Mennyire követi a tudományos módszertant a szabad gondolkodás, mennyire van az a következetes gondolkozással összhangban? Mennyire nevezhető tudományos gondolkozásnak? Esetleg túl is mutat azon?
"A szabadgondolkodó olyan személy, aki a különböző dolgokról való véleményét a hagyománytól, a tekintélytől és az elfogadott hittől (vakhittől) függetlenül alakítja ki. Senki nem szabadgondolkodó, aki kizárólag egy valamilyen zárt és kötött gondolatrendszert szentírást, vallást vagy megváltót követ."
Itt azért fontos kiemelni a zárt és kötött gondolatrendszert, mert vannak viszonylagosan szabadelvű vallások is, mint például a taoizmus, zen, vagy a buddhizmus bizonyos ágai. A kezdeti még el nem ferdített buddhizmusban sok szabadgondolkodó elem lelhető fel. Buddha [ Siddhartha Gautama ] (?563-?483 B.C.E.) indiai misztikus és a buddhizmus alapítója mondta:
"Ne higyjetek semmiben barátok, csakis azért, mert monták nektek... vagy mert hagyomány, vagy mert magatok úgy képzelitek. Ne higyjétek, amit a tanítótok mond nektek csupán a tanár iránti tiszteletből. Azonban kellő vizsgálat és analízis után eljutsz mindenek javához, hasznához és jólétéhez - ebben az állításban higyjél, és ragaszkodj hozzá, és fogadd vezetődül."
Magam is érdekesnek tartom, és már több mint öt évig vizsgáltam, kísérleteztem vele hogy létezhet-e a szabadgondolkodásnak vallása és egyháza? Erre a kísérletre az általam létrehozott P-DOX Semmiben Sem Hívő vallás adta a keretet. Amit mára már archiváltam és a honlapját is megszüntettem.
Ezen kívül még szóba jöhetnek az újkori New Age bizonyos részei. Illetve, ha valaki képes több vallás elveit egyszerre és elfogulatlanul szemlélni, akkor az ettől még szabadgondolkodónak nevezhető. Továbbá, aki túlzottan és a tények ellenére ragaszkodik akár valamelyik tudományág területén, vagy határterületén lévő tekintélyelvnek, az sem nevezhető szabadgondolkodónak.
A szabadgondolkodók azt hirdetik, hogy "véleményüket pusztán az ésszerűségre alapozva kell kialakítaniuk, mivel a kinyilatkoztatásokat és hasonló ígéreteket érvénytelennek tekintik, és számukra a hithűség nem az igazság garanciája. " A szabadgondolkodók általában úgy gondolják, hogy véleményük valóban pusztán az ésszerű gondolkodáson alapszik. A megismerés folyamatában a tudományos módszertant követik, de a tudományt, mint egy felépült intézményrendszert nem tekintik minden egyes esetben hibátlannak.
Szabadgondolkodó például sok ateista és a racionalista, de messze nem mindegyik. Ne felejtsük el, hogy egyáltalán nem mondható el, hogy minden ateista automatikusan szabadgondolkodó is. Sőt az ateistáknak csak nagyon picike hányada lehet csak szabadgondolkodó. Továbbá sokan összekeverik, hogy a hasonló nevű szabadkőművesség, eleve nem szabadgondolkodás. Az gyakorlatilag az egy eléggé kötött és tekintélyelvű vallás.
Számomra Carl Sagan az, akit most példaértékű szabadgondolkodóként megemlíthetek talán. Carl Sagan például, minden elméletet tudományosnak nevez, ami nem tekintélyelvű, alávetik kritikai próbának és kiállja a kritikák próbáját. Mert szerinte a tudomány nem ismer megszentelt igazságokat. Tehát a szabadgondolkodás talán annyi lehet röviden, hogy ...
ne tisztelj semmiféle tekintélyt!
Ezen kívül még szóba jöhetnek az újkori New Age bizonyos részei. Illetve, ha valaki képes több vallás elveit egyszerre és elfogulatlanul szemlélni, akkor az ettől még szabadgondolkodónak nevezhető. Továbbá, aki túlzottan és a tények ellenére ragaszkodik akár valamelyik tudományág területén, vagy határterületén lévő tekintélyelvnek, az sem nevezhető szabadgondolkodónak.
A szabadgondolkodók azt hirdetik, hogy "véleményüket pusztán az ésszerűségre alapozva kell kialakítaniuk, mivel a kinyilatkoztatásokat és hasonló ígéreteket érvénytelennek tekintik, és számukra a hithűség nem az igazság garanciája. " A szabadgondolkodók általában úgy gondolják, hogy véleményük valóban pusztán az ésszerű gondolkodáson alapszik. A megismerés folyamatában a tudományos módszertant követik, de a tudományt, mint egy felépült intézményrendszert nem tekintik minden egyes esetben hibátlannak.
Szabadgondolkodó például sok ateista és a racionalista, de messze nem mindegyik. Ne felejtsük el, hogy egyáltalán nem mondható el, hogy minden ateista automatikusan szabadgondolkodó is. Sőt az ateistáknak csak nagyon picike hányada lehet csak szabadgondolkodó. Továbbá sokan összekeverik, hogy a hasonló nevű szabadkőművesség, eleve nem szabadgondolkodás. Az gyakorlatilag az egy eléggé kötött és tekintélyelvű vallás.
Számomra Carl Sagan az, akit most példaértékű szabadgondolkodóként megemlíthetek talán. Carl Sagan például, minden elméletet tudományosnak nevez, ami nem tekintélyelvű, alávetik kritikai próbának és kiállja a kritikák próbáját. Mert szerinte a tudomány nem ismer megszentelt igazságokat. Tehát a szabadgondolkodás talán annyi lehet röviden, hogy ...
ne tisztelj semmiféle tekintélyt!