A határok áttörése: Arccal a kvantumgravitáció transzformatív hermeneutikája felé

Az egyik barátom filozófiát tanult az egyik egyetemünkön és ő nyomott a kezembe a p-dox vallásomra reagálásul néhány Heidegger írást és Heddigger írásainak elemzését.

Elolvastam és az első, második, majd a harmadik benyomásom és álláspontom is az, hogy az ürge simán agyament. Hülyeséget, hülyeséggel magyarázza és ezért persze hülyeség is jön ki végeredményül. (ami nem is lenne baj, ha így is állnának hozzá) Persze az is lehet, hogy van benne valamicske értelem. Pont ezért nyitottam, régebben az index fórum vallás, filozófia rovatában egy témát vele, hogy ha valaki szerint még is van valami szikrája is az értelemnek Hediggerben, az felhívhassa rá a figyelmemet, figyelmünket. Ez nem sikerült.

Két egyetemi jegyzetet kaptam egy filozófia szakos egyetemi hallgatótól. Az egyik:
"Vajda Mihály: Kommentár Heidegger bevezetéséhez, alcím: Heidegger: Mi a metafizika?" Ebben a SEMMI fogalmát kergeti körbe, mint a farkát a kutya a szerző, H. által és idézve. A másik: "Martin Heidegger: Mi a metafizika? " ami szinte megegyezik az előzővel csak egy másik feldolgozásban

Az idézetek;

"Amilyen biztos az, hogy a létező egészét önmagában soha abszolút módon nem ragadhatjuk meg, olyan biztos az is, hogy valahogyan mégiscsak a maga egészében lelepleződött létezőbe állítottan lelünk önmagunkra." Még mindennapos tevés-vevésünk során, amikor egyes létezőkkel foglalatoskodunk, "hozzájuk tapadunk", vagyis látóterünket, figyelmünket teljesen kitölti pl. a kalapácsolás, a szeg és a deszka- még ilyenkor is a létező egészének valamifajta egysége "árnyszerűen" jelen van; az egész környező-világ, azok a jelentés- és utalásösszefüggések, amelyekbe a kapácsolás illeszkedik. "

"A Semmi mi más lehetne a tudomány számára, mint rémség és fantazmagória? Ha a tudománynak igaza van, akkor csak egy valami biztos: a tudomány semmit sem akar tudni a Semmiről. Végül is ez a Semmi tudományosan szigorú megragadása. ...A tudomány semmit sem akar tudni a Semmiről. De ugyanilyen biztos ez is: ott, ahol a tudomány kísérletet tesz rá, hogy megfogalmazza maga lényegét, a Semmit hívja segítségül. Azt veszi figyelembe, amit elvet.Miféle meghasonlott lényeg lepleződik itt le? ... Most már csak arra van szükség, hogy kérdést megfogalmazzuk: hogyan áll a dolog a Semmivel? "

"... A tudomány a vele szembeni fölényes közömbösséggel feladja, azt ami "nincs". Mi még is megpróbálunk rákérdezni a Semmire. Mi a Semmi?.... "

"Megtörténik-e az ember jelenvalólétében egy olyan hangoltság, melyben ő maga a Semmivel szembesül? Ez a történés csak pillanatokra lehetséges és- jóllehet elég ritkán- valóságos is a szorongás(Angst) alaphangulatban... A szorongás megnyilvánítja a Semmit. "Lebegünk" a szorongásban. Érthetőbben: a szorongás lebegtett bennünket, mert az egészében vett létezőt hagyja elsiklani.Ebben rejlik, hogy a létezővel együtt mi magunk is- ezen létező emberek- elsiklunk. Ezért alapjában véve nem "te" vagy "én" érezzük magunkat otthontalannak, hanem "akárki" ("einem"ist es so). Ami még jelen van, az a tiszta jelenvaó-lét, ennek a lebegésnek a megrendülésében, mely ez a tiszta jelenvaló-lét már semmire ssem támaszkodhat. A szorongás belénk fojtja a szót. Minthogy az egészben vett létező elsiklik, és igy éppen a Semmi tolakszik felénk, ezt látván minden "van" -mondás hallgat."

"Csak a szorongás világos éjszakájában keletkezik a létező mint olyan eredendő nyitottsága: hogy az létező -és nem Semmi."

"Csak a Semmi eredendő megnyilvánulásának alapján képes az ember a jelenvalóléte hozzáférni a létezőhöz és beléhatolni."

"A jelvaló-lét annyit tesz: beletartottság a Semmibe." (nem elírás, pont így szól az idézet)

"A jelnvalólét, minthogy beletartja magát a Semmibe, már eleve túl van az egészben vett létezőn. Ezt a létezőn való túllétet nevezzük transzcendenciának. "

"Nem valami önkénye koholmány ez a a szorongás, s nem túlzás-e a neki tulajdonított Semmi?"

"a Semmi a maga semmitetésével - épp hogy a létező felé irányít bennünket. "

"A jelnvalólétnek a rejtett szorongás alapján beletartottsága a Semmibe a Semmi helytartójává teszi az embert."

"A metafizika régtől fogva egy meglehetősen többértelmű tételt állít a Semmiről: ex nihilo nihil fit, Semmiből Semmi (sem) lesz. ... A keresztény dogmatika ezzel szemben tagadja az ex nihilo nihil fit tétel igazságát és ugyanakkor más jelentést ad a Semminek: A Semmi az Istenen kívül létező teljes lenel-nem-léte: ex nihilo fit-ens creatum.... Ezért egyáltalán nem aggasztó a nehézség sem, hogy ha Isten a Semmiből teremtett, akkor neki éppenséggel viszonyulnia kell a Semmihez, hiszen az "abszolút" minden semmiséget kizár magából."

"...a Semmire vonatkozó kérdés olyanfajta kérdés, mely a metafizika egészét átfogja. A Semmire vonatkozó kérdés azonban egyszersmind át is hatja a metafizika egészét, amennyiben odakényszerít bennünket a tagadás eredetének problémájához, azaz alapjában véve arra kényszerít bennünket, hogy döntsünk a "logika" metafizikán belüli uralmának jogosultságát illetően. .. Ezért a tudomány semmifajta szigorúsága sem éri el a metafizika komolyságát. "

"Az 'ex nihilo nihil fit' régi tétel így egy másik, magát a létproblémát érintő értelemre tesz szert, és így hangzik: ex nihilo omne ens qua ens fit. Az egészében vett létező csak a maga jelenvalólét Semmijében jön el önmagához a maga legsajátosabb lehetősége szerint, azaz véges módon."


Tehát Heidegger ezen, egyik fő és alapműve alapján bátran kijelenthetem állításként, hogy valóban Ő századunk egyik legnagyobb ámító művésze. Minél nagyobb hülyeségeket ír, amiket, aki nem ért, nem meri bevallani, helyette inkább magát okosnak tettetve dicsérni kezdi. Komolyan megdöbbent, hogy ennyi butaság van még a XXI. században is. A legtöbb dologhoz a világon csak józan ész szükséges. Heidegger ugyan-azt csinálja, mint sokan. Hülyíti az embereket. És ezt nem olyan bonyolult átlátni. Ezt így fogalmazta meg valaki:

"Persze az önáltatók szerint annyira mélyek a gondolatai, hogy nagyon el kell mélyedni bennük ahhoz, hogy megértsük. Alan Sokal megtette ezt az elmélyedést, hogy leleplezze a posztmodern értelmiségiek visszaélését a tudománnyal, ennek az esetnek a tanulmányozását javaslom a Heidegger hiveknek.(A határok áttörése: Arccal a kvantumgravitáció transzformatív hermeneutikája felé c. tanulmány, amiben álfilozófikus lázálmaikat parodizálja.) De Sokalnak rengeteg produktív energiáját kellett rááldoznia erre az akcióra, amit az értelmes kutatástól vett el. "

1729 hozzászólást megélt filozófia vita a témában

– Mi az a Semmi? Martin Heidegger (1889-1976) találta ki a  „Semmi” szót, amelyet nagy kezdőbetűvel írnak. Mint a nemlétezők összességét. Kérdés: Ki találta fel az „Isten”-t nagy kezdőbetűvel?

"What is Nothing?" Martin Heidegger (1889 – 1976) invented “Nothing” written with a capital first letter. Like the totality of non-existents.Question: Who invented the capitalized first letter "God"?