Istent nem csak dogmatikusan, de tudományosan is meg lehet határozni. Tudományos meghatározás szerint egyértelműen VAN! Ez nem csak logikai tényszerűség, hanem bizonyított is. A bizonyítási eljárásnak és főként a megértésnek, emberi pszichológiai gátak miatt viszont mind az ateista, mind a monoteista személet akadálya. A tudományos szkepticizmus, vagy a racionalista, de akár empirikus gondolkozásmód viszont használható. A szkepticizmus a görög  "szkepteszthai" szóból ered, melynek jelentése körbenézni, megfontolni. A szkepticizmusnak többfajta jelentése van;

1. A köznyelvi használat szerint a hitetlenkedés, kételkedés szinonimája.
2. A filozófiai szkepticizmus – filozófiai irányzat, amely kritikusan vizsgálja, hogy az érzékek által közvetített valóság és a szerzett tudás mennyiben feleltethető meg a valóságnak, illetve ismerheti-e bárki a tökéletes igazságot
3. A tudományos szkepticizmus – olyan állásfoglalás, amelyben valaki azon állítások valóságosságát kérdőjelezi meg, amelyeket nem igazol a tudományos módszer.

Az a lényeg, hogy a racionalizmus, vagy a tudományos szkepticizmus mellett teljesen felesleges az ateizmus. Az ateizmus, csak kő a kőlevesben. Nincs rá szükség, ha már ott van akár a racionalizmus, vagy a szkepticizmus vagy más hasonló. Tehát ha esetleg valakinek nem esett le a tantusz, vagy az egyértelmű tény: A szkepticizmusnak is van legalább három féle definíciója/meghatározása, de I/i-stennek, I/i-sten szónak ennél sokkal több fajta fő meghatározása van. Más fogalmazásmóddal "Isten"-nek külön értelmezési és jelentéstani felosztásai vannak: Talán nagyjából ezek:

• köznyelvi
• művészeti
• átvitt értelmű
• paradox elvű
• pszichológiai
• különféle filozófiai
• különféle dogmatikus vallási
• tudományos

Egy tudóst elsősorban  Isten tudományos meghatározása kell hogy érdekelje, már csak azért is, mert annak a lehetősége is tagadott dolog volt eddig.  Tehát mi is a helyzet a "Tudományosan meghatározott* Isten vansága tudományos tény" kijelentéssel, amikor a megszokott, viszont erősen önellentmondásos szót a "létezése" kicseréljük a szokatlan "vanságra"?

A létezés szónak meg van szintén ontológiai, egzisztencialista, metafizikai, idealista, materialista, ateista és minden másfajta meghatározása és értelmezése is. Persze minden csoport a saját értelmezését hirdeti jónak és egyedül csak azt jónak. Ettől függetlenül egyértelmű, ha konkrét a kérdés, van konkrét és helyes válasz is. Ha a kérdés halandzsa és átverés, akkor a válaszoknak sincs nagy értelme.

Továbbá érdemes elemezni, hogy sok " fizikálisan nem létező, csak kitalált dolgok"-nak is van tudományos definíciója és bizonyítéka is. Csak egy példa: Az egész matematika ilyen. Az is egyértelmű dolog és érvelési hibák is bizonyítják, hogy a létezésnek is különféle formái és módozatai vannak, hiszen a "fizikálisan nem létező, csak kitalált dolgok" meghatározásban eleve látszik is.   Amennyiben nem lenne tisztában az illető, hogy vannak, csak tagadja még is valamiért, akkor semmi értelme a "fizikálisan"  szónak. Hiszen elég lenne így is:  " nem létező, csak kitalált dolgok". 

Tehát a létezés szó egy jó nagy katyvasz és lexikonok is össze-vissza és különféleképpen magyarázzák. Ezzel szemben a VAN szónak egészen egyszerű és barátságos és viszonylag egészséges a meghatározása/definíciója, ami már nem is ragaszkodik egy akármilyen létezési formához;