjászületés szárnyakkal ábrázolt istennője volt. Sok változat közül az a legerősebb, hogy télen egy nyúl adott prémet a didergő és szárnyaszegett Ostarának, aki tavasszal nyúl formában, de mégis madárként tojta meg a tojását. Hm. : ) Semmivel sem ostobább történet, mint a Biblia egészében. "

Keresztre feszítés??!!

Wicca:" A széttárt kezű szakállas "Jézus" figura is egy etruszk szerencsét hozó és otthont oltalmazó figurában volt elterjedve évszázadokkal Jézus előtt. Ezt a figurát később mosolygós arccal másolták rá a pogány keresztekre, mint áldást és védelmet adó figura. Krisztust sok korai ábrázoláson fiatal ifjúként, kisbáránnyal jelenítették meg szakál nélkül. Később a szakállas pofa vált be jobban, mert az emberek túlságosan kötődtek Dionüsszozhoz, akiről a bárányos fickót koppintották.  A megfeszítés témája az első ezredfordulóig meg se jelent, hiszen a görög szöveg "crusifixe" az nem kivégző, hanem inkább egy kalloda, pellengér szerepét betöltő eszköz volt. Akit érdekel a téma, az keressen ki néhány korai keresztet a megfeszítés témája nélkül. Aki tud egy IX. század előtti Jézus ábrázolást a kereszten, ami nem később lett ráerősítve, azt írja meg legyen kedves.  A pogányoknak csak úgy lehetett beadni a kereszténységet, hogy megtarthatták a jelképeiket."

...és lehetne a sort folytatni. A keresztény , katolicizmusban szinte semmi sem eredeti, szinte minden lopott, plagizált ötlet.