Anarchizmus Röviden: uralomnélküliség, hatalom nélküli rend. Az anarchisták szerint az állam erőszakosan beavatkozik az emberek életébe; a polgárai biztonságát védeni hivatott eszközök - az oktatás, a jog, az erőszakszervezetek - valójában az uralmon lévő elit hatalmának megtartását szolgálják, ezért végső soron zsarnokiak és megszüntetendők.
Egyes politikai és gazdasági tanok szerint, minden külső hatalom és erőszak nélkül, tisztán az emberek szabad, egyenlő, szolidáris, együttműködő együttélésén alapuló önkéntes szervezettség. Válasz az erőszakra, tekintélyelvre és gyámkodásra épülő uralmi rendszerekre, amely a jog az állam és egyes egyházak kényszerintézkedéseiben nyerhet kifejezést.
Egyesek úgy fogalmazzák meg, hogy az anarchizmus a demokratizmus magasabb foka. Közvetlen és nem közvetett demokrácia.
Története:
Errico Malatesta olasz anarchista a következő meghatározását adta: „Az anarchia szó görög eredetű és kormánynélküliséget jelent, egy népnek azt az állapotát, amelyben alkotmányos hatóság, kormány nélkül igazgatja önmagát.- Tehát az anarchizmus legalább a görög demokráciáig visszavezethető történelmileg. Mint modern eszmerendszer kialakulása, Mihail Bakunyin nevéhez fűződik. Az anarchista törekvések az orosz polgárháborúban a mai Ukrajna területén és a spanyol polgárháború elején Katalóniában voltak a legközelebb a megvalósuláshoz, mind a két esetben a bolsevikok verték ezeket a törekvéseket le.
Az anarchizmus főbb irányzata:
Anarcho-kommunizmus
Anarcho-kapitalizmus
Öko-anarchizmus
Anarcho-szocializmus
Ontológiai-anarchizmus
Szituacionizmus
Keresztény anarchizmus
Anarcho-primitivizmus
Anarcho-szindikalizmus
A zenében, filmben, művészetekben
A punk zenét tartják egyesek az anarchizmus zenei kifejezőjének. Ennek egyik kultikus filmje az Üvegtörők.
Kritikák
A kritikák szerint az anarchizmus egyenlő lenne a közrend teljes felforgatásával, fejetlenséggel, zűrzavarral, kaotikus állapotok teremtésével. Az anarchisták szerint ez tévhit, szerintük e kifejezésekkel az anarchizmust egyesek tévesen szokták illetni.
Könyvek
Magyar anarchizmus, szerk.: Bozóki András és Sükösd Miklós, Budapest, 1998.
Bozóki András - Sükösd Miklós: Az anarchizmus elmélete és magyarországi története, Budapest, 1994.
Modern ideológiák: Anarchizmus, sorozatszerk.: Gyurgyák János, Budapest, 1991.
Batthyány - Migray - Schmitt: Anarchizmus, Budapest, 1904.
Mihail Bakunyin: Isten és az állam.
Mihail Bakunyin: Államiság és anarchia. Budapest, Gondolat,
Egyes politikai és gazdasági tanok szerint, minden külső hatalom és erőszak nélkül, tisztán az emberek szabad, egyenlő, szolidáris, együttműködő együttélésén alapuló önkéntes szervezettség. Válasz az erőszakra, tekintélyelvre és gyámkodásra épülő uralmi rendszerekre, amely a jog az állam és egyes egyházak kényszerintézkedéseiben nyerhet kifejezést.
Egyesek úgy fogalmazzák meg, hogy az anarchizmus a demokratizmus magasabb foka. Közvetlen és nem közvetett demokrácia.
Története:
Errico Malatesta olasz anarchista a következő meghatározását adta: „Az anarchia szó görög eredetű és kormánynélküliséget jelent, egy népnek azt az állapotát, amelyben alkotmányos hatóság, kormány nélkül igazgatja önmagát.- Tehát az anarchizmus legalább a görög demokráciáig visszavezethető történelmileg. Mint modern eszmerendszer kialakulása, Mihail Bakunyin nevéhez fűződik. Az anarchista törekvések az orosz polgárháborúban a mai Ukrajna területén és a spanyol polgárháború elején Katalóniában voltak a legközelebb a megvalósuláshoz, mind a két esetben a bolsevikok verték ezeket a törekvéseket le.
Az anarchizmus főbb irányzata:
Anarcho-kommunizmus
Anarcho-kapitalizmus
Öko-anarchizmus
Anarcho-szocializmus
Ontológiai-anarchizmus
Szituacionizmus
Keresztény anarchizmus
Anarcho-primitivizmus
Anarcho-szindikalizmus
A zenében, filmben, művészetekben
A punk zenét tartják egyesek az anarchizmus zenei kifejezőjének. Ennek egyik kultikus filmje az Üvegtörők.
Kritikák
A kritikák szerint az anarchizmus egyenlő lenne a közrend teljes felforgatásával, fejetlenséggel, zűrzavarral, kaotikus állapotok teremtésével. Az anarchisták szerint ez tévhit, szerintük e kifejezésekkel az anarchizmust egyesek tévesen szokták illetni.
Könyvek
Magyar anarchizmus, szerk.: Bozóki András és Sükösd Miklós, Budapest, 1998.
Bozóki András - Sükösd Miklós: Az anarchizmus elmélete és magyarországi története, Budapest, 1994.
Modern ideológiák: Anarchizmus, sorozatszerk.: Gyurgyák János, Budapest, 1991.
Batthyány - Migray - Schmitt: Anarchizmus, Budapest, 1904.
Mihail Bakunyin: Isten és az állam.
Mihail Bakunyin: Államiság és anarchia. Budapest, Gondolat,