Amikor a pozíciók az identitás részévé válnak, az ellentmondásos bizonyítékokat személyes támadásnak tekintik.

Pontosan így van, de a pszichovirulógiának (memetikának) van erre kidolgozott és működő jó módszertana. Nagyobb bugyutaságot kell prezentálni, mint amit az illető állít. Azt maga próbálja cáfolni és közben rájön, hogy a saját bugyutasága is hasonló.

It is exactly so, but psychovirology (memetics) has a well-developed and working methodology for this. You have to present a bigger swagger than what the person claims. He tries to refute it himself and in the process realizes that his own stupidity is also similar.

Bejegyzés: Tudományos (kognitív) Isten feltárás első verziója pdf fájlként szabadon olvasható

Azon a tényen nem változtat semmit sem, hogy az axiómák csak feltételezések. A matematikában 1+1 = 2 és lehet 1+1 = 10 is teljesen szabályosan. Csak más axióma rendszert kell felvenni. (Más vallást)

Bejegyzés: Gödel első nemteljességi tétele alaplogikai hibás. Attól még a matek lehetne teljes.

A matematika és a logika az emberi képzeletben van
"A matematika és logika világa továbbra is elragadó, a maga területén azonban a képzelet birodalma." A matematikának élnie kell, zenével és költészettel, az ember alkotta szépség vidékén, nem pedig a lenti világ pora és mocska közepette. ”
Bertrand Russell

Bejegyzés: Gödel első nemteljességi tétele alaplogikai hibás. Attól még a matek lehetne teljes.

Egy plusz gondolat a Magana_Fánt univerzum modellhez:

Mint ismert, nyolc vallásom van, amelyek közül egyikben sem hiszek. Ezek kulturális játékok a számomra. Meg kiegyenlítik egymás hibáit.

Nos a Jedi Vallás inspirált és az Erő. " Az erő az ami összetartja és mozgatja az Univerzumot" gondolat részlete.

A mágneses erő vonalai nagyon hasonlítanak a Magna Fánk alakjára. Lehetséges, egy olyan Erő, ami tényleg ilyen természetes háromdimenziós körmozgást generál.

Bejegyzés: MonoŐsRobbanás Hiedelem

Kurt Gödel (1906-1978) matematikus, sajnos nem nagyon értett a racionális és empirikus gondolkodásmódhoz. A tudományos gondolkodás, azaz a tudományos módszertan alapjait is megsértette a tételeivel. Amelyek nagyon sokak és egyre többek, köztük szerintem is, ezért valójában soha sem voltak érvényesek. Gyakorlatilag a kortársai is cáfolták már a tételeit, köztük Hilbert, Russel, de Wittgenstein is. Nem figyeltek rájuk eléggé és mítosz lett még is belőlük. Pedig ha valaki jobban figyel, a tételei egymást is cáfolják logikailag. Erről írtam is egy igen alapos összefoglalót. Amely még többeket meggyőzött. Néhány hónapja, angol nyelvterületeken is tesztelem. Ott is kedvező a fogadtatása. Tehát attól tartok Einstein és Gödel, teljesen más kategória.

www.facebook.com/lovasz.laszlo.matematikus

Bejegyzés: Gödel első nemteljességi tétele alaplogikai hibás. Attól még a matek lehetne teljes.

Az ŐsRobbanás (mono-Big Bang) hiedelemről, hitről való véleménykérő szavazás, egy ~ négyszázezer fős, nemzetközi fizika csoportban. Úgy néz ki, hogy a Penrose féle lineális ciklikus (poli-BigBang) univerzum elmélet a legnépszerűbb.

1. Sok tudós, a tudósok többsége, nem tévedhet. Az ősrobbanás elmélet helyes. 5 %

2. Az ősrobbanás, és a szinguralitás elmélet, megszegi a logika és a fizika általánosabb szabályait. Ha van is benne esetleg részigazság, az egész alapvetően hibás. 15 %

3. " Istent" Karakutty teremtette. Így Karakutty az Univerzum első, és elsődleges oka. :-) 5 %

4. Az Univerzum a Nagy Zöld Hapcizó orrából jött elő. A Vogon időszámítás szerinti 42-ben. :-) 15 %

5. Egyéni elképzelésem van. Külön kommentben leírom. 6 %

6. Egy olyan univerzumnak, amely pillanatról pillanatra teremti meg önmagát, nincs szüksége a megszűnésre. Végtelen számú más "ősrobbanás" és meg fog történni. - Poli Big Bang elmélet. 38 %

7. Az Ősrobbanás elmélet hibás. 5 %

8. Az ősrobbanás-elmélet illeszkedik a legjobban a rendelkezésre álló adatokhoz. Ennek semmi köze a népszerűséghez vagy a tekintélyhez való folyamodáshoz. 5 %

9. A nem lineáris (CCC Penrose), hanem körkörös ciklikus univerzum elméletet ( Magna Fánk ) a nyerő. 3 %

10. Az univerzum volt, mi és örökké leszünk. 3 %

Bejegyzés: MonoŐsRobbanás Hiedelem

Kognitív

A kognitív funkciók azok a megismerési, információfeldolgozási és gondolkodási tevékenységek, amelyekkel érzékeljük, felfogjuk és felhasználjuk megszerzett tudásunkat. Ezek a képességek teszik lehetővé az értelmi működést.

A kognitív funkciók az alábbiak:

érzékelés és észlelés (pl. látás, hallás, tapintás stb.)
figyelem (pl. figyelem fenntartása, figyelem szándékos elterelése stb.)
gondolkodás (pl. problémamegoldás, tervezés, döntés, érvelés, számolás stb.)
emlékezet (pl. rövid távú memória, gyermekkori emlékek felidézése stb.)
egyéb készségek (pl. tanulás, beszédképesség, térbeli tájékozódás stb.)
A kognitív funkciók tudományos vizsgálatával a kognitív pszichológia és a kognitív idegtudomány foglalkozik.

A kognitív szó a latin cognitio kifejezésből származik, aminek jelentése ismeret, tudás.

.....

"A kognitív tudomány vagy megismeréstudomány

(tudományos elnevezéseszerint kognitológia) a megismerési folyamatokkal foglalkozik, legyen az emberi, állati, gépi, molekuláris szintű vagy egyetemes megismerési folyamat. Mint tudományág, elsősorban a kognitív pszichológiából és a pszicholingvisztikából nőtt ki, de több alaptudomány kapcsolódó területeit is magába foglalja. Olyan tudományokét, mint

a filozófia,

nyelvészet,

idegtudomány,

antropológia,

biológia és

számítástechnika."

Bejegyzés: Tudományos (kognitív) Isten feltárás első verziója pdf fájlként szabadon olvasható

@cm121: miszerint?

Bejegyzés: Jézus mondá vala? Úgy szeretlek, hogy megöllek.

"Jézus az Isten? Nem, de Jézus Isten. "

Elemezzük logikailag és tudományfilozófiailag a lehetséges értelmezéseket:

1. Sok i/Isten van és ZombiJézuska egy ezen sok i/Isten közül.

2. ZombiJézuska, JahveZsidóSátánIsten mesterséges megtermékenyítéssel, egy Földi nőtől született fia.

3. ZombiJézuska, JahveZsidóSátánIsten avatárja. Tehát csak egy kivülről mozgatott test.

4. ZombiJézuska korlátozott hatáskörű i/Isten. Önmagában nem az.

5. ZombiJézuska i/Isten-i jelzője, csak egy olyasfajta hasonlat, mint hogy bárki buddhává válhat.

6. A cím egy zagyvaság .... mentális betegség jellemző tünete.

7. ZombiJézuska, Isten is, meg nem is, mert csak korábbi Istenekről való plagizálás.

8. ??? jöhet a többi, aki tud még felsorolni variánsokat.

Bejegyzés: Mithrász. Nagyrészt róla koppintották Jézus sztoriját

Ignoszticizmus – Wikipédia (wikipedia.org)

Az ignoszticizmus vagy igteizmus az az elképzelés, hogy Isten létezésének kérdése értelmetlen, mert az "Isten" szónak nincs koherenciája és kétértelmű meghatározása.

Az ignoszticizmus és a teológiai nonkognitivizmus hasonlóak, bár míg az ignosztikus azt mondja, hogy "minden teológiai álláspont túl sokat feltételez Isten fogalmáról", a teológiai nonkognitivista azt állítja, hogy fogalma sincs, amit "Isten fogalmának" nevezhetne, de az ignoszticizmus kapcsolata más nem-teista nézetekkel kevésbé világos. Míg Paul Kurtz úgy találja, hogy ez a nézet összeegyeztethető mind a gyenge ateizmussal, mind az agnoszticizmussal, más filozófusok az ignoszticizmust különbözőnek tartják.

en.wikipedia.org/wiki/Ignosticism

Bejegyzés: Tudományos (kognitív) Isten feltárás első verziója pdf fájlként szabadon olvasható

A metafizika egy üres hablatyolás arról, hogy mik léteznek és mik nem.

Bővebben ebben az itteni témánál olvashatsz róla: Létezés létezésének bizonyítékai?
forum.index.hu/Article/showArticle?t=9242705

Tehát a nem létezés is bele tartozik.

Persze az egésznek semmi értelme, mert kitaláltan és képzeletben bármi tud létezni.

Ha viszont a VALÓSÁGBAN való létezésről kellene értekezni, ott a bizonyítás is szükséges. Nem hablatyolással, hanem empirikusan.

Bejegyzés: Heidegger - a nagy semmi ...

Néhány jelentősebb magyar Isten, mert politeisták voltunk:
AtyaIsten
AnyaIsten

Hadúr Isten

ÉgIsten - Tengri

NapAtya Isten
HoldAnya Isten

Szélkirály Isten
Szélanya Isten

TűzAtya Isten
TűzAnya Isten

VízAtya Isten
VízAnya Isten

forum.index.hu/Article/showArticle?t=9239101

Bejegyzés: Tudományos (kognitív) Isten feltárás első verziója pdf fájlként szabadon olvasható

List of unsolved problems in mathematics

en.m.wikipedia.org/wiki/List_of_unsolved_problems_in_mathematics?

Bejegyzés: Gödel első nemteljességi tétele alaplogikai hibás. Attól még a matek lehetne teljes.

Ez az univerzum előzmény logika a "végtelen" összemenés .... :-)

Komolyan "bolondok házába" való LEVEZETÉS ... KÖVETKEZTETÉS

Erre csak a pszichovírus elmélet az, ami kimenti a "bolondok házából" a benne hívő fizikusokat és tudósokat.

A LUFFBALON, amit felfújok az "Semmi" volt a fúvás kezdetén :-)

Bejegyzés: MonoŐsRobbanás Hiedelem

Ősszel már Rockefeller-ösztöndíjjal is rendelkezett, hogy posztdoktori tanulmányokat folytathasson Göttingenben, ahol Hilbert tanítványaként dolgozott, s ahol 1926. december 7-én megtartotta első híres előadását a játékelméletről. 1927. december 13-tól a berlini Friedrich Wilhelm Egyetem matematika tanszékén (David Hilbert mellett és Wigner Jenő társaságában) helyezkedik el magántanárként, ahol az ott töltött három év alatt elsősorban a halmazelmélet, az algebra és a kvantummechanika tárgykörében publikált.

Már első évében megjelent híres dolgozata a matematika ellentmondás-mentességéről. Egy évvel később a játékelmélet alapjait rakta le (részben), majd 1929-től a hamburgi egyetemen is tanított matematikát.

cimlap.blog.hu/posztok/hi-sztori/2024/01/19/neumann_janos_a_fiatal_zseni

Bejegyzés: Gödel első nemteljességi tétele alaplogikai hibás. Attól még a matek lehetne teljes.

Nekem ne írd, én tudom. A bohóc új-fizikusok keverik főként.

Mások nem / sem tudják és a "Fény" is egyfajta csak náluk. Pedig sokfajta " Fény" van.

mono-fényizmus vs poli-fényizmus :-)

Az atombomba (hagyományos) robbanáskor felszabaduló energia jelentős része is " Fény".

Aminek a pontosabb neve gamma sugárzás.

Bejegyzés: MonoŐsRobbanás Hiedelem

Az immun-mém hatásmechanizmust.

Ami furán nem csak relatív, hanem még paradox jellegű is.

Hülyeséggel térít észhez.

Egy Ph.D-ét író apologetikus teológus, aki a logikai istenérvekkel haknizott és többek közt az egykori Orosz László fizikussal is. Jó kérdés ugye? Mit vitatkozik egy fizikus ebben a témakörben. ... de vitatkozott.

Boldogkői Zsolt ( Orvosképző Intézet igazgatója) akadémikus is vitatkozott vele szintén színpadon is nyilvánosan.

Éppen ő az egyik legfőbb megerősítésem, hiszen jeleztem neki, hogy az ő módszere eredménytelen, az enyém meg hatásos lesz.

Nos az eredményem: Az adott apologetikus feladta a lelkészi állását az egyetemen, abbahagyta a teológiai PhD-t is ... és elment számítógép programozónak. Amit előtte sokszor írtam is neki, hogy a gépeknek nem lehet kamuzni.

Bejegyzés: LaposFöld-díj, kontra Szkeptikusok Társasága

Igazán átolvashatná a Kurt Gödel tétteleről írt logikai bizonyításaimat, amelyek alapján a tételek soha sem voltak tudományosak és logikusak. Sokak szerint semmi hatása sincs a matematikára .... de az emberi gondolkodásra van. Van az asztrofizika matematika részére is.

www.facebook.com/lovasz.laszlo.matematikus

42.024. I. 14-én.

Bejegyzés: Gödel első nemteljességi tétele alaplogikai hibás. Attól még a matek lehetne teljes.

Tudományfilozófia főbb felismerése

vallások / hitrendszerek < helyes érveléstan az elválasztó > filozófia

filozófia < az empirikus bizonyítás és a tesztelés az elválasztó > tudomány

Nos aki a helyes érveléstant sem tudja betartani, az bizony csak a hitrendszer szint.

Bejegyzés: Tudományfilozófia főbb felismerései

ommy Wennerstierna
Ludwig Wittgenstein, az osztrák-brit filozófus összetett és némileg ellentmondásos nézetei voltak a Gödel hiányossági tételeiről. A témával kapcsolatos gondolatai elsősorban posztumusz publikált műveiben találhatók meg, különösen a "Megjegyzések a matematika alapjairól" című könyvben.
Wittgenstein nézőpontja a Gödel-tételekről nem volt egyszerű. Közvetlenül nem kérdőjelezte meg a tételek matematikai érvényességét, hanem megkérdőjelezte filozófiai értelmezéseiket és következményeiket. Wittgenstein kritikus volt a Gödel-tétel gyakran bemutatása és értelmezése a tágabb filozófiai kontextusban.
Különösen szkeptikus volt azzal a gondolattal kapcsolatban, hogy a Gödel-tételek a formális rendszerek vagy a logikus érvelés alapvető korlátait mutatják be. Wittgenstein azzal érvelt, hogy a matematikai és logikai feltevések alapvetően nyelvi konstrukciók, és jelentésük és igazságuk mélyen kapcsolódik az adott nyelvi játékokon belüli használatukhoz.
Ez a perspektíva vezette arra, hogy a Gödel-tétel nem is annyira, mint a matematikai rendszerek belső korlátait feltárja, hanem arra, hogy milyen bonyolult a nyelv és a szimbólumok ezeken a rendszereken belüli használata. Wittgenstein megjegyzései azt sugallják, hogy a hiányossági tételeket inkább betekintésnek tekintette a matematikában a nyelv működésébe, mintsem bármilyen leküzdhetetlen akadályt mutatott a logikában vagy a matematikában.
Wittgenstein Gödel-tételekkel kapcsolatos megjegyzései azonban kiterjedt vita és értelmezés tárgyát képezték a filozófiai közösségben, néhány kritikus azzal érvelt, hogy félreértette vagy félreértette Gödel munkájának jelentőségét. Nézeteit gyakran a nyelv, logika és matematika természetének, és ezek kölcsönös kapcsolatainak vizsgálata szélesebb filozófiai projektjének részeként tekintik. Ludwig Wittgenstein Gödel hiányossági tételével kapcsolatos megjegyzései különböző filozófusok és matematikusok kritikáját vonzották ki. Néhány fő kritika a következők:
Félreértés Gödel-tételek: Michael Dummetthez hasonló kritikusok azzal érveltek, hogy Wittgenstein alapvetően félreértette a Gödel-tételeket. Azt állították, hogy Wittgenstein kritikája a tételek ténylegesen bizonyított félreértelmezésén alapult. A Gödel-tételek szerintük pusztán matematikai eredmények voltak a formális rendszereket érintőek, míg Wittgenstein úgy tűnt, hogy nyelvi vagy filozófiai állításként kezelte őket.
Alábecsülve a Gödel-tételek hatását: Wittgensteint azért is bírálták, mert alábecsülte a Gödel-tételek jelentőségét a matematika alapjaiban. A tételek kimutatták, hogy minden kellően erős formális rendszer hiányos vagy következetlen, amit sokan a matematika alapjai számára mély kihívásnak tekintettek. A kritikusok azzal érveltek, hogy Wittgenstein filozófiai elemzése nem értékelte a kihívás mélységét.
A nyelvfilozófia a matematikára: Egyes kritikusok, mint például Alan Turing, azt sugallták, hogy Wittgenstein Gödel-tételekhez való megközelítése a nyelvfilozófiájának helytelen kiterjesztése. Wittgenstein úgy tekintett a matematikai felvetésekre, mint egy nyelvi játék mozgásaira, a játék szabályaira és életformáira. A kritikusok azzal érveltek, hogy a nyelvészet és a hétköznapi nyelvfilozófiában innovatív nézet nem alkalmas a formális, absztrakt matematikai rendszerek megértésére.
A matematikai igazság természetének leegyszerűsítése: Wittgenstein ragaszkodását ahhoz, hogy a matematikai igazságokat a nyelvi gyakorlatokban és a társadalmi normákban alapul lássa, egyesek túl leegyszerűsítésnek tekintették. A Kurt Gödelhez hasonló matematikusok és a Bertrand Russellhez hasonló filozófusok hittek a matematikai igazságok objektívebb, plátói szemléletében. Wittgenstein nézőpontját úgy látták, hogy elhanyagolja a matematikai entitások és igazságok velejáró objektivitását és absztrakt természetét.
Filozófiai ellentmondás: Wittgenstein általános filozófiája, különösen későbbi munkája, amely a matematikával kapcsolatos megjegyzéseit is tartalmazza, vitatott volt. Az ötletei gyakran ellentmondtak a filozófiában és a matematikában uralkodó nézeteknek. Ez a kontextus még ellentmondásosabbá tette a Gödel-tételek értelmezését.

Bejegyzés: Gödel első nemteljességi tétele alaplogikai hibás. Attól még a matek lehetne teljes.