A memetika kisokos 1 netes naplóbejegyzésem után nem nagyon volt kedvem folytatni a sorozatot, pedig induláskor az volt a szándékom, hogy lesz ebből több, akár 6-8 is. Az oka is érthető. A memetikát régebben magam is egy újabb felesleges izé-nek, posztmodern hülyítésnek, vagy olyan újabb megjegyezendő és páváskodó szónak tartottam, amit lefed például a pszichológia, szociológia, a kognitív tudományágak és a humánetológia is. Belemerültem a kutatásába és kerestem benne az egyértelmű butaságokat és az okosságokat is. Ami van is bőven mindkettőből. Talán a butaság, ahogyan a filozófiában is még is uralkodóbb a területen. Ezért is ment el a kedvem az általános memetikától, ahogyan az általános filozófia sem érdekel. Az általános filozófia és a memetika is tele van hülyítésekkel, szemfényvesztésekkel, áltudományos momentumokkal. Azt találtam ki megoldásként, mindkét társadalmi 'tudományágnál', hogy azon belül csak egy speciális szeletre koncentrálok. A filozófiánál a tudományfilozófiára, a memetikánál a belső-külső fő ágai közül, a belsőre és azon belül is a gyógyító, vagy ellen, vagy, immunó, vagy vakcina mémekre. Az út nem volt rövid, amin végigmentem, hogy ezt elérjem. Nagyon sok kísérletet tesztelést folytattam, memetikai szakemberekkel vettem fel a kapcsolatot és egyeztettem, publikációkat olvastam, netes videós előadásokat néztem, vitafórumokat vezettem, és nem utolsósorban összeszedtem a témában legfontosabb és meghatározó könyveket is:
A memetikai tartalmú, vagy kapcsolódó könyvek rendszerezésére az egyik hazai netes könyvolvasó klub-helyet választottam. Eleinte. Annak ellenére, hogy fura módon mint annak idején a magyar wikipédián nem volt tudomány szócikk, itt meg a memetika kartotékozó szó és besorolás hiányzott. Nem könnyen, de megoldódott, ellentétben a szintén hiányzó szkepticizmus "címke" meg nem. Kicsit jobban megismerve a helyet és belülről, .... hát nem annyira a gondolkozó embereknek való ....pláne nem a kritikus és tudományos gondolkozásúaknak. Az "Ízlésőrök" jelenléte Orwell: 1984 regényére, és az egyik sci-fi író agyából kipattant, későbbi Xenu központú vallás "etika tisztjeire" erősen emlékeztető dolog. Azoknak való inkább, akik megszállott irányítást váró olvasók. Azon megy a versengés ott, és jellemzően a kihívások sora, hogy ki tud 4-5-6-8 ezer oldalt elolvasni, vagy 10-20-25-30 könyvet 1-2-3 ... hónap alatt és ki gyűjt be ilyenekért minél több virtuális grafikai plecsnit. Az ilyen virtuális grafikai plecsnik úgy virítanak ott a törzstagokon százassával, mint az egykori sztahanovistákon a kiváló dolgozó kitüntetések, vagy a mai észak koreai tábornokokon, akiknek nemcsak mindkét melle, de soknak a nadrágszára is tele van vele. Nekem vicces és nevetséges volt, és nem kicsit. Az kevesekben vetődik ott fel, hogy butaságokat, vagy semmitmondó könyveket esetleg felesleges is elolvasni. Tehát röviden. A kommersz könyvek és olvasás van ott központba téve és trónra emelve. Hasonló trükkel is szabadultam meg az adott helytől, mint annak idején az angol változatot túlságosan alul múló magyar wikipédiától. Erre főként az ösztönzött, hogy a Trükkös "Mém", Túl Richard Dawkinson e-könyvemet közben a hazai 10 körüli forgalmazók után, olasz, japán és amerikai helyeken is elkezdték árulni. Ismerve a magyar "dögöljön meg a szomszéd tehene is" nem éppen egymás sikerét támogató, hanem visszahúzó mentalitást, egyértelmű nem szabad több energiát áldozni egy ilyen túlbonyolított, túlságosan leszabályzott, de ettől még kettős mércéket használó, nem kissé diktatórikus jellegű helyre, és a külföldi dolgokra kell inkább helyette koncentrálni.
Vagy a memetikára, de elfogulatlanul és kritikusan. Mert akkor lesz jó és tudományba illeszthető, ha ki tudja állni a kritikák próbáját is:
"Mi fogja meghatározni, hogy a mémek elmélete elfogadható-e vagy sem? Noha a tudományfilozófia szakemberei még még mindig vitatkoznak arról, hogy egy tudományos elmélet mikor érvényes , legalább két, általánosan elfogadott feltétel létezik, és ezeket fogom használnia memetika megítélésében. Először egy elméletnek jobban kell magyaráznia a jelenségeket, mint a vele vetélkedő elméleteknek; s lehetőleg gazdaságosabban vagy átfogóbban is. Másodszor: olyan kipróbálható előrejelzéseket kell adnia, amelyek aztán helyesnek bizonyulnak. Eszményi esetben ezeknek a jóslatoknak olyan váratlan következményeket kell jelezniük, amelyeket nem lehet előre látni, ha nem a memetika elméletéből erednének." 35. oldal Susan Blackmore: A mémgépezet
„James W. Polichak a Mémek mint áltudomány (Memes as Pseudoscience) című tanulmányában. Polichak négy kategóriába sorolja kifogásait: 1) a memetika nem rendelkezik kielégítő mémdefinícióval, és elfogadható példát sem tud rá felmutatni, 2) a memetikának nem sikerült bebizonyítania, hogy a mémek fogalma fontos a kultúra megértéséhez, 3) a memetika figyelmen kívül hagyja a társadalomtudományok fogalmait és adatfeldolgozási módszereit, ezáltal modelljei pontatlanok, 4) a memetika csak pontatlan és redundáns érveket tudott felmutatni arra nézve, hogy milyen magyarázó erővel bír a mémek létezésének feltételezése (Polichak 2002: 664-665.).” forrás
Mindkét fenti idézet helytálló és jogos felvetéseket tartalmaznak szerintem. Nekem is és másoknak is ezek voltak a fő problémáink a memetikával régebben. Azért írom, hogy régebben, mert ezekre megoldást találtam. Egyrészt a memetika lényege nem a kulturális szokások önkéntességen alapuló átvétele, hanem inkább a mém idegrendszeri vírus, amiben az ember csak egy - valójában nem annyira szabadon választható - klónozó gazdatest. Számos dolgot leteszteltem ilyen tekintetben. Leírtam előre mi fog történni a memetikai gyógyító vakcina mém gondolataim szabadon engedése után és azok a dolgok is történtek. A két fő meghatározó fogalmat is ennek megfelelően módosítottam:
Memetika; az emberi gondolatok – a biológiai vírusok működési elvéhez hasonló – lényegét tekintve pszichológiai klónozással szaporodó fertőzési és gyógyítási szabályait és törvényszerűségeit vizsgáló, feltáró tudományág. (röviden: utánzástan, ismétléstan régebben, de helyesen inkább klónozástan a jövőben)
Mém; egy speciális információs csomag, amelyhez valamilyen formában, valamilyen késztetés is kapcsolódik, ami miatt ráveszi az embereket, hogy akár racionális gondolkozás nélkül, sőt annak ellenére is, magukban hordozzák, ismételjék, másolják, átadják.
Felsorolom most itt a legfontosabb memetikai könyveket:
- Susan Blackmore: A mémgépezet, Kulturális gének – a mémek
- Richard Dawkins: Az önző gén
- Mérő László: Az elvek csapodár természete
- Papdi-Pécskői Viktor: Internetes mémek és jelenségek enciklopédiája
- Limor Shifman: Memes in Digital Culture
- Olivia Blacke: No Memes of Escape ( ezt kakkuktojásnak raktam be és volt aki észrevette)
- Daniel C. Dennett: Darwin veszélyes ideája (magyar kötetnél Pléh Csaba a szerkesztő)
- Richard Dawkins: A hódító gén
- Alister E. McGrath: Dawkins Istene
- IGe: Trükkös „Mém” - Túl Richard Dawkinson
- Németh Gábor – Sebők Zoltán: A mémek titokzatos élete
- Richard Dawkins: Isteni téveszme
- Richard Brodie: Virus of the Mind - The New Science of the Meme
- Maria Kronfeldner: Darwinian Creativity and Memetics
- Darrel Ray: The God Virus - How Religion Infects Our Lives and Culture
- Douglas R. Hofstadter: Metamagical Themas Questing - For The Essence Of Mind And Pattern
- Daniel C. Dennett – Douglas R. Hofstadter: The Mind's I - Fantasies and Reflections on Self and Soul
- Boldogkõi Zsolt: A szabad elme illúziója - Válogatott írások a gének hatalmáról
- Richard Semon: Die Mneme
- Michael Shermer szerkesztéséban: The Skeptic Encyclopedia of Pseudoscience
Tudományos Memetika nyilvános közösségi tanulás csoport a fecebookon. Amit a kezdeti első névötlet után először Memetika vs. pszicho-virulógia, majd most végül Memetika és pszichovirulógia névre változtattam.
