Logika, Helyes ÉrvelésTan, Mítoszirtás és Hit-Eltérítés sok Humorral

Világnézet

Világnézet

Gödel első nemteljességi tétele alaplogikai hibás. Attól még a matematika, lehetne teljes.

2021. november 28. - IGe

Úgy kezdődött hogy néhány matematikus fejébe vette, hogy a MATEK MINDENEK FELETTI, ....ÜBER, ... meg szárazabb érzés. ... Meg a Matek a tudományok führere, császára és királynője. Meg minden tudományok tudománya és alapja. Logikák logikája és mindent lehet vele helyettesíteni, az általános logikus gondolkodást, a filozófiát és a tudományfilozófiát is. Tehát kitalálták úgy köbö 120-140 évvel ezelőtt főként a tudományfilozófiát helyettesíteni kívánó szándékkal a MATEMATIKAI FORMALIZÁLÁST. Aminek később és főként a számítás és irányítástechnika miatt lett jelentős haszna is persze, többek közt Neumann János (1903 -1957) a pricentoni Institute for Advanced Studies matematikus professzora által, de nagy hiba, hogy azt néhányan, ettől eltérő  logikai területen túltolták. 

Érdekességként megjegyzem, hogy lényeget tekintve Neumann János vette fel az adott egyetemhez Gödelt és Einsteint is alkalmazott kutatónak. Ezen az ott készült képen valószínűleg azért nincs rajta, mert az ő kezében volt a fényképezőgép.

godel_einstein_princeton.jpg

"A matematikai logika és a halmazelmélet két tantárgya a 19. század vége óta tartozik a matematikához. Ezen időszak előtt a halmazokat nem tekintették matematikai objektumoknak, és a logika, bár matematikai bizonyításokhoz használták, a filozófiához tartozott, és a matematikusok nem vizsgálták kifejezetten. ... Még mindig filozófiai vita folyik arról, hogy a matematika tudomány-e. forrás

Igazából nem egy matematika van, ahogyan vallás sem csak egy van, hanem sok matematika és sok és vallás létezik. ( Mono-matematika <-> poli-matematika. ) Amelyek elveikben és szabályaikban, részben, vagy akár teljes egészében,  ellenkeznek egymással. A matematika a vallások szintjén van, alaphelyzetben és önmagában. Kitalált dolgokat árul, és saját maga által kitalált szabályokkal. A szabályok dogmák. Ha el akarsz térni tőle, akkor egy új matematikai irányt / vallási szektát kell alapítanod. Persze a matematikák, nyelvi rendszerek hasonlat, már sokkal pontosabb. 

Azt ami a matematikában helyes, jellemzően nem a matematika találta fel. Pláne eleinte. Csak lemodellezték a valóságot (életet) és írtak rá kifejezés és kommunikációs kódokat. - Amelyek azért eléggé pontatlanok, hiszen egyik alma sem azonos egy másik almával.-  Nem véletlen az sem, hogy a számítástechnikában sokfajta működtető módszer ( alap program, operációs rendszer kódolás) van, és azt számítógépes nyelvi rendszereknek nevezik.

Legyen itt kezdő ráébresztő tanpéldának egy mondat:  "Ez egy álhír; Gödel nemteljességi tételei érvényesek. "  - feladat: Igaz, vagy hamis a mondat / állítás? Továbbá ez egy bizonyíthatatlan igaz állítás, vagy bizonyított is? 

Egy másik ráébresztő példa is indulásként bemelegítésileg: A matematikában szinte bármit be lehet bizonyítani teljesen helyesen és szabályosan. Csak az axiómák és az axiomatikus szabályok felvételén múlik. Így a 2,4+2,4=4,8  egész számra való kerekítési, megfelelő megjelenítési és  műveleti sorrend szabály utasítással éppen ilyen. Ebben az esetben 2+2=5 és teljesen logikusan és szabályosan. Továbbá 1+1=10 a kettes számrendszerben és 6x9=42 a tizenhármas számrendszerben. (kettes számrendszerben: 1+1=10) // ( tízes számrendszerben: 1+1=2) // (összevetve: 2=10)???!!!  A matematika éppen ezért nem igazán tiszta tudomány, - hiszen kitalált dolgokkal foglalkozik, akárcsak isteneiket tekintve a vallások  -  csak segédtudomány. Kell hozzá más, nála sokkal tisztább tudományág valóságban is tapasztalható alátámasztása a vizsgált kérdéskörökben, hogy valóban igaz, tényszerű és hasznos lehessen.  Persze 2+2, akár három is lehet. A következőképpen 1,6+1,6=3,2 egész számra kerekítése, megfelelő megjelenítési és műveletsor utasítási szabállyal. Ebben az esetben 2+2=3 és teljesen logikusan és szabályosan.

Ezen feltárásom a matematikai formalizálás hibalehetőségeit és korlátjait érintiKurt Gödel (1906-1978) matematikus első nemteljességi tétele érvényes-e, vagy csak főként egy hamis dilemmára alapuló érvelési hiba? A matematikai levezetésekben, tétel alkotásokban szabad érvelési hibákat elkövetni?  Tényleg csak két választási lehetőség van? Vagy van még több is? Nem kellene inkább ezt átsorolni a paradoxon példákhoz? Mint David Hilbert (1862-1943) egyik leghíresebb matematikus Grand hotel felvetése is oda van sorolva. Egyáltalán matematika ez, vagy csak igen butuska és ráadásul hibás filozofálgatás? Gödel különféle tételei egymást is cáfolják? 

godel_2_tetele.JPG

A szórakoztató tudományfilozófia irodalmi stílusban megírt témára keresek könyvkiadót, elsősorban elektronikusat és előzetes elképzeléseim szerint legalább három  (magyar, angol és német) nyelven jelenne meg egy nyomtatott könyvben vagy e-könyvben. Könyv fő címe  és a  borító terve: IGe : Gödel Bukta /Dunut /Krapfel ... ábra három fánk a magyar összecsavarodó bukta, a többi sima fánk, cukormázas szöveg rajtuk körkörösen: .... IGAZ MERT HAMIS MERT ... persze ez is három nyelven. Hasonlóan mint a judokeresztény biblia körkörös érvelését ábrázoló képek. Ezen link mögött az egyik. Kezdhetjük persze csak egy nyelven is. Aztán majd a többi. Meg az itteni szöveg alapvető mondandójának megtartásával, akár jelentős átszerkesztést is elfogadok. 

Igen sok könyv jelent meg már korábban a témában a világon és hazánkban is. Ezek közül talán ez a legsikeresebb:

godel_konyv.jpg

Természetesen újságok, magazinok, tévécsatornák,  bloggerek, vloggerek, youtuberek és podcasterek is ha érdekli őket a téma, feldolgozhatják nem csak egészben, hanem részeiben is ide való hivatkozással és esetleges kérdésekre is szívesen válaszok. Nem kivételek ez alól a tudományágak képviselői sem, csak a könnyed feldolgozás miatt nekik erősen szokatlan dolog lehet, hogy valami némileg humoros részleteiben, de attól még a lényegi mondandó megállja a helyét. Meg sokan zokon veszik, hogy egy körülbelül 90 éves tudományos tétel, ami valójában csak egy dogma volt, az most  megdőlt, megbukott, vagy inkább helyesen lebukott. Ráadásul ilyen egyszerűen, ami negyedórás olvasást igényel csak, de a lényege a barkóba (barkochba) tanpéldámmal meg csak 30-40 másodpercet. Amit a teszteléseim szerint 14-15 éves gyerekek is megértenek. A lényegre érdemes koncentrálni, hogy ezen Gödel tétel a tudományosság és a logika alapszabályai szerint érvénytelen, mert egyébként az átlagemberi gondolkodás szemléltetése miatt direkt hagytam benne apróbb hibákat. 

matek_vallas_barrow.jpg

" Ha vallás alatt olyan gondolatrendszert értünk, amely bizonyíthatatlan állításokat tartalmaz, akkor Gödel megmutatta nekünk, hogy a matematika nem csak hogy vallás, hanem ez az egyetlen vallás, ami be is tudja bizonyítani magáról, hogy az. " - John D. Barrow (1952 -2020) angol kozmológus, elméleti fizikus és matematikus. A képen jobbra. Téved, nem történt bizonyítás. Gödel egy illúziót keltett csak.

Persze egy ideje tudtommal illik megadni már a matematikában is, hogy milyen érvényességi rendszerben történik a bizonyítás, vagy a cáfolás. Mert ami az egyikben jó lehet, az a másikban meg nem. Ahogy Isten, logika is sokféle van. Ezen felül még fura módon nem csak a filozófia, de a matematika is bevezette a metalogika fogalmat. Brööüüüűűű.???!!! Nóóóóómáááális??? !!!  -   Nos jómagam nem vesződnék ezzel, sem az elsőrendű, sem a magasabb rendű, sem a köztes, sem a deviáns logikával, mert a tudományosság, a logika és a helyes gondolkozás legáltalánosabb szabályait veszem alapul. Tehát valódi tudományosságát, vagy áltudományosságát vizsgálom.  Ja és elnézést kérek azoktól akiknek  fontos lenne kerülni, túl fontos is, de a közérthetőség miatt különféle ironikus és szarkasztikus szlengeket is használok. Másrészt a metalogikának kb. ennyi az értelme / értelmetlensége: A mesék is logikusak, a mese-logika szerint.
Tehát:

Gödel első nemteljességi tétele, egy matematikáról, fizikáról és csillagászatról szóló zárkörű csoportos facebook netes vita "agyvihar" jellegű része közben, egyértelműen megbukott 2021 novemberében. Bárki észrevehette volna előttem is, hogy az adott tétel csak egy trükkös átverés, becsapás, ami főként a hamis dilemmát használja. A hamis dilemma egy olyan érvelési hiba, amely úgy állítja be a vitát, mintha csak két alternatíva létezne, mikor valójában több, nem mérlegelt választási lehetőség is van. Ha az érvelésben ilyen hiba van, akkor a logikában és a tudományban érvénytelennek mondják és annak is számít. Kurt Gödel trükkje, vagy hibája: Tehát eleve három alternatívából, vagy döntési helyzetből indít, mert tudja azért, hogy a matematikai logikában vannak köztes állapotok is, így 1. paradoxon ( vagy eldönthetetlen, megoldhatatlan, önellentmondásos, egyik sem, is ) , 2. igaz (vagy nem cáfolható) és 3. hamis (vagy nem igazolható).  Aztán kiveszi a paradoxont, tehát a hármat leszűkíti csak két alternatívára és megállapítja, hogy még is maradtak bent paradoxonok. Persze nyugodtan lehetne négy, öt, vagy hatféle dolog is - mert például paradoxonokból is két alap fő fajta van - ... ami mind igazolható, bizonyítható, hogy az és pont az. A matekban nem akadály bármit elnevezni valaminek. Lásd az "i"-t erre jó példának. A feladat lenne, aki szeret a mateknak azon részében molyolni, amit - az élő nyelv kiiktatását- még csak úgy kb 120-140 éve találtak ki (és a matek sötét oldalát jeleníti meg) - ezt itt lent, tehát a Hamis Dilemma logikai hiba formalizálását és Gödel első nemteljességi tételét összevetheti. Matematikai formalizálás tehát az, amikor a nyelvi mondatokat behelyettesíti valaki képletekbe. Egyébként megírhatnám matematikai formalizált nyelven is a feltárást Gödel első nemteljességi tétel érvénytelenségéről, hogy az alapvető tudományos elvekbe ütközik. Felesleges, de ha még is megtenném, akkor ez lenne a kiindulási alapja:

 

hamis_dilemma_matekban.JPG

Valójában tehát nem is kellett cáfolni Gödel nemteljességi tételeit, de azért megtettem 5-6 féleképpen is, mert azok a tudományosság mércéi szerint nem is kerültek soha sem valóságos bizonyított állapotba. Ön és mások becsapásának az esetével állunk csak szemben. Lényeget tekintve nem más mint posztmodern filozófia *** ,  amiről az egyik régi általam nagyra becsült fizikus, Bencze Gyula a magyar és valódi szkeptikus mozgalom a Tényeket Tisztelők Társasága ötletgazdája, indikátora  és valódi szülőatyja is írt.  Arról tudvalévő, hogy csak úgy blöffölve azt állítják egyesek, hogy értik és milyen jó. Persze azért jónéhány ilyen kamu támogató időnként lebukik, hogy valóban értené. Például a Magyar Tudományos Akadémia Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézete legalább egy vezető beosztású alkalmazott kutatója, akivel magánban és nyilvános helyen is vitáztam már, és sajnos a hajdani már elhunyt  St. Hawking is.  Megjegyzem még:  A  Tényeket Tisztelők Társasága (1992-2006) utáni és abból kivált és átalakult, jellemzően harcos ateistákkal alapított Sz.eptikus Társaság egyébként ironikus megítélésem szerint lényegét tekintve nem más, mint egy szakértői álca nevezetű érvelési hiba

Többek közt Ludwig Wittgenstein (1889-1951) filozófus, matematikafilozófus, nyelvfilozófus, logikus a munkáiban viszont a nemteljességi tételt helyesen látta: "logikai trükkökre jó". Valóban arra is lett használva. Wittgenstein Gödel "bizonyítékát" másokat, többen közt egyes matematikusokat is megtévesztő paradoxonként értelmezte.

Sokan mások is írnak hasonlóakat: "Gödel nem-teljességi tételének bizonyítása egy önmagára hivatkozó matematikai kifejezés felírásán alapul, hasonlóan az Epimenidész paradoxonhoz.” - Tautológia? (Duglas Richard Hofstadter (1945 -), kognitív tudomány.

Sőt a netes fórumos társalgásokban is rátapintanak a lényegre: "Szemléletes példája annak, hogy minden krétai matematikus hazudik. De mit kezdjünk vele, ha ezt egy krétai matematikus mondja? Ha a tétel teljes, akkor önmagáról bizonyítja, hogy nem teljes."

 

godel_paradox_szellem.jpg

Alap kép forrása

Másrészt  Gödel ezen tétele körkörös hivatkozás is egyben és nem csak hamis dilemma. Miért? Mert önmaga bizonyítja önmagáról, hogy még sem sikerült elérni az eredendő célt, hogy konzisztens, eldönthetetlen állítás mentes, azaz önellentmondásmentes rendszer legyen a levezetés. "Minden ellentmondásmentes, a természetes számok elméletét tartalmazó, formális-axiomatikus elméletben megfogalmazható olyan állítás, mely se nem bizonyítható, se nem cáfolható." Kizárja az eldönthetetlenséget / ellentmondásmentességet és végül bizonyítja, hogy még sem felel meg annak. Tehát nem is lett kizárva. Gödel ezen tétele ezért nem más, mint csak egy plusz jó példa a paradoxonokra. Hasonló, mint David Hilbert  Grand Hotel paradoxona, ami persze csak egy gondolatkísérlet és a valóságban nem is működik. Nem is lenne tehát semmi gond Kurt Gödel ezen paradoxonával sem, ha annak is neveznék. Továbbá Hilbert és sok más híres matematikus is több írásában hangsúlyozza, hogy egy feladat megoldhatatlanságának bizonyítása legalább olyan jelentőségű lehet, mint a pozitív megoldás. Középiskolában is elfogadott matekfeladat megoldása és bizonyítása afféleképpen, hogy nem bizonyítható. Ami persze azt is jelenti, hogy nem is cáfolható egyben. Hilbert egy okos matematikus volt, Gödel erősen korlátolt. Ez az egész, ideológia okok (teizmus < - > ateizmus) miatt félre van magyarázva. Hilbert sokkal inkább tisztában volt a matematika korlátjaival, viszont amire képes, azt ki akarta maxolni belőle. Helyesen látta Gödel tételeit is, hogy  semmi jelentőségük sincs. 

Ezt többek közt Bertrand Russel (1872-1970)  filozófus és matematikus is felismerte a zárt logikai rendszerek körkörösségi érvelési hiba önellentmondását, az önmagát borotváló meg nem is, borbélya paradoxon tanpéldájával. ( Ami persze, egy női borbély esetén kissé más értelmezést kapna.) 

Az is fura, hogy a matematikusok ezen 'tétel' kapcsán csak az önellentmondásra és annak kiküszöbölésére koncentrálnak, holott van ezen kívül még számos más logikai hiba is, ami miatt egy bizonyítás érvénytelen, vagy elfogadhatatlan, vagy lehetetlen. Illetve nem teljes. Ez a folyamat meg lefedi a nem igazi skót érvelési és logikai hibát. Ami egyben mazsolázgatás nevezetű érvelési hiba is. Vagyis önkényes kiválasztás a tudományos elvek közül. Holott ilyet nem lehet tenni. Mindet be kell tartani. 

Gödel 2. nemteljességi tétel: " ... az egyik ilyen eldönthetetlen és bizonyíthatatlan állítás, pont az hogy a rendszer ellentmondásmentes" ..." Értelmezés szerint - és ez minden bizonnyal egy helyes értelmezés-  már cáfolja is vele a saját korábbi hasonló nevű, csak éppen egyes sorszámú tételét. Lehet nem is egyet, hanem kettőt is. Tehát a teljességit is.

Kurt Gödel matematikus volt képzettsége szerint, de igazából filozófia jegyzeteket és könyveket írt.  "Gödel nagy filozófus akart lenni Platón, Leibniz és Kant hagyományát követve."  Négy tétele / érve az ami híresebb. 1. Matematikai teljességi tétele 2 Matematika első nemteljességi tétele 3 Matematikai második nemteljességi tétele 4. Matematikai formalizált nyelven megírt ontológiai istenérve. Minden jel szerint és bizonyítottan, ezek egymást is cáfolják.

Vicces és roppant önellentmondásos ez a "nem bizonyítható" dolog is. Mert ha nem bizonyítható, akkor hogyan is lett maga ez a tétel bizonyítva, és az is hogy éppen nem-e ebbe a "nem bizonyítható" részbe esik?  Nekem az erősen azonos azzal, mint amikor valaki kijelenti, hogy "Ízé" azaz a nagy "I"  kívül áll a felfoghatóságon. -  Ja és azt, hogyan lehet felfogni, hogy a nagy "I" felfoghatatlan? Vagy a felfoghatatlanság még is a legfelfoghatóbb? 

godeli_nemteljesseg_isten3.jpg

(-1) x (-1) = 1 azonos elven  (-Isten) x (-Isten) = Isten ????  Hahahahahaha :-)

Közben kiderült, hogy a mínusz egy gyökvonása sem értelmetlen már, legalább is a matematikusoknak, holott sokáig paradoxonnak, vagy önellentmondásnak számított náluk is. Mára már arra is van axióma, vagy nem is tudom mi, de reális definíció az aligha lehet. Tehát ma már az a matematikai kis "i".  Segédmarhaság, talán ez a legjobb kifejezés rá. Jómagam ezt mint alkalmazott mérnöki tudományban is képzett, inkább elrettentésül tanultuk, mint "nem hasznos" és nem is használható tudást. Nekünk inkább valós világunkon kívüli oximoron (önellentmondó képtelenség) volt. Később tudtam meg, vettem észre, hogy ehhez Leibnizen kívül, Eulernek is köze van. 

godel_leibniz_h.jpg

Pszichovirulógiailag persze nincs ebben semmi fura, hiszen a matematikához erősen hasonlító egyik vallásban XY " kitalált zombifigura" egy darabig nem volt Ízé, azaz "I", azaz "Isten", aztán szavaztak róla és ~316 igen, kettő nem mellett meg lett szavazva és attól kezdve már az. Az nem nagyon zavarta szavazókat, hogy az egyistenhitükben eggyel több "Isten" lett a kelleténél és illendőnél. A matematikusok meg négyzetre és köbre is emelik a "végtelent" is. Bár némelyik azért belereccsent ebbe mentálisan régebben. 

vegtelen_a_negyzeten.jpg

Megjegyzek egy olyan összefüggő érdekességet, miről szintén híres Kurt Gödel és hát azzal nem kicsit vitte bele a matematikát népiesen a "susnyásba" vagy az áltudományba. Persze a dolog sok néző és álláspontból vizsgálható, de a tény, hogy írt és végzett egy formalizált logikai, matematikai nyelven "Ízé" azaz Isten elemzést. - Milyen érdekes egybeesés. Lehetne ez a nagy "I" a kis "i" mellett. -  Avagy istenérvet. Saját és mások megfogalmazásában bizonyítást. Az is igaz, hogy ezt hivatalosan nem publikálta*, de ismerősei átal viszont kiszivárogtatta. Tehát ma már tudunk róla és fura módon sokan ezt érvényesnek és helyesnek is tartják. Persze főként csak a teológiában, a matematikában tudtommal nem és ignorálják is, mintha nem is lenne ilyen. Gödel matematikai elemzése, némileg Leibniz általi átdolgozott verziójú, de lényegében akkor is Anzelm (Aosta, Olaszország, 1033 – Canterbury, 1109 ) szöveges 'érvelésének' az átvitele matematikai axiomatikus formalizált nyelvre. Ami tény, hogy Anzelm korában nem is létezett, hiszen azt csak úgy cirka 800 évvel később találták ki. Persze az is tele van hibákkal és nem érvényes. Már csak azért sem - mert Anzelm istenérve is - sokféleképpen és sokkal által megbukott. Lehet elemeznem kellene részletesen itt és szájbarágósan azt a kettős mércét is, amivel a teljesen azonos felépítésű két Gödel formális matematikai levezetés közül (  első nemteljességi tétele vs ontológiai istenérv bizonyítása)  az egyiket egyesek elfogadják helyesnek, a másikat meg már nem. Pedig Gödel végső konklúziója azonos jellegű mindkettőnél. Amit szóban közölt, azt a formalizált matematikai nyelvvel is bizonyítottnak vélte. Tegyük ide a Gödel ontológia istenérv hókuszpókolását is egy képen szemléltetve:

godel_istenerve_matek.JPG

Egy adott vallás előírásait, vagy Gödel tételét jónak és helyesnek vélni, csak egy hibás emberi pszichés állapot. Kutatásim és teszteléseim alapján, egyik ellen sem működik / hatásos a racionális érvelés. A legtöbb matematikus csak hajtogatja a matematika-vallás egyik dogmáját, hogy a Peanó eljárással beszűkíteni a lehetőségeket, ( két választási lehetőségre) az szabályos. Szemléletes példával ez hasonló, hogy csak egy "Istened " lehet és nem több. 

Gödel tételei hasonlóan és memetikusan terjedtek el, mint a vallások és az "Isten" kultusz. Támogató mémje, az "Isten" mémnek. Lásd: Glenn Grant: Memetikus lexikonját. "co-mém: Egy mém, mely szimbiózisban fejlődött együtt más mémekkel, hogy kialakítsanak egy egymást kölcsönösen támogató mémkomplexet."

Természetesen ha jobban belegondolunk, akkor a gyakorlatilag  Kurt Gödel egyik tétele sem matematika, hanem csak filozofálgatás. Filozófiai állításokat helyettesített be formalizálásba, magyarán csak kódolni próbált ... és hát nem túl jól.

tanitas_definicio.jpg

Eleve a zárt axiomatikus rendszerek a komolyabb és valódi tudományfilozófiában és a logikában is vicc kategóriák. Mert ugyebár vannak különféle érvek és több lépcsős levezetések X létezésére , vagy X igaz bizonyítására ... de elég egy axióma is. X létezik, vagy X igaz. A REÁLIS DEFINÍCIÓ és definiálás menete, amire a valódi tudomány épül az nem AXIÓMA és nem axiomatikus !!!! Mert a reális definiálás már egyben egy bizonyítási eljárás is. - Itt ugye az volt a gond, Gödel ontológiai istenérvénél,  hogy egy alap axiómát már az emberek nem hittek el, hogy igaz lenne. Mert bizony az alap axiómák sokszor csak hitre épülnek és semmi másra. Másrészt meg pont itt kezdődnek a gondok, tehát az axiómákkal, amelyek ugye nem REÁLIS DEFINICIÓK, hanem csak "ALAPIGAZSÁGOK", amelyeket megkérdőjelezni sem szabad, tehát nem is lehet dönteni róla, hogy igazak-e, vagy sem. A matematikai axióma "alapfeltevés", "alapigazság" azaz DOGMA. Azaz nem bizonyított. Azaz nem tudományos. Tehát már maguk az axiómák is "se nem bizonyíthatóak, se nem cáfolhatóak". - Spanyol viasz felfedezése a folyamat ugye... Kék az ég és zöld a fű ... szerű. Hiszen az axióma fő tulajdonságai már Eukleidész matematikai tankönyvében, és Arisztotelész írásaiban is olvashatóak. 

 A valódi tudományterületek éppen ezért nem is axiomatikusak, hanem reális definíció, vagy csak elnevezés alapúak. A reális definíciók és az elnevezések viszont vitathatóak.

Tegyük ide egy képben a gödeli nemteljesség ámítását is matematikai formalizált nyelven, ami meglepően rövidke és hiányos is. Akkor is ha az 1930-as publikációjában 27 oldalt írt még mellé töltelékszövegként. Eleve bizonyítani kellene azt is, hogy az ő saját tétele nem tartozik-e abba, amit felvet. Mert ugye akkor a jó körkörös érvelési hiba, ez előzővel együtt már kettőzötten is, ami latinul: Petitio principii. Már ezen ok  is gyanút adhatott volna a sokkal korábbi felülvizsgálatra. Lényeges, hogy ezt már a görög filozófusok bizonyították 2,500 évvel Gödel előtt. Az a tény, hogy ezt formalizálta, nem ad hozzá semmi extrát. Kb olyasmi mint valamit átfordítani egy másik nyelvre is. 

godel_elso_nemteljessegi_tetele.JPG

Másként is megfogalmazva ezt a gondolatot: Gödel nemteljességi tételei a matematika saját 'tanmesevilágában' járnak csak és semmilyen jelentős hatással nincsenek a tudományra. Egy zárt rendszer belső dogmája csak. Miért? Mert FORMÁLIS axiomatikus (kitalált) dolgokat elemez és arról ír szabályokat. A tudományban meg REÁLIS definiálások (bizonyítottak) szükségesek. Ütközik a tudomány más, és általános szabályaiba. Azon kívül is a 'megállapításai' banálisak és semmi újdonságot nem tartalmaznak, amit addig már ne tudtunk volna. Oximoronok és paradoxonok már eléggé régiek. Már az ókori görög tudósok is értekeztek mindkét dologról olyan cirka 2500 évvel ezelőtt is. Sőt a halmazelmélet alapján, abban a gödeli korban, tehát úgy 1930 környékén, már a két halmaz közös része sem ismeretlen dolog. Tehát az IS.

Értelmező hasonlat: Ha egy elv (levezetés, bizonyítási kísérlet stb) csak a teológiában, vagy a metafizikai filozófiában (ebbe beleértve az ateizmust is), és annak belső szabályaik szerint helyesek és máshol és általánosan nem, akkor az bizony áltudományos elv.  Egy olyan megállapítás és levezetés a teológiában, hogy csak a saját "Isten"-ük, amely neve Jahve Isten az valóságos és logikus, de a többi Aton, Hórusz, Mithrász, Dionüszosz, Attis, Krisna, Visnu, Baál, Thor, Wotan, Borvo,  Marduk, Allah, Ré, Zeusz, Siva, Dyḗus, Ahura Mazdá, Nagy Manitu ... nem az, dettó áltudomány. Sem a logika sem annak egy eleme nem kisajátítható és csak "egy van belőle és az övék az igazi"**- vá sem tehető. Sőt  az Isteneket (lásd Isten összeszámlálás), tehát a sok-sok Isten tényét sem lehet Hamis Dilemma érvelési hibával leszűkíteni; hogy "Isten létezik" és "Isten nem létezik" lehetőségek közül lehet csak választani.

Gödel nem teljességi tétele, meg még egy zárt rendszeren belül is, külön is bezárt dolog. "Fontos megjegyeznem, hogy Gödel tételei csak a matematikai rendszerek egy részében érvényesek, nem alkalmazhatóak a számokat vagy a formális nyelvezetet nélkülöző euklideszi geometriában, humán és társadalomtudományokban vagy bármely hasonló rendszerben." Bővebben és teljes terjedelemben meg itt olvasható

Tehát Gödel ezen tételei megbuktak, mert az általános helyes érveléstan alól a matematika sem lehet kivétel. Gödel meg a hamis dilemma érvelési hibát igen ügyesen elrejtette. Észre lett véve, így bukott. Továbbá mint írtam, saját magát is buktatja ... és ha még tovább gondoljuk, akkor azt láthatjuk, hogy még a matematikai formális axiomatikus rendszeren belül, a hamis dilemma hasonló módon végzett formalizálása is kiüti. 

godel_inverz_1.JPG

Ez a legtömörebb lényeg: Gödel első nemteljességi tétele sérti a helyes érvelés szabályait és főként  hamis dilemma alapú érvelési hibát tartalmaz, de fellelhető benne a körkörös, mazsolázgatás, nem igazi skót és a szakértői álca nevezetű érvelési hiba is. Továbbá az újdonság hiánya is szemére vethető, hiszen az oximoronok és a paradoxonok már legalább 2500 éve feltártak és ismertek. Számos, akár 5-6 ok miatt is elvetendő a tudományban. Így valóságban ez csak egy a többitől némileg eltérő paradoxon tanpélda. Így az emberi gondolkozás és logika evolúciójának egy fontos része, de már kinőhető és túlhaladható. Megmaradhat, mint tudománytörténet. 

Ezen kívül még számtalan módon le lehet vezetni, hogy miért nem jó és helyes és igaz. Most már tényleg csak plusz egy variációt rakok be ide bővítésként, mert a kezdeti szöveg már kb négyszerese lett és az emberek röviden szeretnek tájékozódni és nem hosszasan. Ezt az index fóruma tudomány rovatában a Gödel és a teljesség topikjában lévő tesztelés és vita egyik felvetésem ott: Gödel első nemteljességi tétele nem tudományos tétel, hanem áltudományos. Ugyanazokat a trükköket használja az ELHITETÉSRE mint a judeokeresztény teológusok és apologéták. Bármennyi formális axiómát és döntési válaszokat is lehetősége lenne felvenni. A teológusok is bármennyi "Ízé" formális axiomatikus variációt elemezhetnének. .... de nem, a teológusok ÖNKÉNYESEN kizárnak más "Ízé" -ket és csak a sajátjukat elemzik. Gödel is kizár más AXIÓMÁKAT és válaszokat és csak azt elemzi, amivel szédíteni tudott. Sőt a teológusoknak módjában lenne nem formális axiómákat elemezni, hanem REÁLIS DEFINÍCIÓT is. ... de azt is kizárják. Semmi más tehát mint a logikus és következetes gondolkozás kizárása, azaz áltudomány Gödel ezen tétele. Még pontosabban megadva:  áltudomány, álfilozófia, álmatematika.

godel_barkoba.jpg

Összesen hétféle logikai kapu létezik, melyek igazságtáblája különböző. Tehát kettő nem elégséges.  Ezek az AND, OR, NOT, NAND, NOR, XOR, XNOR. A hét kapu mindegyike csak kétféle kimenetet produkálhat. " Logikai kapukkal végzett műveletekkel, a Boole-algebra alkalmazásával minden matematikai feladat megoldható." - wikipédia

 

Na jó még sem álltam meg és berakok még egy banális cáfolási módot:

Gödel első nemteljességi tétele is pszihovirus-szerűen (vallás/hit, konteó, álhír, fake news, hiedelem, áltudomány, posztmodern filozófia, téveszme, pletyka ...) terjedt csak el, mert az is csak érvelési hiba trükk, átverés, akárcsak más átverések, amelyek még is népszerűek. Lásd kijózanító példának a barkochba találgatós játékot és kétféle szabályrendszerét. Az alap barkóba axióma és belső szabály-rendszerében csak IGEN és NEM válasz lehet. A kibővített barkóbában meg IGEN, NEM, IS, NEM JELLEMZŐ és NEM TUDOM. Mindkettő axióma rendszer és belső szabályok összessége. Sőt mindkettő formális axióma rendszer. Tehát egy olyan rendszerben, amiben a szabályok és az axióma rendszerek is csak saját magán múlnak, az bizony körkörös logika. Elvi hiba és elvetendő. Vagy mindkettő barkochba. Mindkettő matematika, és akkor Gödel első nemteljességi tételére is felvehető egy kibővített axiómarendszer, amiben már működik a játék és teljes. A matematika tehát lehet TELJES !!! Aki ezzel a hasonlattal sem érti meg, miért hibás, az már tényleg a beteges mentális ragaszkodás egy marhasághoz jelenség. Tévhit kategória. Igen erős freudi elszólás az, akik ezt "in/nem-komplett"-ségi tételnek nevezik, :-) .... de végül is igaz ... valóban az. ( Magyar nyelvben a nem-koplett = őrültet jelent.)

"A Gödel tételben szereplő 'nem eldönthető állítás' egyszerűen azért nem dönthető el, mert eleve úgy lett megfogalmazva, hogy önmagának ellentmondjon. Abban pedig semmi csodálnivaló nincs, hogy egy önmagának ellentmondó, azaz logikai hibát tartalmazó állítás nem eldönthető. A Gödel tétel az ilyen 'patologiás állításokról' bizonyítja, hogy eldönthetetlenek - de ezt formalizálás nélkül is tudjuk." forrás  (Geier János ELTE Pszichológiai Intézet, mellesleg alapból matematikus. Ja és szerinte Gödel ezen tétele csak a Richard paradoxon formalizálása.)  Bővebb verzió itt: Gondolat 2004

Zhang Hong a matematika filozófiájának kutatója is, paradoxonnak értékeli csak, az  egyik közzétett írásában. 

- Jó, de eddig eldönthető dolgokról beszéltünk!
- Azt is el lehet dönteni, hogy valami paradoxon vagy sem. Oximoron vagy sem. Vagy esetleg más egyéb.

" Bertrand Russell ( 1872-1970) angol filozófus és matematikus felfedezése alapjaiban rengette meg a matematikát, mivel így kiderült, hogy a hagyományos matematikai logika eszközeivel minden levezethető tétel tagadása is levezethető, vagyis bármi és bármi ellenkezője is bizonyítható, vagyis az elmélet nem ér sokat. " forrás Így lényegében bebizonyította, hogy Gödel tételei értéktelenek és banálisak. Ezt alátámasztja az a tény is, hogy Gödel az 1940-es évek végén megmutatta, hogy az Einstein-féle általános relativitáselmélet egyenleteinek létezik paradox megoldása. Tehát az is be lehet bizonyítani matematikával.

Friedrich Ludwig Gottlob Frege (1848 – 1925) német matematikus, logikatudós, filozófus "1923 táján arra a következtetésre jutott, hogy az élete java részét meghatározó elgondolás (a logicizmus), mely szerint az aritmetikát teljes mértékben a logikára kell alapozni, téves volt." forrás

A Tényeket Tisztelők Társasága 1998-as konferenciáról nagyon sok értékes előadást és előadót is kiemelhetnék, de most csak Frid Ervin matematikus megfogó szavaival teszem ezt. "Rossz az iskola rendszerünk...A gyereknek el kell hinni amit a felnőttek tanítanak... Babonára tanítunk... Az emberek bután tartása hasznos dolog, sokan csinálnak ebből hasznot... Tekintélyelvű a világunk... A tévedés jogát fenn kell tartanunk." forrás és bővebben

Eddig nem is írtam, de remélem azt már tényleg ki tudja mindenki logikázni, hogy ha Gödel első nemteljességi tétele megbukott a tudományosság mércéi szerint, akkor velejárója, hogy a második ilyen tételének is ez a sorsa. Sőt attól tartok, hogy az úgynevezett teljességi tétele is hibás logikára épül. Bár azt még nem elemeztem. Mert eleve a matematikai formalizálás, mint helyes bizonyítási és érvelési módszertan lehetőségei erősen korlátozottak és rengeteg benne a hibalehetőség. Hatalmas hibalehetőség már az, hogy a sokkal több lehetséges és valós változónál csak egyes kiválasztott változókkal kalkulál és számol. (mazsolázgatás érvelési hiba).

logikai_kapuk_godel.JPG

A kitalálós játékban (barkochba) sem elég az "igen" és "nem " válasz (2), hogy működjön. Az a tapasztalat, hogy minimum öt (5) kell. A logikai kapuknál, több százéves tapasztalat (Boole-algebra), hogy minimum hét (7) döntési helyzet, az amivel a matematika (számítástechnika, irányítástechnika) lefedhető. Tehát Gödel nem is fedte le, a matematikai döntéseket, teljességében. Csalt / trükközött !!! Hét helyett, kettőre szűkített. 

Tudománytörténeti tény. Fél, de inkább az egészhez nagyon közeli, matematikai szakterületi szakma, azon rőkönyödött meg és röhögött, amikor Gödel már a matematikai formalizálást is formalizálta. Csak számokat akart használni. Ez már nem is ment át, ez már akkor megbukott. A matematikában. Ez viszont Neumannak segített a számítástechnikában. Mert paradox módon a Gödelnek a Gödel-számozás / kódolás volt az egyetlen használható elmélete. Aminek volt gyakorlati haszna is. Persze csak eleinte a számítástechnikában. Amikor még minden karakterrel és bittel spórolni kellett. Nos ami hasznos volt, pont az bukott meg a matematikán belül. Ami meg haszontalan és téves, azt meg oltárra emelték.

Tesztelés: Ja örömmel veszem az érdemi kritikákat ezen Gödel nemteljességei tételeinek, az általános tudományban és logikában való érvénytelenségének felismerését és kimutatását illetően, ha esetleg a lényegi kérdést illetően pontatlan lettem volna vagy tévednék valamiben. Persze, csak az ha betartja a vitakultúra, a helyes érvelés és tudományos módszertan szabályrendszerét. Apróbb hibák nem érdekesek, mert mint jeleztem, ilyet direkt hagytam benne néhányat. 

Bővítésekkel és apróbb  folyamatos javítgatásokkal és pontosításokkal ellátott P-Dox Semmiben Sem Hívők vallás időszámítása (+40 ezer év a mostani még hivatalos Eu-hoz ) szerinti 42 023. március 14.-i változat. Később is tettem benne még néhány apróbb változtatást, betoldást, de a dátumot memetikai okokból már nem módosítom. 

Meg kell jegyeznem, hogy Gödel ezen tételét már a kortársai is cáfolták. Köztük Russel és Hilbert is bizonyította, hogy ez csak egy banális és régen tudott dolog. Csak valamiért nem figyeltek rá eléggé, kultusz lett. + 'A matematika igaz, mert a matematika azt írja.' Azaz Gödel újra felfedezte a spanyol viaszt, vagy a Petitio principiit. 

korkoros_erveles.JPG

Ezen bizonyítást számos helyen tettem ki kritikai próbákra és álltam és állom is azokat. Ez a legutóbbi egy 420 ezer fős nemzetközi és angolnyelvű csoportban történt. 

Lényeges elem még. Mert ez a kutatási folyamat vezetett ide is. : A logika és az emberi agy ( elme ) hibáit is kutatom. Gödel tételei csak mémek. Vagy sokkal tudományosabb kifejezéssel; pszichológiai vírusok. Tehát megbetegítéssel és fertőzéssel terjedtek el. Nem a tudományos módszertan alapján. Gödel semmit sem bizonyított. Egy zagyvaság, tautológia, paradoxon, oximoron, heideggeri posztmodern filozófia az amit össze firkált. Amiben alap érvelési hibák vannak, az nem tudomány, nem is filozófia. Gödel tételei max vallásnak jók. Ott nem kell betartani a helyes érvelés szabályait. 

 

------------------------------------------------------------------------------------------------

 

Függelékek, kapcsolódó gondolatok, értelmezések:

Azt javaslom, készítsünk egy listát azokról, akik szerint a Gödel-tétel alapvetően logikailag hibás. Ennek általában pszichológiai hatása van.
1. David Hilbert (1862 –1943) matematikus
2. Bertrand Russel (1872-1970) filozófus és matematikus
3. Ludwig Wittgenstein (1889-1951) filozófus, matematikafilozófus, nyelvfilozófus, logikus
4. Douglas Richard Hofstadter (1945 -) kognitív tudomány
5. Geier János ( ... ) matematikus, pszichológus
6. Zhang Hong ( ... ) a matematika filozófiájának kutatója, egy írása
7. Iván Gábor elemér - IGe ( 1966 - ) robotikus, logikakutató
8 ...

godel_paradox_es_tautologia.jpg

* Raffai Péter  asztrofizikus ezen videószereplése szerint  (51:34 től) még is publikálta 1941-ben valahol >de nem nevezik meg pontosan hogy hol.

** Azaz a nem igazi skót érvelési hiba. "Azzal, hogy kizártál bizonyos alanyokat abból a halmazból, amelyre kijelentéseid igaznak tartod, valójában nem megvédted az eredeti állítást, hanem elismerted annak téves mivoltát, és helyette egy új, szűkebb érvényességű, tehát eltérő tartalmú állítást fogalmaztál meg." - forrás

*** magyar népies kifejezéssel parasztvakítás

**** Már csak azért is mert Gödelnek van teljességi törvénye is a matematikára. "Gödel teljességi tétele a matematikai logika fontos tétele, azt mondja ki, hogy ha egy elsőrendű elméletben egy tetszőleges mondat minden modellben igaz, akkor bizonyítható is."

 + A matematika egésze Gödel előtt is részben zár és részben nyitott logikai rendszer volt és most is az.

 Zárt ~ axiómák (formális definíciók), dogmák, saját törvények, nincs átjárás más tudományokba, tesztelhetőség elvetve, egyénileg, vagy szavazásos döntések, tekintély elvek ... áltudomány jelleg

 Nyitott ~ reális definiálások, általános törvényszerűségek, más tudományokkal is összhang, széles körű tesztelés, bizonyítással és annak is a + próbáival való döntés, tekintélyelv elvetése ... valódi tudomány jelleg

Jelenleg is a tudományágaknak besoroltak szinte mindegyike ilyen vegyes felállásban van. Van olyan ami szinte teljesen Zárt és áltudomány jellegű és inkább csak max ISMERET,  és olyan is amely szinte teljesen Nyitott és tudománynak mondható. Ja és igen a valódi tudományban ott a fejlődés is és a dolgok idővel átértékelődhetnek.

godel_katolikus_verzio.jpg

 

+  Ajánlott irodalom:

 POSZTMODERN PANOPTIKUM , Magyar Tudomány, 1998. december Bencze Gyula

 posztmodern módra  Bencze Gyula KFKI Részecske és Magfizikai Kutató Intézet

 +  tudomány; A tudomány egy a tekintélyelv elvető módszertan, aminek az alapja a logika, az ok okozati összefüggések, a helyes érveléstan és a bizonyíthatóság. Fő eleme a kritikai vizsgálat és a tesztelés. A tudomány módszertana, ha valami nem működik leírásának megfelelően, akkor pontosítja azt, vagy elveti.

+  Írtam erről egyébként még egy Dialógus jellegű utórezgést is, ahol Gödel esetleges  rejtjelezett üzenetéről elmélkedek.

Volt három megelőző előrezgése is: 1. Gödel ontológiai istenérvének a cáfolata  2 .Gödel az elmebeteg tudós  3.   Hawking és Kurt Gödel első nemteljességi tétele

+

10 Gödel tétele

20 igaz, mert hamis

30 hamis, mert igaz

40 GO TO 20

+  A Gödel első nemteljességi tételének a hozzá fűződő szöveges magyarázataiból "az igaz, de nem bizonyítható" rész amit a legjobban szeretnek a teológusok és egyes asztrofizikusok is kimagyarázásnak, akiket logikai hibákon kapnak. Ez itt a saját feltárásomban is okozhatna némi ellentmondást, ha az igaz lenne és nem csak valamiféle halandzsa. - Meg ugye, akkor Gödel tétele is pont ez lenne???  ... Akit ez esetleg zavar, annak javaslom azt a részt hagyja ki és csak a többi és más jellegű érveléseimet elemezze.

+  Egy axiómákra épülő ZÖLDSÉGBŐL, csak akkor lehet TUDOMÁNY, ha az átmegy a REALÍTÁS és RACIONALÍTÁS mércéjén is. Tehát + empirikus bizonyítások és alátámasztások is kerülnek mellé. Különben csak max tanmesék, amik lehetnek jók valamire vagy sem.

+  Mi ez a rejtélyes hasonlóság vajon a két körkörös logikai hibát tartalmazó mondókában? ;

1. "Minden ellentmondásmentes, a természetes számok elméletét tartalmazó, formális-axiomatikus elméletben megfogalmazható olyan állítás, mely se nem bizonyítható, se nem cáfolható."

2."Isten egyértelműen kívül fekszik a tudomány hatókörén. Nem lehet sem bizonyítani, sem cáfolni."

+  Belekeverhettem volna az elemzésembe a többértékű logika elméleteket is, de banálisak és a végeredményt illetően semmit sem változtatnának.

"Kurt Gödel érdeklődése 1943-tól kezdve fordult a filozófia felé. Eleinte a matematika filozófiai kérdései foglalkoztatták, a leghíresebb - publikált - tanulmányai e téren a Russell matematikai logikájával ill. a Cantor-féle kontinuum-hipotézissel foglalkozó írások.https://epa.oszk.hu/00100/00186/00001/98_csaba.htm 

+ Tisztában voltam és vagyok vele hogy a matematikai formalizálás formalizálásának a  matematikában nincs értelme, mert csak érthetetlenné bonyolít, szinte már rejtjelezés.   A gépeknek ez nem gond és ott lehet hasznos. Jómagam is végeztem hasonló kódolásokat és felprogramozásokat is régebben. 

+

Proof that Wittgenstein is correct about Gödel

When we sum up the results of Gödel's 1931 Incompleteness Theorem by formalizing Wittgenstein’s verbal specification such that this formalization meets Gödel's own sufficiency requirement: ”Every epistemological antinomy can likewise be used for a similar undecidability proof." then we can see that Gödel's famous logic sentence is only unprovable in PA because it is untrue in PA because it specifies the logical equivalence to self contradiction in PA.

 

Bizonyíték arra, hogy Wittgensteinnek igaza van Gödellel kapcsolatban

Amikor összefoglaljuk Gödel 1931-es hiányosság-tételének eredményeit Wittgenstein szóbeli specifikációjának formalizálásával, hogy ez a formalizáció megfelel Gödel saját elegendőségi követelményének: „Minden episztemológiai antinomia hasonlóan felhasználható hasonlóan a megdönthetetlenségi bizonyításhoz. "akkor láthatjuk, hogy Gödel híres logikai mondata csak PA-ban bizonyíthatatlan, mert a PA-ban nem igaz, mert a PA-ban meghatározza az önellentmondással való logikai egyenértékűséget.

(PDF) Proof that Wittgenstein is correct about Gödel (researchgate.net)

 

+ Friedrich Ludwig Gottlob Frege (1848 – 1925) német matematikus, logikatudós, filozófus 1923 táján arra a következtetésre jutott, hogy az élete java részét meghatározó elgondolás (a logicizmus), mely szerint az aritmetikát teljes mértékben a logikára kell alapozni, téves volt. 

+ A műszaki alkalmazott mérnöki tudományban fontos eljárás: Egy mérés nem mérés. ->  Egyfajta bizonyítás, nem bizonyítás.
Tehát Gödel tételeit, csak a matematikai Peanó-féle "logika" alapján értelmezni, nem elegendő. Kellenének más módon való alátámasztások is. 

+ Összesen hétféle logikai kapu létezik, melyek igazságtáblája különböző. Ezek az AND, OR, NOT, NAND, NOR, XOR, XNOR. A hét kapu mindegyike csak kétféle kimenetet produkálhat. " Logikai kapukkal végzett műveletekkel, a Boole-algebra alkalmazásával minden matematikai feladat megoldható." - wikipédia

A bejegyzés trackback címe:

https://vilagnezet.blog.hu/api/trackback/id/tr5216767580

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2021.12.15. 16:07:28

Végül is a BigBang / ŐsRobbanás / ŐsTojás / ŐsAtom /SzingularitásIsten elméletet / hitet / vallást nevezhetjük valóban mesének, azt pedig aki ezt írja /mondja / vetíti mesélőnek.

TanNé · http://erkolcstan.blog.hu/ 2021.12.30. 10:03:45

10 Gödel tétele
20 igaz, mert hamis
30 hamis, mert igaz
40 GO TO 20

Iván Gábor IGe · vilagnezet.blog.hu 2022.01.05. 14:45:03

Gödel szerint a matematikai logika „minden mást megelőző tudomány volt, amely tartalmazza az összes tudomány alapjául szolgáló eszméket és elveket”.

Iván Gábor IGe · vilagnezet.blog.hu 2022.01.06. 07:26:28

Gödel első nemteljességi tétele nagyon is összefügg a BigBang elmélettel és sokak mellett Hawking miatt.

"Gödel, aki matematikus volt, azzal vált híressé, hogy bebizonyította: lehetetlen bebizonyítani minden igaz állítást, még ha olyan száraz, egzakt területre is korlátozzuk magunkat, mint a számtan." Forrás: Stephen Hawking: Az idő rövid története könyv.

Ezzel ellenkezőleg a hozzáértő matematikusok:

"Fontos megjegyeznem, hogy Gödel tételei csak a matematikai rendszerek egy részében érvényesek, nem alkalmazhatóak a számokat vagy a formális nyelvezetet nélkülöző euklideszi geometriában, humán és társadalomtudományokban vagy bármely hasonló rendszerben." forrás forrás2

Tehát logikai tévedésekkel és áltudományos szavazással kerültek elméletek előtérbe. Amelyeknek nem lett volna szabad, ha be van tartva a tudományos módszertan.

"......George Gamow 1948-ban egy nemzetközi fizikuskonferencián a táguló univerzumra azt a lehetséges magyarázatot adta, hogy esetleg a világegyetem valamikor egy ún. ősrobbanással (Big Bang) jött létre, s az ősrobbanás pillanatában az univerzum teljes tömege egyetlen végtelen sűrűségű pontba volt összetömörítve. Gamow előadásának befejezéseként felkérte a kongresszuson résztvevő világhírű fizikusokat, szavazzanak, hogy volt-e ősrobbanás. A jelenlevők 60% körüli szótöbbséggel demokratikusan megszavazták, hogy volt. Azóta a fizikusok elfogadják a Big Bang-elméletet....."

Valahogy így ment ez judeokatolikus egyházban is.
Megszavazták, hogy ZombiJézuska = Isten :-)

Iván Gábor IGe · vilagnezet.blog.hu 2022.01.06. 07:35:43

Erre ez a megoldás:

p-dox jel

és a magyarázat is. A matematikusok és a kozmológusok egy része is nagyon önellentmondásos módos bánik mind a nullával, mind a végtelen ABSZTRAKCIÓ-val. Eléggé sokan és nem viccből irogatják, hogy a teljes végtelen az már nulla és a teljes nulla az már lényegében végtelen. Miért??? A gépészetben a végtelenített hajtásmódok rá a a hasonlat. Ha egy lineális szíj elejét (0) és végét (végtelen) összekötjük .... legyen az bármilyen hosszú is .... végtelenített hajtást kapunk.

Az alkalmazott mérnöki tudományok sokkal értelmesebben állnak hozzá és csak KÖZELÍTÉSNEK fogják fel.

forum.index.hu/Article/viewArticle?a=160327921&t=9041883

MetaLogika 2022.04.20. 21:19:55

A dolog persze összetettebb és a kognitív tudománynak is köze van hozzá.

Úgy kezdődött hogy néhány fajankó matematikus fejébe vette, hogy a

MATEK MINDENEK FELETT .... meg szárazabb érzés ... Meg a Matek a tudományok császára és királynője.

Logikák logikája és mindent lehet vele helyettesíteni, még a filozófiát is a tudományfilozófiát is.

Tehát kitalálták úgy köbö 140-120 évvel ezelőtt a tudományfilozófiát helyettesíteni kívánó szándékkal a

MATEMATIKAI FORMALIZÁLÁST.

Voltak oda vissza csörték és akkor is már más matematikusok ostobaságnak tartották.

Túl sok értelme egyébként nincs is. Tudományfilozófiában semmiképpen és csak ártalmas.

Kb olyasmi, mint amikor előírták, hogy csak latinul lehet misézni.

Nehezebb megérteni a mondandót, ha átfordítják egy más kód és nyelvrendszerre, amelyet nem az adott ország és emberek nyelvezete.

Tehát elsősorban PARASZTVAKÍTÁSRA volt alkalmas a latin misézés és a formalizált matek nyelven való tudományfilozófálás is.

Most sem nagyon más a helyzet.

Amire meg az jellemző, hogy aki nem ért hozzá és nem is érti az is látszatra elismeri, csak hogy ne tűnjön butának. Ez a posztmodern filozófia humánetológiai magatartásmód. Számos kísértettel bizonyítva lett, hogy ez egy általános viselkedésforma.

Nos Gödel posztmodern filozófiai átverése és az azt elfogadók hozzáértésének a mimelése eddig tartott.

A matematikában sem lehetnek ÉRVELÉSI HIBÁK, mert azok az ott lévő bárminemű bizonyítási kísérletet STORNÓZZÁK.

Alapjaiban KO ....

Gödel első nemteljességi tétele meg nem más mint egy HAMIS Dilemma alapú logikai és érvelési hiba.

MetaLogika 2022.04.20. 21:44:47

Gödel nemteljességi tételei vallásos zárt axiomatikus dogmák. Ja és csak a SAJÁT MATEK VALLÁS EGY BIZONYOS SZEKTÁJÁN BELÜLI belső szabály. Eleve nem tudományosak, mert annak NYITOTT rendszerűnek kellene lennie. A külvilágra semmi hatásuk sincs. Gödel első nemteljességi tétele egy kis belteljes dolog és nem általános. .. de a belteljességen belül is egy átverés.... a hívek átverése.

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2022.04.22. 11:14:39

- Csak egy apró megjegyzés: matematika ≠ számtan.

- Ja pontosan és például Gödel nemteljességi tételei még a matematikán belül sem érvényesek egy rakás helyen. Sőt még a számtanban sem mindenhol. (azon kívül hogy eleve egy ÉRVELÉSI HIBÁRA, a hamis dilemmára épülnek és az általános logika szabályai szerint el kell vetni őket)

Lovász László matematikus tisztelői fb oldal:

www.facebook.com/lovasz.laszlo.matematikus/posts/347271654049481

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2022.04.22. 15:51:09

tudomány; A tudomány egy a tekintélyelv elvető módszertan, aminek az alapja a logika, az ok okozati összefüggések, a helyes érveléstan és a bizonyíthatóság. Fő eleme a kritikai vizsgálat és a tesztelés. A tudomány módszertana, ha valami nem működik leírásának megfelelően, akkor pontosítja azt, vagy elveti. /// és ott a probléma, hogy a matekban formális axiómák vannak, arra épül ... az meg tekintély elv. Dogma... de amúgy sem tudomány önmagában egy nyelvezet például. Az csak max egy ismeret. A logika szabályai sem tudomány önmagában, az is csak egy ismeret. Carl Sagan szerint a tudományban a legfontosabb a TESZTELHETŐSÉG és a tesztelés. ... és annak a legszélesebb körű kiállása. Nos a mateknál eleve ugyebár a olyan szabályok vannak, mint a Katekizmus az egyik vallásban. PUNKTUM elvre épülnek és J. V. P.-vel való magánlevelezésem is igazolja, hogy a matematikusok jellemzően sajnos tojnak az általános helyes érvelés szabályaira. Azon felülállónak képzelik magukat a matematika művelői. Úgy gondolják, az ő belső szabályaik a helyesek és überelik a többi tudományágat.

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2022.04.22. 18:22:59

Írtam konkrét példát már itt és elemeztem is hogy mi a hiba. Javasolnám elolvasni a többi hozzászólásomat is. Tehát Gödel első nemteljességi tétele sérti a helyes érvelés szabályait és hamis dilemma alapú érvelési hibát tartalmaz, de fellelhető benne a körkörös érvelési hiba is. Továbbá az újdonság hiánya is szemére vethető, hiszen az oximoronok és a paradoxonok már legalább 2500 éve feltártak és ismertek.

MetaLogika 2022.04.23. 12:54:54

Naplózott gondolatom:

Hozod a szokásos posztmodern filozófiai memetikus viselkedésformát, hogy más nem érti, de te bezzeg érted. Ezt játsszák el a legtöbben.
De ha rákérdezünk, hogy na akkor mi is az általános tudományos hatása Gödel nemteljességi tételeinek, akkor arra megint nincs érdemi válasz. Mert nincs ilyen hatás.
Gödel tétele egy ZÁRT axiomatikus és dogmatikus rendszer belső kis zagyvasága.
Hasonló, mint a teológiában a logikai istenbizonyítások.
Ott saját maguknak teológiai körben stimmel. :-)

Iván Gábor IGe · vilagnezet.blog.hu 2022.04.23. 18:43:14

Azt is fel kellene fogod, hogy például a teológiában olyan szépen bizonyítanak ezt és azt, a saját belső kis zárt rendszerűk és a Katekizmus szabályrendszere alapján, hogy csak ihajjjja :-)

A matek ezen része dettó teológia felépítettségű, zárt rendszer. Ahogyan engem és a legtöbb embert nem nagyon érdekel és nem is nagyon érint mondjuk példának a Fókavadászok Görlandi szabályzata, hogy azt nekem be kellene tartanom éppen úgy nincs a Tudományra semmiféle hatással a Gödel beső kis zártkörű dogmatikus fejtegetése sem.

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2022.04.24. 10:35:58

Lehet elemeznem kellene még jobban - és azt is szájbarágósan - azt a kettős mércét is, amivel a teljesen azonos felépítésű két Gödel formális matematikai levezetés közül ( 1. első nemteljességi tétele vs ontológiai istenérv bizonyítása) az egyiket elfogadják helyesnek, a másikat meg már nem. Pedig Gödel végső konklúziója azonos jellegű mindkettőnél. Amit szóban közölt, azt a formalizást matematikai nyelvvel is bizonyítottnak vélte.

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2022.04.25. 09:44:32

Gödel első nemteljességi tétele nem tudományos tétel, hanem áltudományos.
Ugyan azokat a trükköket használja az ELHITETÉSRE mint a teológusok.
Bármennyi formális axiómát lehetősége lenne felvenni.
A teológusok is bármennyi "Ízé" formális axiomatikus variációt elemezhetnének.
.... de nem a teológusok ÖNKÉNYESEN kizárnak más "Ízé" -ket és csak a sajátjukat elemzik.
Gödel is kizár más AXIÓMÁKAT, és csak azt elemzi, amivel szédíteni tudott.
Sőt a teológusoknak módjában lenne nem formális axiómákat elemezni, hanem REÁLIS DEFINICIÓT is. ... de azt is kizárják.
Semmi más tehát mint a logikus és következetes gondolkozás kizárása, azaz áltudomány Gödel tétele.

Fórum » FILOSZ » Tudomány »
Gödel és a teljesség
forum.index.hu/Article/showArticle?t=9041883

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2022.04.25. 10:14:06

Ebben a formában beraktam ezt is bővítésként a Gödel első nemteljességi tétele leleplezése összefoglalójába. ... de aki még ennyiből sem érti meg ... az HIGGYEN benne nyugodtan nem zavar ... de nem tudományban hisz, hanem csak egy emberi butaságban. A sok emberi butaság közül.

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2022.05.02. 19:48:47

" ...A nemteljességi tételek bizonyítása meglehetősen technikai jellegű, amelynek itt csak az alapgondolatát ismertetjük. Gödel a bizonyításhoz egy igen furfangos konstrukciót vezetett be, az úgynevezett Gödel-számozást. Ennek segítségével mind a formulákhoz, mind pedig a levezetésekhez egyértelműen dekódolható módon természetes számokat rendelt hozzá. Ilymódon lehetőség nyílik olyan formulák konstrukciójára, amelyek saját magukról tesznek kijelentést. Ez úgy lehetséges, hogy a formulába a saját Gödel-számát helyettesítjük. Speciálisan Gödelnek sikerült megadnia egy olyan formulát, amely pontosan akkor igaz, ha nem bizonyítható.

Régen felfigyeltek a logikában és a filozófiában az önmagukra utaló állításokra. Ilyen például a híres hazug paradoxon, amikoris egy hazug ember az alábbi kijelentést teszi: „Hazudok”.

A kérdés: vajon igaz-e ez a kijelentés? Ha igaz, akkor az, aki ezt állítja – lévén, hogy ő maga hazug – nem ejthet ki igazságot a száján, vagyis a kijelentés mégsem igaz. Saját maga rögtön ellenpéldaként szolgált volna állítása igazságára, mivel legalább ebben az egy esetben igazat mondott. Ha viszont hamis az állítás, akkor a kijelentő hazudott, vagyis a mondat nem lehet hamis, tehát igaz.

Gödel tulajdonképpen újraértelmezte a hazug paradoxont, és belefoglalta a bizonyíthatóság fogalmát. Eredményül ezt kapta: „Ez az állítás nem bizonyítható”.

Ha ez az állítás hamis lenne, akkor bizonyítható lenne, és ez ellentmondana a benne foglaltaknak. Következésképpen csak igaznak tekinthetjük, hogy elkerüljük az ellentmondást. Ha azonban az állítás igaz, akkor egyszersmind igazsága a benne foglaltak szerint nem bizonyítható.

Noha a logikusok belterjes vitákat folytattak az eldönthetetlenség kérdéseiről, a matematikustársadalom többi tagja ezzel a legkevésbé sem törődött. Sok matematikus volt azon a véleményen, hogy Gödel eldönthetetlen állításai csak a matematika félreeső, halandó számára soha nem látogatott egzotikus területein fordulhatnak elő, és ezért ők maguk soha nem fognak beléjük botlani. Elvégre Gödel pusztán annyit állított, hogy léteznek eldönthetetlen állítások, de ténylegesen egyet sem tudott megnevezni. Legalábbis attól eltekintve, hogy a formális logika nyelvén nyakatekert módon képes volt kierőltetni magából egy ilyen formulát, amelynek pusztán filozófiai jelentősége van – gondolták. ...

youproof.hu/godel-nemteljessegi-tetel-elsorendu-logika-bizonyitaselmelet-kovetkezmeny-bizonyithatosag-szemantikai-igazsagfogalom/

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2022.05.03. 10:09:40

"Bár mind az intuicionista matematika, mind Russell ágaztatott típuselmélete mentes volt az ismert paradoxonoktól, a klasszikus matematika meggyőző igazolását célul kitűző fregei program szemszögéből mindkét megoldásnak voltak hiányosságai. Russell rendszerében már a klasszikus matematika elemi tételei is csak vitatható axiómák segítségével voltak levezethetők, az intuicionista matematikában pedig sok klasszikus eredmény rekonstruálhatatlan, vagy egyenesen cáfolható volt. "..

""[Gödel] a valós számokat számelméleti formulákkal reprezentálta, és úgy találta, hogy az analízis helyettesítési axiómájának igazolásához fel kell használnia a számelméleti mondatok igazságának fogalmát. Hamarosan az igazsággal és definiálhatósággal összefüggő paradoxonokba ütközött (különösen a Hazug és a Richards paradoxonba). Felismerte, hogy terve kivitelezhetetlen, mivel a számelméleti igazság nem definiálható a számelméletben."39"

epa.oszk.hu/00100/00186/00005/996_simonyi.html

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2022.05.03. 12:37:10

"Említhetnék más neveket is. Roger Penrose-ét például, aki A császár új elméje szerzője, és több mint három oldalon foglalkozik Gödel tételével.10 De nem említi meg annak jelentőségét a fizikában.."

fizikaiszemle.hu/archivum/fsz0410/jaki0410.html

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2022.05.03. 12:41:59

"Gödel maga megőrzött valamit gyermekkorának istenhitéből. Erős megvetést érzett a materialista pozitivizmussal szemben, és látta, hogy tétele elsöprő fegyver ellene."

fizikaiszemle.hu/archivum/fsz0410/jaki0410.html

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2022.05.03. 12:59:12

"Gödel nemteljességi tétele (én paradoxonnak nevezem, ki fog derülni, miért) "

www.geier.hu/MAKOG_X/Ha_abstract.html

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2022.05.03. 13:01:24

"Azonban a Gödel tétel mindenekelőtt egy matematikai tétel, és így, mint minden más matematikai tétel, azzal kezdődik, hogy "Ha..". "Ha ez és ez fennáll, ha ezt és ezt megengedjük(!), akkor". "

www.geier.hu/MAKOG_X/Ha_abstract.html

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2022.05.06. 13:31:00

Gergely Bognár küldte:

"A Gödel-tételekkel kapcsolatos kritikai észrevételek alapvető problémája, hogy érvelési szabályokat kér számomra matematikán. A matematika –mint ezt a szerző is írja –zárt logikai rendszer, és nem kérhető rajta számon, az érvelési hibák. A matematika pontosan definiálja axiómáit és a lehetséges logikai műveleteket, ezeken kívüli szabályok bevezetése nem tartozik a matematika tárgyköréhez. Ha így teszünk az olyan lenne, mintha az úszókon kérnénk számon a foci szabályait. Ha Gödel-tételeit szeretnénk cáfolni, vagy érvényességüket megkérdőjelezni, akkor azt a matematikai logika szabályait betartva tehetjük csak meg.Vannak ezirányú próbálkozások, melyek szerintem nem vezetnek eredményre, de figyelemre méltók.1Ha a matematikai logika fő sodorvonalánál maradunk,akkor Gödel-tételeit, érvényesnek, vállidnak kell gondolnunk. Gödel-tételei nem terjeszthetők ki a matematikán kívüli területekre, de olyan matematika filozófiai kérdésekhez vezetnek bennünket, amelyek magukután vonják annak a belátását, hogy minden matematikai alapokra épülő megismerés korlátozott. Gödel-tételei kimondják, hogy néhány axióma és a számok segítségével felépített matematikai rendszerekben felvethető kérdések között mindig maradnak nyitott állítások, és e rendszer konzisztenciája sem igazolható a rendszer keretei között. Persze ettől még nem dől össze a matematika, csupán Hilbert programja bukikmeg. S e ponton a matematika metafizikai kérdéseibe botlunk: mi teszi a matematikai állításokat igazzá, a matematika tételei önálló létezéssel bírnak, vagy pusztán elménk termékei, és ha az utóbbi igaz, mennyiben önkényesek és mennyiben vannak kitéve e tételek az empirikus megismerés korlátos voltának stb.?Gödel-tételeinek kiterjesztése téves lenne, de e tételek rávilágítanak arra, hogy a mérhető mennyiségek vizsgálatával foglalkozó tudományok, a megismerésnek mindig csak korlátozott, és nem végső módját adhatják meg."

A Gödel-tételek E. Szabó László Logika Tanszék, Filozófia Intézet ELTE BTK
docplayer.hu/45723687-A-godel-tetelek-e-szabo-laszlo-logika-tanszek-filozofia-intezet-elte-btk.html

Kedves Gergely!

Nagyon köszönöm az észrevételeidet és ha hozzájárulsz akkor bemásolnám egy hozzászólásba az adott blogbejegyzésem alá. Szerintem Te és én is vállalhatom nyilvánosan is. Ha gondolod berakhatom név nélkül is. Észrevételeidhez nincs is nagyon hozzáfűzni valóm, mert nem nagyon érintik azt a lényeges kérdést amit feszegetettem.
Tehát azt, hogy Gödel ezen tétele sérti az általános tudomány és érvelés szabályait így azok alapján hibásak.
Az hogy egy ZÁRT rendszeren belüli szabályoknak megfelel-e vagy sem ... mellékes ilyen szempontból.
Mint ahogyan jelezted a sportágak sem törődnek más sportágak szabályaival és a különféle teológusok sem egymás Isteneivel.
A sajátjukra koncentrálnak főként. Ilyen szempontból a Hilbert -Gödel vita sem más, mint melyik vallás Istene az igazi vicces kérdéskör csak a számomra és a tudományosan gondolkozni tudók számára. A Trükkös "Mém" - Túl Richard Dawkinsonon ... című e-könyvem is arról szól, hogy mind a teizmus, mint az ateizmus egy áltudomány... nem tudomány. Tehát itt sincs sem Hilbertnek, sem Gödelnek igaza .... le tudnám vezetni Hilbert tévedését is ... Gödel butaságán kívüli érvelésekkel .... de felesleges.... Mert mindketten ... túldimenzionálják a matekot. Ja és amit írtam .... már korábban 20 évvel más is látta hasonlóan, amit még talán nem láttál meg nemrég illesztettem csak be, nekem is új infó volt:

"A Gödel tételben szereplő 'nem eldönthető állítás' egyszerűen azért nem dönthető el, mert eleve úgy lett megfogalmazva, hogy önmagának ellentmondjon. Abban pedig semmi csodálnivaló nincs, hogy egy önmagának ellentmondó, azaz logikai hibát tartalmazó állítás nem eldönthető. A Gödel tétel az ilyen 'patologiás állításokról' bizonyítja, hogy eldönthetetlenek - de ezt formalizálás nélkül is tudjuk." forrás (Geier János ELTE Pszichológiai Intézet)

Még egyszer köszönöm az észrevételeidet ... nekem hasznosak voltak.
Bármikor megkereshetsz, ha van valami fejleményed, vagy eszedbe jut bármi ezzel kapcsolatban.

Üdv: IGe

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2022.05.08. 19:07:05

"Elolvastam ez a netes naplóbejegyzést és az alatta lévő kommenteknek is a nagy részét. Azt tudom írni, hogy a matek, ahogyan a tudományágak többsége nem színtiszta tudomány. Jelentős része áltudomány. Itt a NYÍLT és ZÁRT rendszer + gyakorlati alátámasztás + tesztelések ami a választóvonal lenne. Csak a logika kevés.

G.J. viszont amibe beletalált és igaza van az a Gödel első nemteljességi tétel elemzése, ami kimondja ... hogy
1. "Ha" - tehát feltételes és nem bizonyított
2. csak egy paradoxon , ezt sokan kimondták, de igaz is.
3. "patologiás állítás" - igen az ..... sok más ok miatt is
4. a matek csak segédtudomány, modellezésre alkalmas elsődlegesen

Jómagam tőle függetlenül azonos dolgokra és még túl is jutottam néhány dologban. Igaz ~20évvel később. Gödel első nemteljességi tétele sérti a helyes érvelés szabályait és hamis dilemma alapú érvelési hibát tartalmaz, de fellelhető benne a körkörös érvelési hiba is. Továbbá az újdonság hiánya is szemére vethető, hiszen az oximoronok és a paradoxonok már legalább 2500 éve feltártak és ismertek. Három ok miatt is elvetendő a tudományban.

Ebbe a vitába meg nem merülnék bele, de azon elgondolkoznék ...igen erősen ... hogy nem-e van esetleg ebben is csak pimaszul igaza és mégsem ő téved. "

szkeptikus.blog.hu/2010/09/27/orokmozgo_a_matematikaban_hamis_a_cantor_tetel#comment-form

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2022.05.09. 19:03:17

"Később leltem rá, ezen idézet teljesebb írásos változatára itt: Gondolat 2004 Igen és ő még is észrevette előttem, egymásról nem is tudva, amit jómagam csak ~ 20 évvel később. Mindketten csak 2022 május 03-ától tudunk csak egymásról és egymás írásairól. Elismerem ebben az elsőbbségét, mert minden lényegi elemet előbb ismert fel, mint én. Jómagam már így inkább csak a megerősítése vagyok. Attól függetlenül, hogy a hamis dilemma elemzésem egy erősebb érv és ő azzal nem foglalkozott. Továbbá ami neki egyedül nem sikerült, azt már velem együtt, az én plusz és kiegészítő lényegi tudásommal sikerülhet. Pláne ha az ilyen gyógyító vakcina mémképek elkezdenek terjedni:"

részt és a vakcina mémképet is töröltem, mert magánlevelezésünknél egy idő után arra hivatkozott G.J, hogy ; "A Gödellel az van, hogy az én cikkem nem magát a Gödel tételt cáfolta, hanem annak a M... és egyéb-féle értelmezését."

TanBá · http://istenteszt.blog.hu/ 2022.05.13. 20:24:31

"Az ember világosan láthatja, hogy a szerző személyétől függően nem létezik bi-univokális megfeleltetés a lineáris jelzőkapcsolatok, vagy arche-írás és a multireferenciális, sokdimenziós gépies katalízis között. A skála szimmetriája, a transzverzalitás, kifejtésük alárendelt, nem diszkurzív jellege: mindezek a dimenziók eltávolítanak bennünket a kizárt harmadik logikájától, és megerősítenek abban, hogy elvessük az ontológiai binarizmust, amelyet már korábban is bíráltunk."

"A megfigyelő általában sem nem inadekvát, sem pedig szubjektív: még a kvantumfizikában sem; Heisenberg démona a részecske sebessége és helyzete mérésének lehetetlenségét nem a mérő és a mérendő szubjektív interferenciájára alapozza, hanem egzakt módon méri az objektív állapotot, amely két részecskéje pozícióját kirekeszti az aktualizálás teréből, a független változók száma redukálódik, és a koordináták értéke ugyanazt a valószínűséget veszi fel."

"A termodinamika, relativitáselmélet és kvantumfizika szubjektivista interpretációja ugyanazokat az inadekvát vonásokat manifesztálja. A perspektivizmus vagy tudományos relativizmus soha nem a szubjektumhoz képest viszonylagos: nem az igazság relativitásából áll, hanem ellenkezőleg, a relatív igazságából, azaz azokból a változókból, amelyeket a rendszer koordinátáiból extrahált értékei alapján rendez (itt a kúpszeletek sorrendje annak alapján rendeződik, ahogyan azok metszetének csúcsa a szemet elfoglalja.)"

"Az ok és okozat eltorzulása, a hatások e titokzatos autonómiája, amely rendezetlenséget vagy kaotikus rendet hoz létre (akárcsak esetünkben a valóság reverzibilitása és az információ, amely az események terén rendezetlenséghez, továbbá a média-effektusok extravaganciájához vezet), felidézi a káoszelméletet és azt az aránytalanságot, amely a pillangó szárnycsapása és a világ másik felén az általa kiváltott hurrikán okozta pusztítás között fennáll."

"Talán a történelmet magát is kaotikus képződménynek kell tekinteni, amelyben a gyorsulás végét veti a linearitásnak, és a gyorsulás által keltett turbulencia eltéríti a történelmet a végtől, ugyanúgy, ahogy a turbulencia eltávolítja az okozatot a kiváltó októl."

"Az Einstein-féle általános relativitással leírható jelenségkör egésze felfogható úgy, mint a kvantum-vákuum áramlásában bekövetkező változások sora, amelyet az anyagi részecskék jelenléte idéz elő. Az olyan 'relativisztikus hatások', mint az órák lelassulása, amikor a gyorsulás megközelíti a fénysebességet, vagy a tárgyak tömegének növekedése akkora sebességnél, esetleg annak tudhatók be, hogy a fizikai tárgyak kölcsönhatásba lépnek a vákuum energiamezőivel."

“A határok áttörése - Arccal a kvantumgravitáció transzformatív hermeneutikája felé “

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2022.08.07. 09:30:02

Kurt Gödel matematikus, tudósnak állatják sokan .. én nem...

Van legalább négy ismert matematikai formalizálással született tétele:

1. Gödel Isten érve (ami csak egy Anzelm istenérv átirat matematikai formalizálásra)

2. Első nemteljességi tétele

3. Második nemteljességi tétele

4. Teljességi tétele.

Ezek mind ugyan azon logikai elvvel és eljárással születtek. Ez is tény. Tehát matematikai formalizálással. Amikor az nyelvi mondatokat behelyettesíti valaki képletekbe.

Tehát az általános logika és a helyes érvelés szabályai szerint .... hogyan lehetséges az, hogy az azonos elven született bizonyítások közül 3-at jónak tartanak és egyet az elsőt meg nem???? Nos ha Gödel nem tért el és nem tért el a formalizálásban, akkor ugyebár az elsőnek is jónak kell lennie és akkor Gödel bizonyította matematikailag egy teremtő létét.

Vagy ugyebár egyik tétele sem igaz.

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2022.08.07. 10:42:46

Eleve a fél matek szakma azon röhögött, amikor Gödel már a formalizálást is formalizálta ... és csak számokat akart használni ...

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2022.08.07. 11:48:04

. Gödel tételei egyik sem számolás és nem is annyira matek ... hanem filozofálgatás.... Hiszen az Isteneket / Teremtőket sem számolta össze!!! Isten összeszámlálás Tehát ha összeszámolási hibát vétet valaki, hát akkor ő biztosan.

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2022.09.01. 14:01:12

A matematika csak a szóbeli logika egy sajátságos leíró nyelvezete.

Segédtudomány. Önállóan igazából semmire sem jó.

Továbbá saját magán belül is sokféle belső nyelvezete van még.

Csak számrendszerekből van több tucatnyi, de lehetne végtelen számú is.

Sőt a matematika megalkotta ahogyan a vallások és filmek, saját Ördögét, vagy saját Fekete oldalát is.

Tehát a metalogikát és a metamatematikát.

A darwini evolúciós elv logikus, empirikus logikával és tudományos módszertannal.

A matematika valójában és önmagában csak egy áltudomány. Csak az a része ér valamit, amelyek mellett empirikus alátámasztások is vannak. de minden jó valamire ... ha másra nem, akkor szemléltetésre, hogy mi is a rossz, vagy a helytelen.

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2022.09.19. 08:28:57

A matematika önmagában áltudomány. Zárt axiomatikus rendszerekre épül.
Azaz dogmákra. A matek vallás. Sőt vallások halmaza.
A fizika és a többi valódi empirista tudomány emeli be a tudományba csak egyes megállapításait.
A teológia is áltudomány és még is két másik áltudomány (politika és a jog) miatt be van emelve a tudományok közé.
Nos az asztrofizikával is hasonló a gond.... A matek áltudomány túltolta a biciklit ....nem várta be a fizikát és az észleléseket ... és ezért olyan hülyeségek születtek, mint a gúnynevén elhíresült BigBang teremtéselmélet.

forum.index.hu/Article/showArticle?t=9251429

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2022.11.10. 08:15:42

Kurt Gödel matematikus első nemteljességi tétele érvényes-e, vagy csak főként egy hamis dilemmára alapuló, így érvénytelen érvelési hiba? Tényleg csak két választási lehetőség van? Van még is van több is? Nem kellene inkább ezt átsorolni a paradoxon példákhoz? Mint David Hilbert Grand hotel levezetése is oda van sorolva?

www.facebook.com/groups/szkeptikus.tarsasag/posts/10159435719538192/

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2022.11.12. 14:58:25

Ott is lehet kettős vak próbát tenni. Nem túl bonyolult ... de még az sem kell ... elég az ÉRVELÉSI HIBÁK szerint átfésülni és ha bármelyik van benne ... nos, akkor kuka ... nem tudomány. Gödel tételében meg hemzsegnek az érvelési hibák. 1. hamis dilemma, 2. körkörös érvelés, 3. mazsolázgatás, 4. hibás kiválasztás, 5 hazugság, 6 kettős mérce, 7.. hamis halmaz, 8. szakértői álca, 8. vágyvezérelt gondolkodás, 9. nem igazi skót 10. helyes útirány kiválasztási hiba ... stb...

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2022.11.17. 09:22:28

Az előbb értesítettem Geier Jánost e-mailben az itt folyó tesztelési folyamatról. Hamarabb nem láttam értelmét, mert elve a téma is csak harmadik variációban kerülhetett fel és a higgadt megvitatásának is voltak eddig különféle akadályozói és akadályai. Arra kértem gondolja át, hogy a Gödel ezen tétele elve hibás is és nem csak egy paradoxon, hiszen a matematikában már a kiindulási axiómák is "eldönthetetlenek" és "se nem bizonyíthatóak, se nem cáfolhatóak" tudományfilozófiai és általános logikai értelemben is. Hiszen 'alapigazságnak' számítanak (ami a valódi tudományban nincs persze) amelyeket vitatni sem szabad. A valódi tudományterületek éppen ezért nem is axiomatikusak, hanem reális definíció, vagy csak elnevezés alapúak. A reális definíciók és az elnevezések viszont vitathatóak.

www.facebook.com/groups/szkeptikus.tarsasag/posts/10159438800658192/

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2022.11.18. 08:50:45

Gödel zűrzavarai: METALOGIKUS A
A1—Gödel és az A2—Gödel hangkészletek
és a hangszámok

A3–Gödel és a "paradoxonok"

www.abelard.org/metalogic/metalogicA3.htm#richards-paradox

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2022.11.18. 08:54:28

A dolog persze összetettebb és a kognitív tudománynak is köze van hozzá. Úgy kezdődött hogy néhány matematikus fejébe vette, hogy a MATEK MINDENEK FELETT ....ÜBER ... meg szárazabb érzés ... Meg a Matek a tudományok császára és királynője. Meg minden tudományok tudománya és alapja. Logikák logikája és mindent lehet vele helyettesíteni, még a filozófiát is a tudományfilozófiát is. Tehát kitalálták úgy köbö 140-120 évvel ezelőtt a tudományfilozófiát helyettesíteni kívánó szándékkal a MATEMATIKAI FORMALIZÁLÁST

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2022.11.30. 20:39:59

Kétely, Megismerés, Bizonyosság c. tudományos konferencia: Prof. Dr. Pintz János előadása
www.youtube.com/watch?v=rgXE40hNHY8

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2022.11.30. 21:32:19

Gödel 2 nemteljességi tétel: " az egyik ilyen eldönthetetlen és bizonyíthatatlan állítás, pont az hogy a rendszer ellentmondásmentes"

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2022.12.02. 17:26:18

Érintő

Aktuális szám: 4. szám 2017. június

Molnár Zoltán Gábor

2017. JÚNIUS

Gödel nemteljességi tételei: értelmezések és félreértések

Gentzen, szemben a matematikai logikában ma is szokásos móddal, amely sok axiómával és kevés levezetési szabállyal dolgozik, olyan rendszert javasolt, amelyben sok a levezetési szabály, és nincsenek (logikai) axiómák.

....

Hogyan érhető tetten ez a szemlélet Franzénnál? Franzén doktori témavezetője Prawitz volt, és mindenestül magáévá tette azt a személetet, mely képes elrugaszkodni nem csak az ,,igaz” és ,,hamis” használatától, de még a halmazelmélettől is.

ematlap.hu/konyvespolc-2017-06/517-godel-nemteljessegi-tetelei-ertelmezesek-es-felreertesek

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2022.12.03. 09:19:08

A filozófusok nagy lelkesedéssel vetették rá magukat Gödel felfedezésére, pedig többnyire egy szót sem értettek belőle. Talán egyetlen tudományos gondolatból sem származott még ennyi sületlenség.[2]

Ördögi körök
Az abszurd vicctől a Gödel-tételig
Ron Aharoni
Fordította: Kepes János

www.typotex.hu/review/8593/2973/ordogi_korok

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2022.12.08. 09:36:07

Teljesen más felfogást képviseltfilozófusok egy másik csoportja: az eleai Parmenidész ésZénón, a püthegoreusok
és Platón. Az eleai filozófusok tapasztalataink esetlegességét és bizonytalanságát hangsúlyozván a kétségtelen
igazság felkutatását kizárólag a gondolkodásfeladatának tartották. Az egyetlen, örök, változatlan lényeg az érzékek
számára elérhetetlen marad. Ahogyan Parmenidész mondja: “... mert ugyanaz a gondolkodás és a létezés”8
. De
nem akármiféle gondolkodás, hanem csakis az ellentmondásokat nem tartalmazó gondolkodásszolgálhat a világra,
a létezőre vonatkozó biztos tudásunk alapjaként. Nem a tapasztalat, hanem a helyes gondolkodás dönt a létezés –
nemlétezés kérdéseiben is: csakis az létezik, ami ellentmondásokat nem tartalmazó fogalmakkal leírható,
ellentmondásmentes gondolkodással megérthető. Alapelveik következetes alkalmazásával nemlétezőnek nyilvánítják
a mindennapokban kétségtelenül létezőnek tekintett mozgásokat és sokféleséget is. A valóság örök és változatlan
lényegének keresésében fontos szerepet játszott a püthagoreusok tanítása: a létezők lényege, alapelve a szám.

ttk.elte.hu/dstore/document/849/book.pdf

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2022.12.22. 21:48:11

A matematika megalapozására irányuló vállalkozások közül David Hilbert formalista programja bizonyult a
legsikeresebbnek. Ha a logicista program kudarcát az ellentmondások okozták, akkor az alapokat biztosítani kívánó
elmélet legfőbb feladata abban áll, hogy a matematika egy olyan felépítését kínálja, amelyik bizonyíthatóan mentes
az ellentmondásoktól. Ennek érdekében a hilberti felfogásformális, axiomatikus-deduktív szintaktikai kalkulusokkal
azonosítja a matematikai elméleteket, melyekkel szemben két fő követelményt támaszt: a kalkulus legyen egyfelől
ellentmondásmentes, másfelől pedig teljes, vagyis – ez utóbbi követelmény szerint – minden olyan tételt, amely
az elmélet nyelvén megfogalmazható, képesek legyünk vagy bizonyítani, vagy pedig cáfolni. A matematikai
elméletek tehát szigorúan véve tartalmatlan, jelentés nélküli szimbólumrendszerek, és az interpretáció művelete,
mellyel jelentést tulajdonítunk nekik, már nem matematikai tevékenység

67
ttk.elte.hu/dstore/document/855/book.pdf

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2023.01.13. 11:08:54

"A matematika kiváló nyelv a fizika leírására, csak sajnos nagyon jó eszköze a butításnak is. Egy kis matematikával bármi bebizonyítható, és az ellenkezője is. "

Csak egy segédtudomány ... tele HA-kkal. Tehát valami csak akkor igaz ... HA...
Tehát más tudományágak megerősítő empirizmusa nélkül ... csak vallás... illetve vallások halmaza ...
Mára túl lett tolva és a legsötétebb része a matematikai formalizálás.
Ettől még persze jó nagy része hasznos ... csak elférne ott egy nagytakarítás.

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2023.03.11. 08:32:34

"1952. 03. 11-én született Cambridge-ben Douglas Adams, a mester. Elmondása szerint piásan feküdt egy innsbrucki mezőn és a csillagok bámulása közben arra gondolt, hogy kellene egy stopposoknak szóló útikönyvet írni, akik a Galaxisban utazgatnak. Egy időtálló remekművet alkotott. Douglas Adams az írásai mellett volt többek között kórházi mindenes, istállóépítő, csirkeól-takarító, biztonsági őr. Ő volt az egyetlen tanuló, aki tízből tízet ért el Halfordnál egy fogalmazásért. Egyik frappáns válaszával, a 6x9=42-vel kapcsolatban, tisztelgek a mester előtt: „Lehet, hogy szánalmas, de 13-as számrendszerben nem poénkodom."

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2023.03.14. 10:38:02

Jómagam azért észrevettem és feltártam a matematikában még meglévő számos szemfényvesztést, amit még nem dobott és tisztított ki magából. Amiatt a matematika egy része csak eléggé bugyuta hitrendszer és vallás.

uniside.hu/boldogabb-eletet-elhetsz-ha-erted-matematikat/

www.facebook.com/mateking.hu/posts/pfbid0ZvyxxW2U4RubbFkBsasYJy575brbaJeEEZEUi23a91rtKjz6s8XML3wUXarzzCKvl?comment_id=741532180690849&notif_id=1678784040133914&notif_t=feedback_reaction_generic&ref=notif

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2023.03.14. 10:46:50

Tehát van a matematikának, akárcsak a jediknek, egy sötét erőt képviselő oldala is

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2023.03.19. 13:07:59

"Az elérhető és az elérhetetlen közötti különbséget Gödel gondolatával példázza. Gödel századunk egyik legcsodásabb lángelméje volt, matematikai eredményei messze túlmutatnak a matematikán, egész gondolkodásunkat, annak alapjait módosítják az őáltala létrehozott világkép-forradalmat csak az einsteinihez lehet hasonlítani. Gödel a számok világán keresztül bizonyította be a bizonyíthatóság korlátait, általános érvényt szerezve annak az Epimenidész nevéhez fűződő ötletnek, amit a Hazug Paradoxona néven ismerünk... (Egy krétai a feltett kérdésre azt mondja: minden krétai hazudik. Így a kérdés eldöntetlenül válasz nélkül marad.) Az egész emberiség krétai, az egész emberi gondolkodás is krétai, magunkból nem tudunk kilépni. Magunkon az egész emberi nemet is értjük, így a bennünket érintő világból sem tudjuk a végső igazságokat eldönteni."

Recenziók: Gödel, Escher, Bach: Egybefont gondolatok birodalma (typotex.hu)

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2023.03.22. 10:07:52

jujj ... fáj ez a személyi kultusz, ami ráadásul hamis is:

A Gödel utolsó éveiből származó fényképekre nézve kissé megkeseredett, rezervált, enyhén alultáplált férfi tekint ránk. Nevét a logikát, filozófiát és matematikát űzőkön kívül a közelmúltig kevesen ismerték, jóllehet teljesítménye – ha egyáltalán összehasonlítható – legalább annyira jelentős, mint a fizikát a 20. században forradalmasító fizikusoké, Bohré, Einsteiné, Schrödingeré, Heisenbergé, hogy csak néhányat említsünk közülük. A bécsi egyetemen századik születésnapjára összeállított kiállítás internetes oldala [20] így mutatja be Gödelt:

„2006 – Bécs egy zsenit ünnepel”: kétségtelenül Mozartra gondolunk. De Bécs Kurt Gödel századik születésnapját is ünnepli. Nem annyira ismert, mint Mozart, de ugyanúgy zseni, akire Bécsnek tisztelettel kell emlékezni. A Time magazin a huszadik század száz legfontosabb személyisége között tartja számon. A Harvard Egyetem tiszteletbeli doktorává avatta a „század legjelentősebb matematikai igazságának felfedezéséért”. Általában is Arisztotelész óta ő tekinthető a legnagyobb logikai gondolkodónak. Barátja, Einstein saját bevallása szerint csak azért ment el naponta az intézetbe, hogy Gödelt a hazafelé vezető úton elkísérhesse. Neumann János, a számítógép atyja szerint: „Gödel tényleg abszolút pótolhatatlan. Ő az egyetlen élő matematikus, akiről ezt merem állítani.”

Microsoft Word - GOEDELmerleg2006-4.doc (vilmos-balogh.de)

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2023.03.22. 10:56:58

A természetes számok halmazát a jelenlegi európai iskolai gyakorlat két különböző felfogás szerint oktatja: az
egyik szerint (pl. Magyarországon) a 0 természetes szám, míg a másik szerint (Európa nyugati felének
többségében) a természetes számok az 1-gyel kezdődnek, vagyis a 0 nem természetes szám. Az alábbi
fejtegetések esetén a dolog lényegtelen. Itt mi a magyar középiskolai gyakorlathoz igazítjuk a gondolatmenetet.

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2023.03.22. 11:41:32

Gödel alapos kritika tárgyává teszi a Russell által alkalmazott „ördögi kör elvét”
(Teufelskreisprinzip), amely szerint egyetlen sokaság sem tartalmazhat olyan elemeket,
amelyek fogalmak révén pusztán magából ebből a sokaságból definiálhatóak lennének. Gödel
véleménye szerint a legszorosabb értelmezést figyelembe véve ennek az elvnek az
alkalmazása kizárná a nem-predikatív definíciókat, és ezzel a matematika logikából való
levezethetőségét tenné lehetetlenné, vagyis a modern matematika java részét
megsemmisítené.

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2023.03.25. 19:08:54

Azt mondjuk, hogy egy matematikai rendszer akkor teljes, ha minden igaz állítást be tudunk bizonyítani benne.

medium.com/intuition/kurt-g%C3%B6dels-incompleteness-theorems-and-philosophy-d3576922a37a

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2023.03.25. 19:28:43

Hao Wang "Logikai utazás: Gödeltől a filozófiáig" című könyve bizonyítja, 1960 körül Gödel 14 filozófiai pontból álló listát ír le, amelyekben hitt. Ebben a cikkben nem vizsgáljuk meg ezeket a pontokat. Ehelyett azokra összpontosítunk, amelyek a leginkább jelzik filozófiáját. A teljes listát az alábbiakban mutatjuk be:

Gödel filozófiai listája
A világ racionális.
Az emberi értelmet elvileg jobban lehet fejleszteni (bizonyos technikák segítségével).
Vannak szisztematikus módszerek minden probléma megoldására (művészet stb.).
Vannak más világok és racionális lények, másfajta és magasabb fajtából.
A világ, amelyben élünk, nem az egyetlen, amelyben élni fogunk vagy éltünk.
Összehasonlíthatatlanul több a priori megismerhető, mint amennyit jelenleg tudunk.
Az emberi gondolkodás fejlődése a reneszánsz óta teljesen érthető.
Az emberiség értelme minden irányban ki fog fejlődni.
A formális jogok valódi tudományt alkotnak.
A materializmus hamis.
A magasabb lények analógia útján kapcsolódnak a többiekhez, nem pedig összetétel által.
A fogalmak objektív létezéssel rendelkeznek.
Van egy tudományos (egzakt) filozófia és teológia, amely a legmagasabb absztrakt fogalmakkal foglalkozik; és ez a tudomány számára is a leggyümölcsözőbb.
A vallások többnyire rosszak – de a vallás nem az.

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2023.03.26. 22:43:09

A komplex számokat a közvélemény sokáig képtelen volt létezőként vagy értelmesként elfogadni (e hozzáállás a múlt század végére és a formalizmus kialakulásával elvesztette jelentőségét).

Sokan az

=

1
{\displaystyle i={\sqrt {-1}}}

paradoxonját csak úgy tudják feloldani, hogy az imaginárius számoknak valamiféle átmeneti, irreális jelentést tulajdonít. Egy valós adatokkal induló számítás végeredményben valós adatokra kell vezessen akkor is, ha közben egy nemlétező hídon át is kell menni. Vajon mennyivel kevésbé létező egy imaginárius szám, mint bármily más matematikai absztrakció? Önmagában is érdekes tény, hogy a matematikának ez a fogalomalkotása ilyen különleges szerepet játszik az emberi gondolkodásban.

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2023.03.27. 12:39:00

Stephen Budiansky: Utazás az értelem szélére: Kurt Gödel
2021

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2023.03.27. 12:40:17

BULDT, BERND – KÖHLER, ECKEHART – WEIBEL, PETER – KLEIN, CARSTEN – DEPAULI-SCHIMANOVICH-GÖTTIG, WERNER (2002): Kurt Gödel, Wahrheit und Beweisbarkeit; Band 1: Dokumente und historische Analysen)

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2023.03.27. 14:51:02

MemetikaTan Creative Commons License most 0 0 53
Gödel első nemteljességi tétele ultra egyszerűen

Axióma 0: Zárt rendszerű axiomatikus rendszerek halmaza, amelyek egymással is ütköznek. Ez a matematika

Axióma 1: a döntés jó a -ban

Axióma 2: b döntés jó is jó a 0-ban

Axióma 3: c döntés helytelen a 0 -ban

Tétel: még is van C a 0-ban

Tétel: bi-bi van a palacsintában

megoldás:

Axióma 4. Vegyük fel jó döntésnek az Axióma 3-at

VOALA... BINGÓ!!!

Logikus minden és helyes.

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2023.03.31. 12:20:42

Átolvasom megint:

A Gödel-tételek
E. Szabó László
Logika Tanszék, Filozófia Intézet
ELTE BTK

lps.elte.hu/leszabo/Godel/2010-2011-2/godel.pdf

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2023.03.31. 12:51:13

@vilagnezet.blog.hu:

Ezen viszont jót röhögtem, mert a magyar zsargonban ugye mást is jelent:

"Gödel inkomplettségi tétel" :-)

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2023.04.01. 17:50:29

Egy (K.A. számára) eldönthetetlen, de mégis igaz állítás
• „K. A. nem tudja bebizonyítani ennek a mondatnak az igazságát.”
Gondoljuk csak meg: mi tudjuk, hogy nem tudja bebizonyítani, az állítás tehát igaz. K. A.
viszont tényleg nem tudja bebizonyítani, hiszen ha bebizonyítaná, akkor épp az ellenkezőjét
bizonyítaná annak, amit bizonyít…

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2023.04.07. 15:15:27

Lévai Emese Sarolta – Márton Gábor – Molnár Zoltán Gábor – Varga Bálint: Russelltől Gödelig (Esszék a matematika filozófiai problémáiról)

Ron Aharoni: Ördögi körök (Az abszurd vicctől a Gödel-tételig)

Jim Holt: Amikor Einstein Gödellel sétált (Kirándulás az értelem peremén)

Ron Aharoni: Ördögi körök (Az abszurd vicctől a Gödel-tételig)

Raymond Smullyan: Gödel nemteljességi tételei

Torkel Franzén: Gödel nemteljességi tételei (Értelmezések és félreértések)

Douglas R. Hofstadter: Gödel, Escher, Bach: Egybefont gondolatok birodalma

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2023.04.12. 08:57:50

„Hogy a ’szép’ melléknév szép-e vagy nem, ízlés kérdése. Még inkább áll ez a Russell-féle antinómiának arra a népszerű, tréfás alakjára, amely a falu borbélyát úgy definiálja, hogy az az a férfi a faluban, aki azokat és csak azokat a férfiakat borotválja a falu lakosai közül, akik nem borotválkoznak maguk. Ha feltesszük, hogy a falu borbélya maga borotválkozik, akkor ebből a definícióból az derül ki, hogy mégsem borotválkozik maga, mert azokat, akik maguk borotválkoznak, nem ő borotválja. Ez azonban azt jelenti, hogy feltevésünk – ti., hogy a falu borbélya, tehát egy olyan ember, aki nem borotvál meg olyan embert, aki maga borotválkozik, maga borotválkozzék – lehetetlen, így az derül ki a falu borbélya fenti definíciójából, hogy a falu borbélya maga nem borotválkozhatik. Ha azonban ő maga nem borotválkozik, akkor a definícióból az derül ki, hogy mégis csak maga borotválkozik, mert azokat, akik maguk nem borotválkoznak, S borotválja; tehát ellentmondásra jutottunk a falu borbélya definíciójának azon következménye ellen, hogy a falu borbélya maga nem borotválkozik. Ennek a fogalmazásnak nagy hátránya az, hogy tulajdonképpen nem ellentmondás jött ki, hanem csak az derült ki, hogy a kérdéses definíció hibás. Definiálás közben ti. a falu összes többi lakosaira gondoltunk, csak magára a falusi borbélyra nem.”

Kalmár László: A halmazelmélet ellentmondásai

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2023.04.12. 10:30:31

Ezt még beszúrtam, de már nem nagyon akarnám tovább bővíteni:

Ezt többek közt Bertrand Russel (1872-1970) matematikus is felismerte a zárt logikai rendszerek körkörösségi érvelési hiba önellentmondását, az önmagát borotváló meg nem is falu borbélya paradoxon tanpéldájával.

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2023.04.13. 13:14:25

"1954-ben Gödel állandó munkatárs lett a princetoni Institute for Advanced Studyban, és ott kollégája volt Einsteinnek. Ők ketten gyakran sétáltak együtt az Intézetbe és haza, és Einstein a legbuzgóbban "filozófiáról, fizikáról és politikáról" beszélt Gödellel e séták során. Ezt maga Einstein mondta Ernst Straussnak és Carl Seelignek, aki Einstein életrajzírója volt.7 Seelig azt is állította, hogy Gödelnek nagyon negatív nézetei voltak Einstein végső céljairól. Ez mind nagyon sokatmondó.

Szemmel láthatóan azok a beszélgetések nem tartalmazták Gödel tételét és a fizika kapcsolatát. Mindenesetre Gödel tételét Einstein nem tárgyalja egyik jól ismert könyvében sem, mely a fizika és filozófia kapcsolatát tárgyalja ..."

Fizikai Szemle 2004/10
fizikaiszemle.hu/old/archivum/fsz0410/jaki0410.html

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2023.04.15. 09:38:09

egy idézet:

"Loeb szerint ájult tisztelet övezi az olyan fogalmakat mint a szuperszimmetria, a húrelmélet, a Hawking-sugárzás, az anti-de Sitter/konformációs mezőelmélet (AdS/CFT) és a multiverzum (végtelenül sok párhuzamos univerzum), anélkül, hogy ezeket akár parányi kísérleti bizonyíték is alátámasztaná. Loeb hivatkozik is egy tudományos konferenciára, ahol prominens fizikusok jelentették ki: „ezek az elméletek bizonyára helyesek kísérleti tapasztalatok hiányában is, hiszen fizikusok ezrei hisznek benne, és az nehezen képzelhető el, hogy kiváló matematikai képességgel rendelkező tudósok egész közössége tévedésben lenne”.

forrás
qubit.hu/2021/04/05/a-tudomany-nem-lehet-lajkmagnes

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2023.04.16. 10:32:29

Ezt a gondolatot is betoldottam még ma, de a dátumot már nem írogatom át:

A matematikai levezetésekben, tétel alkotásokban szabad érvelési hibákat elkövetni?

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2023.04.16. 10:47:51

Euler a görög levél népszerűsítéséért felelős

\pí (kisbetűs pi) a kör kerületének és átmérőjének arányának jelölésére, valamint először a jelölés használatára

(

)
f(x) egy függvény értéke esetében a betű
én
én a képzetes egység kifejezése

1
{\sqrt {-1}}, a görög betű
Σ
\Szigma (nagy szigma) az összegzések kifejezésére, a görög betű
Δ
\Delta (nagybetűs delta) véges különbségekhez, és kisbetűk a háromszög oldalainak jelölésére, míg a szögek nagybetűként való jelölésére. [13] Megadta az állandó jelenlegi definícióját

e, a természetes logaritmus alapja, amelyet ma Euler-számként ismerünk. [14]

en.wikipedia.org/wiki/Leonhard_Euler

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2023.04.16. 20:33:27

"Matematikai logika és halmazelmélet

A matematikai logika és a halmazelmélet két tantárgya a 19. század vége óta tartozik a matematikához. Ezen időszak előtt a halmazokat nem tekintették matematikai objektumoknak, és a logika, bár matematikai bizonyításokhoz használták, a filozófiához tartozott, és a matematikusok nem vizsgálták kifejezetten. "

en.wikipedia.org/wiki/Mathematics

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2023.04.18. 08:54:38

Beraktam a témát egy ilyen felvezetéssel egy ~21 ezer fős nemzetközi facebook matematikai csoportba is. www.facebook.com/groups/433420307388869/posts/1337205530343671/

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2023.05.02. 09:27:56

Az önellentmondás ugye másként nevezve meg paradoxon. Lehet-e paradoxonokkal, bizonyítani a paradoxonokat? Nos Kurt Gödel megtette, vagy csak az emberi elme "zombisága" miatt zombitárbort hozott létre? Kiemelkedő tudós, vagy a képleteibe is az az elmebetegség húzódott bele már, amibe bele is halt?

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2023.05.02. 15:14:12

GB: Gödel's first incompleteness theorem is just a trick, a trick, which mainly uses the false dilemma. A false dilemma is a fallacy in reasoning that sets up an argument as if there are only two alternatives, when in fact there are multiple, unconsidered choices. If there is such a flaw in the argument, it is called and considered invalid in logic and science.
H: Gödel első nemteljességi tétele csak egy trükkös átverés, becsapás, ami főként a hamis dilemmát használja. A hamis dilemma egy olyan érvelési hiba, amely úgy állítja be a vitát, mintha csak két alternatíva létezne, mikor valójában több, nem mérlegelt választási lehetőség is van. Ha az érvelésben ilyen hiba van, akkor a logikában és a tudományban érvénytelennek mondják és annak is számít.

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2023.05.06. 11:43:36

GB: Mathematical axioms themselves are "neither provable nor disprovable". - The discovery of Spanish wax is the process, isn't it... The sky is blue and the grass is green... like. H: Már maguk a matematikai axiómák is "se nem bizonyíthatóak, se nem cáfolhatóak". - Spanyol viasz felfedezése a folyamat ugye... Kék az ég és zöld a fű ... szerű.

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2023.08.12. 11:00:27

A matematika önmagában egyértelműen áltudomány, nem tudomány. Ebben a legnagyobb gondolkodók és a legnagyobb matematikusok is egyetértenek. Más tudományágak empirikus és gyakorlati alátámasztásával tud csak egy része hasznos és eredményes lenni. Így segédtudomány, ami alkalmas lehet megközelítő modellezésre és esetleges előrejelzésekre is. Önmagában képtelen lenne bármelyik hasonló dologra. A mérnököknek ismerni kell a mechanikát, a vas, a vasbeton, a fa szilárdsági mutatóit és jellemzőit és az alapján modelleznek. Hozzáteszem, a mérnökök és a technikus építők tudnak matematika nélkül is hidakat építeni ... sok éves előző tapasztalat és megfigyelések és kísérleteik alapján. Ja és sokszor a matek és a modellezés sem ér semmit sem, ha valami fontos szempont nem lett számításba véve. Lásd a szél frekvenciáját átvevő híres hidat, amivel nem számoltak és hát le is szakadt.

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2023.08.18. 07:12:30

Pedig ha logikus dolgot írsz és bizonyítani is tudod, akkor az előbb-utóbb átmegy a köztudatba, a sok-sok ellenkező ellenére is.

A gond éppen ott van, hogy egyesek kifacsarták a logikát. Eltorzították. Aztán erre az eltorzított logikára építenek légvárakat, kártyavárakat. Az ŐsRobbanás elmélet memetikus elterjedésének ez az oka. Normál esetben ezt többszörösen körbe kellett volna röhögni a tudós társadalomnak.

Ezért fontos Einstein volt haverjának, egy matematikus első nemteljességi tételének az elvetése is.

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2023.10.03. 09:26:27

I must note that this theorem of Gödel's was already refuted by his contemporaries. Among them, Russel and Hilbert proved that this is just a banal and long-known realization. For some reason, they didn't pay enough attention to it and the item became a cult. Gödel's theorems (1.2.3.4.) contradict themselves and each other. This is not logic. This is a PARADOX.

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2023.10.22. 09:39:05

Sokan meg bebizonyították, köztük én is, hogy Gödel tételei alaplogikai hibásak. Tehát ál-tudomány. Ál-filozófia. Ál-matematika.

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2023.10.25. 08:29:30

A számítástechnikában és a játékelméetben lehet fontosak voltak Gödel tételei, nem vonom kétségbe. Ott van a bináris döntéseknek jelentősége. Az általános logikában viszont a kutatásaim azt adták ki, amiben messze nem vagyok egyedül, hogy azok soha sem voltak valójában érvényesek. Egyszerű hamis dilemmára alapulnak, tehát érvénytelenek.

www.facebook.com/lovasz.laszlo.matematikus

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2024.01.06. 10:07:18

ommy Wennerstierna
Ludwig Wittgenstein, az osztrák-brit filozófus összetett és némileg ellentmondásos nézetei voltak a Gödel hiányossági tételeiről. A témával kapcsolatos gondolatai elsősorban posztumusz publikált műveiben találhatók meg, különösen a "Megjegyzések a matematika alapjairól" című könyvben.
Wittgenstein nézőpontja a Gödel-tételekről nem volt egyszerű. Közvetlenül nem kérdőjelezte meg a tételek matematikai érvényességét, hanem megkérdőjelezte filozófiai értelmezéseiket és következményeiket. Wittgenstein kritikus volt a Gödel-tétel gyakran bemutatása és értelmezése a tágabb filozófiai kontextusban.
Különösen szkeptikus volt azzal a gondolattal kapcsolatban, hogy a Gödel-tételek a formális rendszerek vagy a logikus érvelés alapvető korlátait mutatják be. Wittgenstein azzal érvelt, hogy a matematikai és logikai feltevések alapvetően nyelvi konstrukciók, és jelentésük és igazságuk mélyen kapcsolódik az adott nyelvi játékokon belüli használatukhoz.
Ez a perspektíva vezette arra, hogy a Gödel-tétel nem is annyira, mint a matematikai rendszerek belső korlátait feltárja, hanem arra, hogy milyen bonyolult a nyelv és a szimbólumok ezeken a rendszereken belüli használata. Wittgenstein megjegyzései azt sugallják, hogy a hiányossági tételeket inkább betekintésnek tekintette a matematikában a nyelv működésébe, mintsem bármilyen leküzdhetetlen akadályt mutatott a logikában vagy a matematikában.
Wittgenstein Gödel-tételekkel kapcsolatos megjegyzései azonban kiterjedt vita és értelmezés tárgyát képezték a filozófiai közösségben, néhány kritikus azzal érvelt, hogy félreértette vagy félreértette Gödel munkájának jelentőségét. Nézeteit gyakran a nyelv, logika és matematika természetének, és ezek kölcsönös kapcsolatainak vizsgálata szélesebb filozófiai projektjének részeként tekintik. Ludwig Wittgenstein Gödel hiányossági tételével kapcsolatos megjegyzései különböző filozófusok és matematikusok kritikáját vonzották ki. Néhány fő kritika a következők:
Félreértés Gödel-tételek: Michael Dummetthez hasonló kritikusok azzal érveltek, hogy Wittgenstein alapvetően félreértette a Gödel-tételeket. Azt állították, hogy Wittgenstein kritikája a tételek ténylegesen bizonyított félreértelmezésén alapult. A Gödel-tételek szerintük pusztán matematikai eredmények voltak a formális rendszereket érintőek, míg Wittgenstein úgy tűnt, hogy nyelvi vagy filozófiai állításként kezelte őket.
Alábecsülve a Gödel-tételek hatását: Wittgensteint azért is bírálták, mert alábecsülte a Gödel-tételek jelentőségét a matematika alapjaiban. A tételek kimutatták, hogy minden kellően erős formális rendszer hiányos vagy következetlen, amit sokan a matematika alapjai számára mély kihívásnak tekintettek. A kritikusok azzal érveltek, hogy Wittgenstein filozófiai elemzése nem értékelte a kihívás mélységét.
A nyelvfilozófia a matematikára: Egyes kritikusok, mint például Alan Turing, azt sugallták, hogy Wittgenstein Gödel-tételekhez való megközelítése a nyelvfilozófiájának helytelen kiterjesztése. Wittgenstein úgy tekintett a matematikai felvetésekre, mint egy nyelvi játék mozgásaira, a játék szabályaira és életformáira. A kritikusok azzal érveltek, hogy a nyelvészet és a hétköznapi nyelvfilozófiában innovatív nézet nem alkalmas a formális, absztrakt matematikai rendszerek megértésére.
A matematikai igazság természetének leegyszerűsítése: Wittgenstein ragaszkodását ahhoz, hogy a matematikai igazságokat a nyelvi gyakorlatokban és a társadalmi normákban alapul lássa, egyesek túl leegyszerűsítésnek tekintették. A Kurt Gödelhez hasonló matematikusok és a Bertrand Russellhez hasonló filozófusok hittek a matematikai igazságok objektívebb, plátói szemléletében. Wittgenstein nézőpontját úgy látták, hogy elhanyagolja a matematikai entitások és igazságok velejáró objektivitását és absztrakt természetét.
Filozófiai ellentmondás: Wittgenstein általános filozófiája, különösen későbbi munkája, amely a matematikával kapcsolatos megjegyzéseit is tartalmazza, vitatott volt. Az ötletei gyakran ellentmondtak a filozófiában és a matematikában uralkodó nézeteknek. Ez a kontextus még ellentmondásosabbá tette a Gödel-tételek értelmezését.

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2024.01.14. 11:09:04

Igazán átolvashatná a Kurt Gödel tétteleről írt logikai bizonyításaimat, amelyek alapján a tételek soha sem voltak tudományosak és logikusak. Sokak szerint semmi hatása sincs a matematikára .... de az emberi gondolkodásra van. Van az asztrofizika matematika részére is.

www.facebook.com/lovasz.laszlo.matematikus

42.024. I. 14-én.

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2024.01.20. 16:26:02

Ősszel már Rockefeller-ösztöndíjjal is rendelkezett, hogy posztdoktori tanulmányokat folytathasson Göttingenben, ahol Hilbert tanítványaként dolgozott, s ahol 1926. december 7-én megtartotta első híres előadását a játékelméletről. 1927. december 13-tól a berlini Friedrich Wilhelm Egyetem matematika tanszékén (David Hilbert mellett és Wigner Jenő társaságában) helyezkedik el magántanárként, ahol az ott töltött három év alatt elsősorban a halmazelmélet, az algebra és a kvantummechanika tárgykörében publikált.

Már első évében megjelent híres dolgozata a matematika ellentmondás-mentességéről. Egy évvel később a játékelmélet alapjait rakta le (részben), majd 1929-től a hamburgi egyetemen is tanított matematikát.

cimlap.blog.hu/posztok/hi-sztori/2024/01/19/neumann_janos_a_fiatal_zseni

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2024.03.15. 11:47:18

Kurt Gödel (1906-1978) matematikus, sajnos nem nagyon értett a racionális és empirikus gondolkodásmódhoz. A tudományos gondolkodás, azaz a tudományos módszertan alapjait is megsértette a tételeivel. Amelyek nagyon sokak és egyre többek, köztük szerintem is, ezért valójában soha sem voltak érvényesek. Gyakorlatilag a kortársai is cáfolták már a tételeit, köztük Hilbert, Russel, de Wittgenstein is. Nem figyeltek rájuk eléggé és mítosz lett még is belőlük. Pedig ha valaki jobban figyel, a tételei egymást is cáfolják logikailag. Erről írtam is egy igen alapos összefoglalót. Amely még többeket meggyőzött. Néhány hónapja, angol nyelvterületeken is tesztelem. Ott is kedvező a fogadtatása. Tehát attól tartok Einstein és Gödel, teljesen más kategória.

www.facebook.com/lovasz.laszlo.matematikus

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2024.03.30. 14:57:11

A matematika és a logika az emberi képzeletben van
"A matematika és logika világa továbbra is elragadó, a maga területén azonban a képzelet birodalma." A matematikának élnie kell, zenével és költészettel, az ember alkotta szépség vidékén, nem pedig a lenti világ pora és mocska közepette. ”
Bertrand Russell

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2024.04.11. 14:43:17

Azon a tényen nem változtat semmit sem, hogy az axiómák csak feltételezések. A matematikában 1+1 = 2 és lehet 1+1 = 10 is teljesen szabályosan. Csak más axióma rendszert kell felvenni. (Más vallást)

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2024.05.01. 10:41:07

Egy adott vallás előírtásait, vagy gödel tételét jónak és helyesnek vélni, csak egy emberi pszichés állapot. Kutatásim és teszteléseim alapján, egyik ellen sem működik a racionális érvelés. Te is csak hajtogatod a matematika-vallás egyik dogmáját, hogy a Peanó eljárással beszűkíteni a lehetőségeket, az szabályos. Ez éppen ugyan az, hogy csak egy "Istened " lehet és nem több. Vicceseket írsz! :-)

Believing the prescriptions of a particular religion, or Gödel's theorem, to be good and correct is just a human psychological state. Based on my research and testing, rational argument doesn't work against either. You are also just repeating one of the dogmas of the mathematics religion, that it is legal to narrow down the possibilities with the Peanó procedure. This means that you can only have one "God" and no more. You write funny things! :-)

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2024.05.01. 13:05:51

Because, paradoxically, Gödel's theory of numbering/coding was the only one that could be used. Which also had practical benefits. Of course, only at first in computer technology. When you still had to play with all the characters and bits. Well, what was useful was exactly what failed in mathematics. What is useless and wrong has been raised on the altar.

Mert paradox módon a Gödel számozás /kódolás volt az egyetleg használható elmélete. Aminek volt gyakorlati haszna is. Persze csak eleinte a számítástechnikában. Amikor még minden karakterrel és bittel sprolni kellett. Nos ami hasznos volt, pont az bukott meg a matematikán belül. Ami meg haszontalan és téves, azt meg oltárra emelték.

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2024.05.02. 09:32:25

A formális definíciók, mint a matematikában is tanította a középiskolai tanárom, hogy miért éppen az, a helyes válasz annyi volt, hogy.; Csak. Viszont a reális definíciók azok bizony állítások, amelyeket így vitatni is lehet és igaz, vagy hamis voltuk is eldönthető. A reális definíció szerkezete;
"Azt a szót, melynek a jelentését a definíció megadja, definiendumnak (meghatározandónak) nevezzük. A jelentést megadó (többnyire összetett) kifejezés pedig a definiens (meghatározó). A definíció nem más, mint jelentések azonosságáról szóló állítás, melynek általános sémája: definiendum = df definiens"

- A reális definíció az nem axióma. "Az axióma különféle okok miatt nem megkérdőjelezhető, megállapított alaptény, alapigazság"- azaz dogma.

- A reális definiálás tehát egyben egy tudományos bizonyítási eljárás is.

- A reális definíciót tehát bizonyítani szükséges!!! Nem elégséges, hogy egyszer valaki, valakik úgy találták ki.

The formal definitions, as in mathematics, my high school teacher taught me why exactly, the correct answer was that.; Just. On the other hand, realistic definitions are statements that can be disputed and decided whether they are true or false. The structure of the realist definition;
"The word whose meaning is given by the definition is called definiendum (to be defined). And the (mostly complex) expression giving the meaning is definiens (determiner). A definition is nothing more than a statement about the identity of meanings, the general scheme of which is: definiendum = df definite"

- A realistic definition is not an axiom. "The axiom cannot be questioned for various reasons, it is an established basic fact, basic truth" - i.e. dogma.

- Realistic definition is therefore also a scientific proof procedure.

- It is therefore necessary to prove the realistic definition!!! It is not enough that someone, someone, invented it once.

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2024.05.04. 18:56:00

"[Gödel] a valós számokat számelméleti formulákkal reprezentálta, és úgy találta, hogy az analízis helyettesítési axiómájának igazolásához fel kell használnia a számelméleti mondatok igazságának fogalmát. Hamarosan az igazsággal és definiálhatósággal összefüggő paradoxonokba ütközött (különösen a Hazug és a Richards paradoxonba). Felismerte, hogy terve kivitelezhetetlen, mivel a számelméleti igazság nem definiálható a számelméletben."

epa.oszk.hu/00100/00186/00005/996_simonyi.html#39

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2024.05.29. 08:54:56

"Kurt Gödel (Brünn, April 28, 1906 - Princeton, New Jersey, January 14, 1978) was an Austrian mathematician, logician and philosopher of science. ...
Her death
Gödel was a quiet, modest, withdrawn person. He was paranoid, practically confiding only in his wife and Einstein. At the end of his life, he became even more suspicious, fearing that they were trying to poison him. He only accepted food from his wife, so when his wife had to go to the hospital for a minor operation, he did not take any food with him. He died of the effects of fasting on January 14, 1978, in Princeton."
hu (.) wikipedia (.) org/wiki/Kurt_G%C3%B6del

"Kurt Gödel (Brünn, 1906. április 28. – Princeton, New Jersey, 1978. január 14.) osztrák matematikus, logikus és tudományfilozófus. ...
Halála
Gödel csöndes, szerény, visszahúzódó személy volt. Paranoiás volt, csak a feleségében és Einsteinben bízott meg. Élete végén még gyanakvóbbá vált, attól tartott, meg akarják mérgezni. Csak a feleségétől fogadott el ételt, ezért, amikor a feleségének egy kisebb operáció miatt kórházba kellett vonulnia, nem ételt nem vett magához. A koplalás következményeibe halt bele 1978. január 14-én, Princetonban."
hu (.) wikipedia.org/wiki/Kurt_G%C3%B6del

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2024.05.29. 08:56:00

"Gravestone of Kurt and Adele Gödel in the Princeton, N.J., cemetery
Later in his life, Gödel suffered periods of mental instability and illness. Following the assassination of his close friend Moritz Schlick, Gödel developed an obsessive fear of being poisoned, and would eat only food prepared by his wife Adele. Adele was hospitalized beginning in late 1977, and in her absence Gödel refused to eat; he weighed 29 kilograms (65 lb) when he died of "malnutrition and inanition caused by personality disturbance" in Princeton Hospital on January 14, 1978.He was buried in Princeton Cemetery. Adele died in 1981." en (.) wikipedia (.) org/wiki/Kurt_G%C3%B6del

"Kurt és Adele Gödel sírköve a Princeton, N.J. temetőben
Életének későbbi szakaszában Gödel mentális instabilitási időszakokat és betegségeket szenvedett. Közeli barátja, Moritz Schlick meggyilkolását követően Gödel megszállottan félt a mérgezéstől, és csak a felesége, Adele által készített ételeket evett. Adele 1977 végén került kórházba, és távollétében Gödel nem volt hajlandó enni; 29 kilogrammot nyomott, amikor 1978. január 14-én a Princetoni Kórházban "alultápláltság és személyiségzavar okozta élettelenség" következtében meghalt. A Princetoni temetőben temették el. Adél 1981-ben halt meg." en (.) wikipedia (.) org/wiki/Kurt_G%C3%B6del

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2024.07.31. 22:24:05

Stanford Encyclopedia of Philosophy
Gödel’s Incompleteness Theorems
First published Mon Nov 11, 2013; substantive revision Thu Apr 2, 2020
plato.stanford.edu/entries/goedel-incompleteness/

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2024.08.08. 10:31:26

"Lakatos Imre az egyik legjelentõsebb magyar származású matematika- és tudományfilozófus volt. Életpályáját itt nem tárgyaljuk, ám a megadott irodalomjegyzék kellõ támpotot szolgáltat az érdeklõdõk számára. Annyit elég elmondanunk, hogy 1956 és 1960 között Cambridge-ben tartózkodott, és itt írta meg (második) doktori disszertációját, a matematikatörténet-matematikafilozófia témakörébõl. Ennek a munkának egy részlete megjelent könyv alakban, és ez magyarul is olvasható Bizonyítások és cáfolatok címmel [1] . Ezután Londonba került Karl Popper, az egyik legnagyobb hatású huszadik századi tudományfilozófus tanszékére, ahol, eltekintve néhány korai cikktõl, elsõsorban a természettudományok történetével és filozófiájával foglalkozott. A hetvenes évek elején ismét közelíteni kezdett a matematikához, és a jelek arra utalnak, hogy a matematika és a természettudományok filozófiáját egy egyésges fogalmi keretbe kívánta rendezni."

hps.elte.hu/~kutrovatz/Lakmatcikk.html

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2024.08.29. 08:48:45

Gödel tételei soha sem voltak bizonyítottak. Nem logikusak. Logikusnak vélni/állítani; = hit, vallás.

Gödel's theorems were never proven. They are not logical. To believe/claim to be logical; = faith, religion.

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2024.09.13. 15:49:42

Gödel az 1940-es évek végén megmutatta, hogy az Einstein-féle általános relativitáselmélet egyenleteinek létezik paradox megoldása. Tehát az is be lehet bizonyítani matematikával.
süti beállítások módosítása