Valláskritika, Mítoszirtás és Hit-Eltérítés sok Humorral

Világnézet

Vallásszabadság -Mi is az?

2007. október 10. - IGe

Hazánkban jelenleg még nincs teljes vallásszabadság. Hogy miért is? Ebből az írásból rájöhetünk.

A vallásszabadság azon toleranciára épülő jogot jelenti, mely szerint az embereknek megengedett a hitük szerinti vallásos tevékenységek gyakorlása illetve ezek hirdetése (amennyiben az mások személyiségi vagy egyéb jogait nem sérti). Tágabb értelemben a vallások és világnézetek -beleértve akár az ateizmust is- egyformán hirdethető, képviselhető és az állam szempontjából egyforma elbirásásban részesülő állapotát értik.
A vallásszabadság, mint állapot ellentéte szélsőséges esetben a vallásüldözés, enyhébb esetekben a vallási, egyházi diszkrimináció. A vallásszabadságba beletartozik a vallások szabad birálhatósága a szólásszabadság és a valláskritika is.


A vallásszabadság története

A történelem folyamán ritka volt a teljes vallásszabadság: a „törzsi vallások” idején a különböző vallású törzsek sokszor harcoltak egymással, később, a „kultúrateremtő” vallások megszületésével az éppen uralkodó vallások legtöbbször elnyomták vagy betiltották a többi vallás gyakorlását, vagy akár lépéseket is tettek más vallások gyakorlóinak meggyilkolására. Példák: A kereszténység nevében folytatott keresztes háborúk és inkvizíció Európában. Ugyanakkor a volt szocialista országokban sem tudott megvalósulni a vallásszabadság, ami országonként nagyon eltérő jelleget öltött. Valahol be is tiltottak bizonyos apácarendeket, vallási szervezeteket, valahol meg az erős állami ellenőrzés mellett, az oktási rendszereik is megmaradtak működőképesnek, még ha az esetleg állami tulajdonba is kerültek. Jelenleg már fordult a kocka és ezekben az országokban már inkább a politikától már független ateisták számítanak elnyomottnak.


Vallásszabadságot biztosító törvények

A vallásszabadságot az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata is deklarálja:
18. cikk „Minden személynek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához, ez a jog magában foglalja a vallás és a meggyőződés megváltoztatásának szabadságát, valamint a vallásnak vagy a meggyőződésnek mind egyénileg, mind együttesen, mind a nyilvánosság előtt, mind a magánéletben oktatás, gyakorlás és szertartások végzése útján való kifejezésre juttatásának jogát.”

Erdélyben az 1568-as tordai országgyűlés Európában elsőként hirdetett vallásszabadságot: „Minden helyökön az prédikátorok az evangéliumot prédikálják, hirdessék, ki-ki az ő értelme szerint, és az község, ha venni akarja, jó, ha nem penig senki kénszerítéssel ne kénszerítse [...], de oly prédikátort tarthasson, az kinek tanítása ő nékie tetszik. Ezért penig senki az szuperintendensök közül, se egyebek az prédikátorokat meg ne bánthassa; ne szidalmaztassék senki az religióért senkitől [...], mert a hit Istennek ajándéka...” (Hozzá kell tennünk, hogy ez a szabadság „csak” négy keresztény vallásra: a katolikus, a református, az evangélikus és az unitárius vallásra vonatkozott.)

A Magyar Alkotmány 1949 óta biztosítja a vallás szabadságát:

"54. § (1) A Magyar Népköztársaság biztosítja a polgárok lelkiismereti szabadságát és a vallás szabad gyakorlásának jogát. (2) A lelkiismereti szabadság biztosítása érdekében a Magyar Népköztársaság az egyházat különválasztja az államtól. "


Ez a cikkely jelenleg ebben a formában érvényes:

"60. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára. (2) Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más lelkiismereti meggyőződés szabad megválasztását vagy elfogadását, és azt a szabadságot, hogy vallását és meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon akár egyénileg, akár másokkal együttesen nyilvánosan vagy magánkörben kinyilváníthassa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolhassa vagy taníthassa. (3) A Magyar Köztársaságban az egyház az államtól elválasztva működik. (4) A lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges."
Magyarországon a rendszerváltás (1989-1990) időszakában az alkotmány alapján egy törvényt is hoztak: 1990. évi IV


Szabad vallásválasztás és szabad vallásváltás

A vallásszbadságba az is beletartozik, hogy mindenki szabadon, mindenféle külső kényszerítő, vagy erőszakosan befolyásoló tényező nélkül tudja megválasztani a saját vallását, vagy az ateisták esetén a világnézetét. Továbbá az is, hogy ha közben megváltoztak a nézetei, bármikor szabadon elhagyhasson egy adott egyházat, vallást és másikat választhasson magának. Ez utóbbi esetben sok bírálat éri a Magyar Katolikus Egyházat, hogy annak ellenére is a tagának tekint egyeseket, hogy azok már egy másik vallás tagjai. Ez egyébként különféle adatvédelmi jogogat is sért, hiszen, ha valaki kijeleni, hogy nem kíván az adott egyáz tagja maradni és kéri az adatai törlését, ezt a Magyar Katolikus Egyház nem teszi meg, hanem továbbra is szerepelteti az adott egyént a nyilvántartásában.
Alapvető Jogok Európai Chartájá-nak10. cikkelye (Nizza 2000) Az Amszterdami Szerződéshez csatolt 11. Jegyzőkönyvön kívül a nizzai értekezleten 2000. december 7-én elfogadott Alapvető Jogok Európai Chartájá-nak 10. cikkelye is foglakozik vallási kérdésekkel.
"10. cikkely Gondolat,- lelkiismereti és vallásszabadság
1. Mindenkinek joga van a gondolat- lelkiismereti és vallásszabadsághoz. Ezek a jogok magukba foglalják a vallás és hit változtatásának szabadságát, valamint a vallás és hit egyénileg, vagy másokkal közösségben, nyilvánosan vagy magán keretek között történő kifejezésre juttatását imádsággal, tanítással, gyakorlással, vagy szertartásokkal.
2. A katonai szolgálat lelkiismereti okokból történő megtagadásához való jogot az e jog gyakorlását szabályzó nemzeti jogszabályok szerint el kell ismerni."

Valláskritika

“Minden egyénnek joga van a szabad gondolkodáshoz, a szabad vallásgyakorláshoz, a lelkiismereti szabadsághoz…”; “Minden egyénnek joga van a szabad véleménynyilvánításhoz és a szólásszabadsághoz, ami azt is jelenti, joga van hozzá, hogy ne üldözzék a véleménye miatt, és azért sem, ha határokra tekintet nélkül, bármiféle eszközzel keresi, kapja és terjeszti az információkat és a gondolatokat.” Részlet az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 18. és 19. szakaszából.
Tehát a vallások bírálata, kritizálhatósága, vagy a velük szembeni emberbarát szkepticizmus, ugyanolyan alapvető emberi jog, mint a gyakorlásuk.


Esélyegyenlőség a tanok terjesztésében

A vallásszabadság azt is jelenti, hogy a különféle vallások, egyházak és világnézetek követői, azonos jogokat és azonos segítséget kapnak a tanaik terjesztésében és egyiket sem gátolják, és nem is favorizálják törvényekkel, rendeletekkel. Például ezen elv alapján egyre több országban kiszélesedett a tanítható vallások száma az oktatásban. Hazánkban is egyre több vallás, egyház kap ingyenes lehetőséget a köztelevizíóban vallási műsorok leadására. Sőt egyre több országban ezeket a jogokat az ateisták is megkapják.


Esélyegyenlőség a gazdálkodásban

Akkor beszélhetünk vallásszabadságról, ha az állam egyenlő esélyt ad minden vallásnak, egyháznak és világnézetnek pénzügyi területen is. Ezt az esélyegyenlőséget például sértette volna a hazánkban bevezetni kivánt ugynevezett "történelmi egyházak" és "destruktív szekták" politikai minősítések, amely jelenősen befolyásolta volna az adott egyházak pénzügyi, gazdálkodási lehetőségeit.


Figyelemre érdemes cikk a témában:
Kuliffay Hanna írása: Az utolsó elnyomott kisebbség ''Empiria Magazin'', 2002 nov.


Egy a vallásszabadságért közdő vallás honlapja

A bejegyzés trackback címe:

https://vilagnezet.blog.hu/api/trackback/id/tr59192198

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

IGe · http://vilagnezet.blog.hu/ 2007.10.12. 07:50:24

Wikipédia Felszabadítási Mozgalom írása

IGe · http://vilagnezet.blog.hu/ 2010.12.07. 19:36:34

Nem véletlen, ha valaki jelentős hasonlóságot lát a fogalmazásom és a hu.wikipedia.org azonos szócikke között. Jelentős és meghatározó szerkesztési munkám van benne.

IGe · http://vilagnezet.blog.hu/ 2010.12.19. 05:09:56

"The Petition

A lelkiismereti, vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990-ik évi IV. törvény meghatározza a lelkiismereti és a vallásszabadság fogalmát, és kimondja, hogy az „mindenkit megillető, alapvető emberi szabadságjog”. A jogszabály leszögezi, hogy vallása és meggyőződése miatt hátrány senkit nem érhet, előny pedig nem illeti, és jogainak gyakorlásában senkit sem szabad akadályozni. Ezen törvény változásának tervezete megszűntetné azokat az egyházakat, melyek 10.000 főnél kevesebb tagot számlálnak. Talán lehet némi összefüggés Schmitt Pál vatikáni látogatása és ezen törvénytervezet között? Keresztény Magyarországról és \"történelmi egyházakról\" beszélnek. 1000 év valóban történelem, de mi volt előtte? Mi a helyzet a több milliárd nem keresztény hitű emberrel a világban? Ők tévednek vagy a keresztények? Úgy véljük, ezt nem nekünk és nem a magyar kormánynak kell megítélnie. Természetesen támogatjuk, hogy meg kell szűrni azt, hogy egy-egy egyház ne csak üzleti alapon jöjjön létre, azonban ezt finomabb törvényi eszközökkel is el lehet érni. Ha Ön szerint sem egy aktuális kormánynak kell meghatároznia, hogy Önnek miben kell hinnie vagy Ön is egy ún. \"kisegyház\" tagja, akkor fogjunk össze, írja alá ezt a petíciót és küldje el minél több ismerősének! "

www.ipetitions.com/petition/vallasszabadsag/

IGe · http://vilagnezet.blog.hu/ 2010.12.19. 05:12:33

"Alkotmánykoncepció, korlátozott vallásszabadsággal
szekularisfigyelo 2010.12.01. 23:33

Az Index ír arról, hogy a Vasárnapi Hírek megjelentette az alkotmánykoncepciót tartalmazó munkaanyagot a honlapján, itt: www.vasarnapihirek.hu/files/public/cikkepek/9497/File/alkotmanykoncepcio.pdf.
Megmaradt benne egy-két embertelen rendelkezés, azaz olyan kitétel, amely valamely "értéket", intézményt ruház fel jogokkal, védelemmel, ahelyett, hogy legfőbb jóként az ember méltóságát ismerné el és minden mást ennek rendelné alá. A vallásszabadság pedig egyoldalúan vallásgyakorláshoz való szabadságként határozódik meg; a vallástól való szabadságra a koncepció tervezői nemigen gondoltak, annak védelmére meg pláne nem. Igaz, a javaslat legalább nem annyira megalomániás, mint az elnöké, aki egyenesen Istentől eredezteti hatalmát, és a koncepció készítői legalább végigfuttattak rajta egy helyesírásellenőrzőt. Végigmegyek gyorsan a koncepción.
Szentkorona van ugyan benne, amely Mo. alkotmányos jogfolytonosságát szimbolizálja (abszolutórium ellenben nincs, és istenek sem), de a hatalom a néptől ered.
Egy szinten szerepelnek azonban az alapjogok úgy általában és a hazásság és a család úgy specifikusan, ahelyett hogy utóbbiak előbbiek eszközeként szerepeljenek, mint azon jog, hogy az ember szabadon megválaszthassa magánéletét ("A szabadság, az alapvető jogok, a házasság és a család tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége."). A rendelkezés egyben korlátozza is az együttélés védelmét (heteroszexuális házasságokra). (Alapvető rendelkezések c. rész 7. pontja)
Az alapjogok nemcsak mások jogainak tiszteletben tartása érdekében (valamint ennek folyományaként államvédelmi érdekből) korlátozhatók, hanem "a [közelebbről meg nem határozott] erkölcsök védelme érdekében" is. (8.) Ez persze felettébb kockázatos, hiszen az embert rendeli az erkölcsök alá, és utat nyit ahhoz, hogy egyének elnyomása árán is védelmezzen valamely "erkölcsöt" (láttunk már ilyent, épp a család és házasság terén: sokáig nemcsak a homoszexuális kapcsolatokat, hanem a heteroszexuális élettársi kapcsolatokat is üldözték).
A megkülönböztetés tilalmára irányuló rendelkezés ugyan számos szempontot (faj, "szín", nem, stb.) tételesen felsorol, de a nemi irányultságot kihagyja, és csak a vallást és a politikai nézeteket és a véleményeket szerepelteti, a negatív vallásszabadságot nem. (9.)
Szerepel benne az élet védelme a fogantatástól, ami veszélyeztetheti tizenévesek és felnőttek testi sérthetetlenséghez való jogát, hiszen megesik, hogy a magzat jogainak védelme címén abortusztilalommal a magzatnak bővebb jogokat adnak, mint a megszületetteknek, azaz feljogosítják a magzatot más testének a kisajátítására, amire megszületett embernek nincsen joga. (Alapvető jogok c. rész 1.)
Csak áttételesen szerepel a munkaanyagban a vallástól való szabadság joga. A koncepció ki is fejti, hogy a vallásszabadságot úgy értelmezi, mint a vallásgyakorláshoz való szabadságot; a negatív vallásszabadságra, azaz a vallástól való szabadság jogára nem is gondolnak. ("Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára, azaz hogy vallását és más meggyőződését szabadon megválassza és megváltoztassa, valamint hogy vallását vagy meggyőződését akár egyénileg, akár másokkal együttesen nyilvánosan vagy a magánéletben vallásos cselekmények, szertartások végzése útján, vagy egyéb módon kinyilváníthassa, kinyilvánítását mellőzhesse, gyakorolhassa vagy taníthassa." 2.)
Szerepel ellenben ugyanebben a bekezdésben az, hogy az állam (külön törvény alapján) elismeri az egyházakat (más világnézeti szervezeteket azonban nem).
Az országgyűlésre vonatkozóan két változat szerepel: a mai egykamarás parlament mellett egy kétkamarásé is, ami finoman szólva is aggályos, hiszen ebben a formában sérti a demokrácia egyik alapvető elvét (amely szerint egy embernek egy szavazata van, azaz minden szavazat egyenlő befolyást jelent az ország irányításába). A magyar felsőházban - ha létrejön - többek között az egyházak képviselői is ülnének, ami persze sértené az állampolgárok vallási jogegyenlőségét, hiszen az elismert egyházak által képviselt polgárok plusz befolyáshoz jutnának a törvényalkotásban. Magyarán az egyházhű állampolgár egyenlőbb. "

szekularisfigyelo.blog.hu/2010/12/01/alkotmanykoncepcio_korlatozott_valallasszabadsaggal

IGe · http://vilagnezet.blog.hu/ 2010.12.19. 05:17:31

"szekularisfigyelo · szekularisfigyelo.blog.hu 2010.12.03. 21:19:10
@szemet: Hát például egészen a 19. sz. végéig muszáj volt valamely felekezet tagja lenned, nem létezett olyan, hogy vallásszabadság. Ehhez képest az 1890-es években (abban a Wekerle-féle törvényben, amely a polgári anyakönyvezést is intézményesítette, ha jól tudom) explicite lehetővé vált, hogy nem tartózz egyik felekezethez sem (azaz ebben tételesen szerepel a felekezeten kívüliséghez való jog, amire példát kértél).... "

IGe · http://vilagnezet.blog.hu/ 2010.12.19. 05:20:10

"szekularisfigyelo · szekularisfigyelo.blog.hu 2010.12.03. 21:19:10
@szemet: Hát például egészen a 19. sz. végéig muszáj volt valamely felekezet tagja lenned, nem létezett olyan, hogy vallásszabadság. Ehhez képest az 1890-es években (abban a Wekerle-féle törvényben, amely a polgári anyakönyvezést is intézményesítette, ha jól tudom) explicite lehetővé vált, hogy nem tartózz egyik felekezethez sem (azaz ebben tételesen szerepel a felekezeten kívüliséghez való jog, amire példát kértél).
A mondat áttételesen valóban tartalmazza a vallástól való szabadságot (ezt írtam is) abban a formában, ahogy te írod. De ha szó szerint olvasod (mint jogi szöveget), akkor ez alapján pl. nem igazán tiltja semmi, hogy valakinek kötelezővé tedd valamilyen vallási ceremónián való részvételt (ehhez pl. be kéne bizonyítanom, hogy lelkiismeretem tiltja a munkahelyi húsvéti misén való részvételt). A mellőzés joga ebben a mondatban csak a _saját_ meggyőződés kinyilvánítására vonatkozik. Továbbá, ha a vallásnak joga van tanítani a vallását, akkor ebben a formában mi garantálja, hogy ezt ne legyen muszáj meghallgatnom (pl. iskolai hittan)?
Megoldás (jelezve a változásokat):
"Mindenkinek joga van [a gondolat a régi alk. 61.§-ába való, nem ide] a lelkiismeret és a vallás szabadságára, BELEÉRTVE AZT A JOGOT [az "azaz" ui. azonosságot, nem részhalmazt fejez ki], hogy vallását és más meggyőződését szabadon megválassza és megváltoztassa, hogy vallását vagy meggyőződését akár egyénileg, akár másokkal együtt, nyilvánosan vagy a magánéletben, vallásos cselekmények, szertartások végzésével [útján nem kell ide] vagy egyéb módon GYAKOROLHASSA [és kinyilváníthassa, kinyilvánítását mellőzhesse, gyakorolhassa vagy] ÉS taníthassa, VALAMINT, HOGY MEGTAGADJA AZ ILYESFAJTA CSELEKMÉNYEKBEN VALÓ BÁRMILYEN RÉSZVÉTELT."
Egyébként jól látod, van javítani való a mostanin is :-).
Pl. a mostani 60.§ 3. pontja (A Magyar Köztársaságban az egyház az államtól elválasztva működik.) tök gáz: azt sugallja, hogy egy egyház van. Helyesebb valami ilyesmi lenne: "A Magyar Köztársaság vallási és lelkiismereti kérdésekben nem foglal állást." Vagy egyszerűbben "Magyarország szekuláris állam."
Ez persze azt is jelentené, hogy az olyan dolgokat, mint a hitoktatást, a falusi papok fizetését és a teológusképzést, stb. nem lenne szabad állami pénzből finanszírozni, hanem mondjuk az egyházi 1%-ot kellene erre felhasználni. "