Logika, Helyes ÉrvelésTan, Mítoszirtás és Hit-Eltérítés sok Humorral

Világnézet

Világnézet

Memetika és mém könyvek

2021. február 20. - IGe

A memetika kisokos 1 netes naplóbejegyzésem után nem nagyon volt kedvem folytatni a sorozatot, pedig induláskor az volt a szándékom, hogy lesz ebből több, akár 6-8 is. Az oka is érthető. A memetikát régebben magam is egy újabb felesleges izé-nek, posztmodern hülyítésnek, vagy olyan újabb megjegyezendő és páváskodó szónak tartottam, amit lefed például a pszichológia, szociológia, a kognitív tudományágak és a humánetológia is. Belemerültem a kutatásába és kerestem benne az egyértelmű butaságokat és az okosságokat is. Ami van is bőven mindkettőből. Talán a butaság, ahogyan a filozófiában is még is uralkodóbb a területen. Ezért is ment el a kedvem az általános memetikától, ahogyan az általános filozófia sem érdekel. Az általános filozófia és a memetika is tele van hülyítésekkel, szemfényvesztésekkel, áltudományos momentumokkal. Azt találtam ki megoldásként, mindkét társadalmi 'tudományágnál', hogy azon belül csak egy speciális szeletre koncentrálok. A filozófiánál a tudományfilozófiára, a memetikánál a belső-külső fő ágai közül, a belsőre és azon belül is a gyógyító, vagy  ellen, vagy, immunó, vagy vakcina mémekre. Az út nem volt rövid, amin végigmentem, hogy ezt elérjem. Nagyon sok kísérletet tesztelést folytattam, memetikai szakemberekkel vettem fel a kapcsolatot és egyeztettem, publikációkat olvastam, netes videós előadásokat néztem, vitafórumokat vezettem, és nem utolsósorban összeszedtem a témában legfontosabb és meghatározó könyveket is:

memetikai_konyvek.JPG

A memetikai tartalmú, vagy kapcsolódó könyvek rendszerezésére az egyik hazai netes könyvolvasó klub-helyet választottam. Eleinte. Annak ellenére, hogy fura módon mint annak idején a magyar wikipédián nem volt tudomány szócikk, itt meg a memetika kartotékozó szó és besorolás hiányzott. Nem könnyen, de megoldódott, ellentétben a szintén hiányzó szkepticizmus "címke" meg nem. Kicsit jobban megismerve a helyet és belülről, .... hát nem annyira a gondolkozó embereknek való ....pláne nem a kritikus és tudományos gondolkozásúaknak. Az "Ízlésőrök"  jelenléte Orwell: 1984 regényére, és az egyik sci-fi író agyából kipattant, későbbi Xenu központú vallás  "etika tisztjeire" erősen emlékeztető dolog.  Azoknak való inkább, akik megszállott irányítást váró olvasók. Azon megy a versengés ott, és jellemzően a kihívások sora, hogy ki tud 4-5-6-8 ezer oldalt elolvasni, vagy 10-20-25-30 könyvet 1-2-3 ... hónap alatt és ki gyűjt be ilyenekért minél több virtuális grafikai plecsnit. Az ilyen virtuális grafikai plecsnik úgy virítanak ott a törzstagokon százassával, mint az egykori sztahanovistákon a kiváló dolgozó kitüntetések, vagy a mai észak koreai tábornokokon, akiknek nemcsak mindkét melle, de soknak a nadrágszára is tele van vele. Nekem vicces és nevetséges volt, és nem kicsit. Az kevesekben vetődik ott fel, hogy butaságokat, vagy semmitmondó könyveket esetleg felesleges is elolvasni. Tehát röviden. A kommersz könyvek és olvasás van ott központba téve és trónra emelve. Hasonló trükkel is szabadultam meg az adott helytől, mint annak idején az angol változatot túlságosan alul múló magyar wikipédiától. Erre főként az ösztönzött, hogy a Trükkös "Mém", Túl Richard Dawkinson e-könyvemet közben a hazai 10 körüli forgalmazók után, olasz, japán és amerikai helyeken is elkezdték árulni. Ismerve a  magyar "dögöljön meg a szomszéd tehene is" nem éppen egymás sikerét támogató, hanem visszahúzó mentalitást, egyértelmű nem szabad  több energiát áldozni egy ilyen túlbonyolított, túlságosan leszabályzott, de ettől még kettős mércéket használó, nem kissé diktatórikus jellegű helyre, és a külföldi dolgokra kell inkább helyette koncentrálni.

Vagy a memetikára, de elfogulatlanul és kritikusan. Mert akkor lesz jó és tudományba illeszthető, ha ki tudja állni a kritikák próbáját is:

"Mi fogja meghatározni, hogy a mémek elmélete elfogadható-e vagy sem? Noha a tudományfilozófia szakemberei még még mindig vitatkoznak arról, hogy egy tudományos elmélet mikor érvényes , legalább két, általánosan elfogadott feltétel létezik, és ezeket fogom használnia memetika megítélésében. Először egy elméletnek jobban kell magyaráznia a jelenségeket, mint a vele vetélkedő elméleteknek; s lehetőleg gazdaságosabban vagy átfogóbban is. Másodszor: olyan kipróbálható előrejelzéseket kell adnia, amelyek aztán helyesnek bizonyulnak. Eszményi esetben ezeknek a jóslatoknak olyan váratlan következményeket kell jelezniük, amelyeket nem lehet előre látni, ha nem a memetika elméletéből erednének." 35. oldal Susan Blackmore: A mémgépezet

„James W. Polichak a Mémek mint áltudomány (Memes as Pseudoscience) című tanulmányában. Polichak négy kategóriába sorolja kifogásait: 1) a memetika nem rendelkezik kielégítő mémdefinícióval, és elfogadható példát sem tud rá felmutatni, 2) a memetikának nem sikerült bebizonyítania, hogy a mémek fogalma fontos a kultúra megértéséhez, 3) a memetika figyelmen kívül hagyja a társadalomtudományok fogalmait és adatfeldolgozási módszereit, ezáltal modelljei pontatlanok, 4) a memetika csak pontatlan és redundáns érveket tudott felmutatni arra nézve, hogy milyen magyarázó erővel bír a mémek létezésének feltételezése (Polichak 2002: 664-665.).” forrás

Mindkét fenti idézet helytálló és jogos felvetéseket tartalmaznak szerintem. Nekem is és másoknak is ezek voltak a fő problémáink a memetikával régebben. Azért írom, hogy régebben, mert ezekre megoldást találtam. Egyrészt a memetika lényege nem a kulturális szokások önkéntességen alapuló átvétele, hanem inkább a mém idegrendszeri vírus, amiben az ember csak egy - valójában nem annyira szabadon választható -  klónozó gazdatest. Számos dolgot leteszteltem ilyen tekintetben. Leírtam előre mi fog történni a memetikai gyógyító vakcina mém gondolataim szabadon engedése után és azok a dolgok is történtek. A két fő meghatározó fogalmat is ennek megfelelően módosítottam:

Memetika; az emberi gondolatok – a biológiai vírusok működési elvéhez hasonló – lényegét tekintve pszichológiai klónozással szaporodó fertőzési és gyógyítási szabályait és törvényszerűségeit vizsgáló, feltáró tudományág. (röviden: utánzástan, ismétléstan régebben, de helyesen inkább klónozástan a jövőben) 

Mém; egy speciális információs csomag, amelyhez valamilyen formában, valamilyen késztetés is kapcsolódik, ami miatt ráveszi az embereket, hogy akár racionális gondolkozás nélkül, sőt annak ellenére  is, magukban hordozzák, ismételjék, másolják, átadják.

Felsorolom most itt a legfontosabb memetikai könyveket:

  1. Susan Blackmore: A mémgépezet, Kulturális gének – a mémek
  2. Richard Dawkins: Az önző gén
  3. Mérő László: Az elvek csapodár természete
  4. Papdi-Pécskői Viktor: Internetes mémek és jelenségek enciklopédiája
  5. Limor Shifman: Memes ​in Digital Culture
  6. Olivia Blacke: No ​Memes of Escape ( ezt kakkuktojásnak raktam be és volt aki észrevette)
  7. Daniel C. Dennett: Darwin veszélyes ideája (magyar kötetnél Pléh Csaba a szerkesztő)
  8. Richard Dawkins: A hódító gén
  9. Alister E. McGrath: Dawkins Istene
  10. IGe: Trükkös „Mém” - Túl Richard Dawkinson
  11. Németh Gábor – Sebők Zoltán: A mémek titokzatos élete
  12. Richard Dawkins: Isteni téveszme
  13. Richard Brodie: Virus of the Mind - The New Science of the Meme
  14. Maria Kronfeldner: Darwinian Creativity and Memetics
  15. Darrel Ray: The God Virus - How Religion Infects Our Lives and Culture
  16. Douglas R. Hofstadter: Metamagical Themas Questing - For The Essence Of Mind And Pattern
  17. Daniel C. Dennett – Douglas R. Hofstadter: The Mind's I - Fantasies and Reflections on Self and Soul
  18. Boldogkõi Zsolt: A szabad elme illúziója - Válogatott írások a gének hatalmáról
  19. Richard Semon: Die Mneme
  20. Michael Shermer szerkesztéséban: The ​Skeptic Encyclopedia of Pseudoscience

 

Tudományos Memetika    nyilvános közösségi tanulás csoport a fecebookon.  Amit a kezdeti első névötlet után először Memetika vs. pszicho-virulógia, majd most végül Memetika és pszichovirulógia névre változtattam.

A bejegyzés trackback címe:

https://vilagnezet.blog.hu/api/trackback/id/tr6516433308

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2021.04.29. 12:28:58

Tudományos Isten feltárás direkt lett szórakoztató tudományfilozófiai esszé irodalmi stílusban megírva és nem véletlenül van benne az felvezetőjében, hogy ideológiailag berögzült emberek ne is olvassák, mert mentális problémákat fog okozni náluk.

Mint például itt is láthatunk példákat egyes olvtársak részéről mentális problémákra:

- Üldözési mánia :-) Utál, de azért követi minden lépésem és mindenütt fikáz, anyáz.

- Irigység1: Szakmai körökben nagyon is elfogadott a könyvem, csak nem verjük nagydobra.

- Irigység2: Szakmai körökben nagyon is sok helyre hívnak előadni, csak nem vállalok ilyesmit.

- Bukásfélelem: A könyvem elve megbuktatja az ateizmust és a teológia apologetikai ágait is. Elkerülhetetlen folyamat.

- Pénzféltés: A könyvem után egyre nehezebb az embereket átverni és tőlük pénz bármi formában kicsalni

- Tudomány valódiság: Ilyen áltudományok, mint a teolgia és a filozófia metafizika ága erős presztizst veszt. Áltudományos besorolás kap még erősebben, mint eddig.

Ja és direkt nem védtem le erősen, pedig levédhetném a könyvem úgynevezett szabad terjesztési lehetőséget. Tehát jelenleg aki karja ingyen és fizetség nélkül is hozzá tudott jutni és hozzá is jut. Azon kívül hogy magam is több száz példányt ajándékoztam el úgy, hogy baráti körben szabadon tovább is adható.

Online könyvvédelem: direkt nincs. Így legális és illegális megosztó oldalakon is terjed. Legális ilyen terjedés ez. Scibrid - USA / előfizetéses streaming.

Iván Gábor IGe · vilagnezet.blog.hu 2021.07.24. 08:01:44

A könyv íróját - aki egyben akadémikus is - elemeztem/kutattam és igazat kell adnom abban, amit a Szabad Eleme Illúziója című könyve kapcsán nagyon sokszor kijelentett. Hogy ő maga is egy "zombi" .... csak abban tévedett, hogy a zombiságot nem csak biológiai összetevők okozhatják, hanem pszichológiai vírusok, mémek is. Így érthető, hogy ahogyan a métellyel megfertőzött hangyának fel kell mászni a fűszál legtetejére, neki meg Egelyvel és Kálvinista Apologetika gittegylet tagokkal kell mutatkoznia.

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2022.12.30. 14:01:38

A memetika hívei
Richard Semon, Die mnemischen Empfindungen (The Mneme), 1904
Richard Dawkins, Az önző gén, 1976
René Girard, A világ alapítása óta elrejtett dolgok, 1978
Douglas Hofstadter, Metamágikus témák, 1983
Daniel Dennett, A tudat magyarázata, 1991
Douglas Rushkoff, Media Virus: Hidden Agendas in Popular Culture, 1995
Richard Brodie, Virus of the Mind: The New Science of the Meme, 1996
Aaron Lynch, Gondolatfertőzés: Hogyan terjed a hit a társadalomban, 1996
Susan Blackmore, A mémgép, 1999
Robert Aunger, Az elektromos mém, 2002
Robert Finkelstein, Military Memetics, 2011
Jeff Giesa, Itt az ideje, hogy befogadjuk a memetic hadviselést, 2015
Adam McNamara, Tudunk-e mérni a mémeket?, 2011

marketingmemetics-com.translate.goog/memetics?_x_tr_sl=en&_x_tr_tl=hu&_x_tr_hl=hu&_x_tr_pto=sc

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2023.10.07. 07:53:26

Boyd R. és Richerson PJ. 1985. Kultúra és evolúció folyamat. University of Chicago Press.
Kálvin W. 1996. Az agyi kód: gondolat gondolkodása az elme mozaikjaiban, MIT Press.
Kálvin W. 1996. Hogyan gondolkodik az agy: fejlődő intelligencia, akkor és most. Alapvető könyvek.
Campbell DT. 1965. Variáció és szelektív megtartás a társadalmi-kulturális evolúcióban. In: Barringer HR, Blanksten GI és Mack RW (szerk.). Társadalmi változások a fejlődő területeken, az evolúciós újraértelmezése elmélet. Schenkman Kiadó Zrt.
Campbell DT. 1974. Evolúciós ismeretelmélet. In: Schlipp PA (szerk.). Az élő filozófusok könyvtára, XIV. kötet: A filozófia Popper Károly. LaSalle: Nyílt bíróság.
Cavalli-Sforza, L. és Feldman, M. 1973. Kulturális versus Biológiai öröklődés: fenotípusos átvitel a szülőkről a gyermekekre. Humángenetika 25: 618-637.
Köpeny FT. 1975. Lehetséges-e kulturális etológia? Emberi Ökológia 3: 161-182.
Costall, A. 1991. A mém mém. Kulturális dinamika 4: 321-335.
Csányi V. 1989. Evolúciós rendszerek és társadalom. Egy az élet, az elme és a kultúra általános elmélete. Duke University Press.
Darwin, C. R., 1859. A fajok eredete. Eszközökkel a természetes szelekció. John Murray.
Dawkins R. 1976, 1982. Az önző gén. Oxfordi Egyetem Sajtó.
Dawkins R. 1982. Szervezetek, csoportok és mémek: replikátorok vagy járművek? P. 97-117, in: A kiterjesztett fenotípus. Oxford University Press.
Dawkins R. 1993. Az elme vírusai. 13-27. oldal, in: Dennett és kritikusai, Blackwell Publishers.
Dennett, D. 1990. Mémek és a képzelet kizsákmányolása. J Esztétikai Művészetkritika 48: 127-135.
Dennett, D. 1996. Darwin veszélyes ötlete. A tudományok 35: 34-40.
Dennett, D. 1991. A tudatosság elmagyarázta. Pingvin Könyvek
Edelman G. 1992. Fényes levegő, ragyogó tűz. A az elme anyaga. Alapvető könyvek.
Heyes CM és Plotkin HC. 1989. Replikátorok és interaktorok a kulturális evolúcióban. In: Ruse M (szerk.). Mi a biológia filozófiája van; David Hullnak szentelt esszék. Kluwer Akadémiai Kiadó.
Hodgson, G. 1993. Közgazdaságtan és evolúció. Hozza élet vissza a közgazdaságtanba. Polity Press.
Hoenigswald HM és Wiener LS. 1987. Biológiai metafora és kladisztikai osztályozás. Pintér Ferenc Kiadó.
Hofstadter DR. 1985. Metamágikus témák: Kérdések az elme és a minta lényegéért. Alapvető könyvek.
Hollandia JH. 1975. Adaptáció természetes és mesterséges Rendszerek. Univ. Michigan Press. Újranyomtatva 1992-ben a Bradford Books/MIT által sajtó.
Hajótest DL. 1982. A meztelen mém. In: Plotkin HC (szerk.). Tanulási fejlődés és kultúra, esszék az evolúciós episztemológiában. John Wiley és fiai.
Hajótest DL. 1988. Interaktorok kontra járművek. In: Plotkin HC (szerk.). A viselkedés szerepe az evolúcióban. MIT Press.
Hajótest DL. 1988. A tudomány mint folyamat: evolúciós beszámoló a tudomány társadalmi és fogalmi fejlődéséről. Egyetem Chicago Press.
Kauffman SA. 1993. A rend, az önszerveződés eredete és szelekció az evolúcióban. Oxford University Press.
Kuhn TS. 1970. A tudományos forradalmak szerkezete. University of Chicago Press.
Lynch A. 1991. A gondolati fertőzés mint absztrakt evolúció. Eszmék Lapja 2: 3-10.
Lynch A. 1996. Gondolatfertőzés. Hogyan terjed a hit A társadalmon keresztül. A mémek új tudománya. Alapvető könyvek.
Nelson RR. 1987. A technikai változások megértése evolúciós folyamat. Észak-Hollandia.
Nelson RR és Winter SG Jr. 1982. Egy evolúciós a gazdasági változás elmélete. Belknap Press a Harvard University Press-től.
Észak-DC. 1990. Intézmények, intézményi változás és a gazdasági teljesítmény. Cambridge University Press.
Plotkin HC. 1982. Tanulás, fejlődés és kultúra. Esszék az evolúciós episztemológiában. John Wiley és fiai.
Popper KR. 1979. Objektív tudás: evolúciós megközelítés. Clarendon sajtó.
Westoby A. 1994. A szándékok ökológiája: Hogyan mémeket készíteni és befolyásolni az embereket: Kulturológia.
süti beállítások módosítása