Nagyon sok helyen teljesen jogosan a vallásokhoz sorolják az ateizmust, hiszen nagyon sok ateizmus ág éppen úgy nem objektív, mint egyes vallások, hanem inkább egyfajta konkurens ellenvallás.

Az ateizmus is teljesen jogosan lehet tárgya a valláskritikának több okból kifolyólag is. Nagyon sok helyen eleve a vallásokhoz sorolják az ateizmust, hiszen nagyon sok ateizmus ág éppen úgy nem objektív, mint egyes vallások, hanem inkább egyfajta ellenvallás.Továbbá több helyen maguk az ateisták is inkább a vallásokhoz, mint például a tudományhoz sorolják magukat. Lásd a hazai ateizmus és szabadgondolkodó honlapokat, amelyek a honlapok vallási toplistájában vannak.Tehát magam az ateizmus bírálatát, kritikáit éppen ugyan úgy és ugyanolyan módszerekkel is művelem, mint bármely más valláskritikát. Semmi különös különbséget nem észlelek az ellenreakciókban sem.

Erre jó példa lehet az egyik hazai ateista szervezet a MAHAT felé tett kritikáim és az azokra kapott reakciók. Ezt érdemes a hozzászólások sorrendjében elkezdeni olvasni és látszik, hogy egyes ateisták (tisztelet a kivételnek) hogyan mennek át éppen ugyanolyan gyülölködésbe, mint a teisták, mert egyesek az ideológiájukat és tetteiket kritizálni merték. Ezt némileg össze is foglaltam az egyik írásomban. A fejlemények pedig engem igazoltak mert a belső feljelentgetések miatt a MAHAT három részre is szakadtak nemsokára.

Persze egy eléggé paradoxnak látszó koan szerű tanítást is feladtam a hazai ateistáknak, amibe azért eddig beletört a bicskájuk. Így hangzik:

Az ateizmus bizonyos ágai sima vallás. Ugyanolyan mereven ragaszkodnak az elavult butaságokhoz, mint a kreácionisták. A kreácionisták tagadják az evolúciót, pedig tény, egyes ateisták meg tagadják azt, hogy az általános isten létezése tudományos tény. Nincs itt semmiféle különbség.

Az ateizmus nagyon szoros összefüggésben van a vallással, sőt nagyon sok helyen, például a magyar wikipédián is az ateizmus a valláshoz van besorolva. Az ateizmus és a szabadgondolkodó honlapok is a freeweben a vallás honlap kategóriába sorolják magukat. Végül is az ateizmus sokkal régebbi világnézet és erkölcsi tanítás, mint például a kereszténység. A skandináv országokban már vannak államilag bejegyzett, nyilvántartott és támogatott ateista egyházak, és hazánkban is több éve alakulóban van.

Azt se felejtsük el, hogy az ateizmus éppen ugyanolyan könnyű nevetség tárgyává tenni, mint egyes vallásokat.

Tehát a hazai ateisták, vagy akár a hazai szkeptikusok tévednek abban, ha azt hiszik, hogy a kritikákat, akár valláskritikákat ők adhatnak, de őket nem érheti jogos kritika, amit állniuk, vagy érdemben lereagálniuk illene. Hiszen az Isten létezik, vagy hiszek Istenben állítás éppen ugyanolyan pontatlan butaság, látszatállítás, mint az Isten nem létezik, vagy nem hiszek Istenben.

Függelék:

"Több mint hét évszázad elteltével Kant cáfolta meg ezt az istenérvet. A tiszta ész kritikájában (1781) rámutatott arra, hogy Anzelm különböző kategóriákat kevert össze azáltal, hogy a nyelvtani egységet (a "lenni" állítmányt) lételméleti (ontológiai) értékként kezelte. Ha azt mondjuk, hogy egy dolog "van" vagy "létezik", akkor Kant szerint semmit sem teszünk hozzá. Sokkal inkább azt erősítjük meg a kijelentéssel, hogy valami valóságos dolog megfelel a róla alkotott elképzelésünknek. Ha azt mondjuk, "ez a szék létezik", akkor semmit sem teszünk hozzá, csak egy kijelentést teszünk róla, mégpedig azt, hogy tapasztalataink szerint a szék valóságos. Csak azután mondhatjuk, hogy valami "van" vagy "létezik", ha már tapasztalatot szereztünk róla. Az ilyen kijelentések igazságtartalma a szó vagy az elképzelés és a valóságos dolog közötti megfeleléstől függ.

Röviden: ha Isten nem létezik, akkor nem lehet azáltal "jobbá tenni" vagy tökéletesebbé, hogy létezéssel ruházzuk fel, hiszen hiányzik "az", amihez hozzá lehetne tenni valamit. Ha a "létezni" állítmány eltűnik, akkor eltűnik vele az alany - "Isten" - is (ill. "az elgondolható legtökéletesebb lény" vagy az e helyütt álló alany). Isten ezért nem is tüntethető el azzal a kijelentéssel, hogy "Isten nem létezik", mert csak azt mondjuk, hogy nincs ilyen lény, "Isten", aki eltűnhet. Ebben az esetben "Isten" nyelvtani és nem valóságos alany."

forrás: http://konyv.uw.hu/isten.htm

létezés;

elsősorban filozófiai fogalom. Több álláspont szerint minden létezik, amiről tudomásunk van, míg mások a létezésen a konkrét fizikai, jelen időben való történést értik.Problémák a fogalom körül:1.Nincs pontosan definiálva az adott dolog, aminek a létezéséről döntést kellene hozni. 2.Nincs pontosan definiálva a hely, vagy a környezet, ahol az adott dolog létezését vizsgálnunk kellene. 3.Nincs pontosan definiálva a létezési forma. 4.Nincs pontosan definiálva az időintervallum, amiben a létezést vizsgálni kellene Ezen dolgok pontos tisztázása és megadása nélkül értelmetlenség tudományos, vagy logikai alapokon vitázni, bárminek a létéről, vagy nem létéről. Az addig a szójátékok és látszatállítások értelmetlen világa. http://www.virtus.hu/index.php?id=detailed_article&aid=2813