Aranyviktor könyvéről írtam egy blogbejegyzést, sokakat a saját életükről való könyvírásra biztatva, hogy az egy plussz kereseti lehetőség lehet. Aranyviktor viszont senkit sem szeretne illúziókba ringatni. (2006 április)
Itt a kettőnk közti levelezést lehet olvasni, amit engedelmével közzé tehetek:
IGe: Írtam rólad:” Aranyviktor - egy rokkantnyugdijas küzdelmei könyvben„ címmel. Kérlek olvasd el és véleményezd.
Avi: Mi ütött beléd Gáborkám? Azt hittem nem jól látok, hogy te írtál.
Ha van szó, amit utálok, a rokkantnyugdíjas, erre valahogy ráéreztél. A rokkant kifejezés valami visszavonhatatlant, véglegeset jelent, én pedig nem az a típus vagyok, aki könnyen feladja. Ha megengeded "közül", és nem "közzül" valamint "grafomán" és nem "graffomán". Én azt hittem a fórumon, hogy te szándékosan ejted a helyesírási hibákat, mintegy figyelemfelkeltőként, de úgy látszik tévedtem.
Abban is tévedtél, hogy ez kiegészítő kereseti lehetőség, hisz egy árva kanyhalló fillérem nem lett a könyvből, hiszen nagy magyar virtusként még ott hever a könyvesboltok polcain. Még ez is jobb persze, mintha bezúznák, amivel a kiadó ijesztgetett. A statisztikát szoktad nézegetni? Én gyakran nézem, na a pédoxot lehagytam-e, vagy nem? Érdekes, most, hogy gyakorlatilag semmit sem teszek a honlapom nézettségéért, legalábbis semmiféle reklámot, fórumon nyüzsgést, ezt-azt, megnőtt a látogatók száma. Ez sokszor a szerelmes verseimnek köszönhető. A pédoxot mellőzöd már, vagy mindenre jut energiád?
IGe: Na mire cseréljem ki az a rokkantnyugdíjas szót?
Avi: Hát, ha már ilyen kedves vagy, és lehet kérni, azt látnám a legszívesebben, hogy „egy gyógyíthatatlan beteg útkeresése” a rokkantnyugdíjas küzdelmei helyett.
IGe: Magamról és a p-dox vallásról nem írok, mert dicsekvésnek hatna.
Avi: És? Ha van mire, miért ne dicsekednél? Büntetik? Én is eldicsekedtem a verseim sikerével... vagy a pédox különbséget tesz jó és rossz között, ítélkező vallás?
IGe: Hétvégén lecserélem a címet és talán ennek a hatására is elkel néhány könyved.
Avi: Gáborkám köszi a segítő szándékot, ez már veszett fejsze nyele... A kiadó sosem fogja kiadni a harmadik kötetet, pedig sokan írtak is neki, pénz beszél, kutya ugat, és igaza van, magam is ügyvezető voltam sokáig.
IGe: Nekem rágják a fülemet többen is, hogy küldjek nekik több részletet.
Avi: A honlapomon mind a tíz kötet fent van. Annyit tölt le mindenki, amennyit akar.
IGe: Újra felraktad net formában? Sokáig nem volt így elérhető.
Avi: Persze, ugyanis a kiadóval között szerződés alapján, övé volt a megjelenítési jog 3 évig. Ez a szerződés lejárt, így most újra elérhető.
IGe: Nem vagyok oda a megszentülésed miatt érted, de azért nem bezúzásra érdemesek a könyveid.
Avi: Hát azt tudom, hogy nem rajongsz értem, de ez a megszentülés? Te elolvastad a könyvem első kötetét, azóta nagyon sok víz lefolyt a Dunán, én Benned még mindig az a múltbéli kép él. Például a könyvem hetedik kötetében, bár tudtam, hogy ez megbotránkoztató lehet, belső késztetésre még szexuális aktust is leírtam. Ez szerinted megszentülés? Olvastad valaha az olvasói véleményeket az oldalamon? Nem egy azt írja, menjek elmegyógyászhoz, míg nem késő, ez szerinted megszentülés? Bár, ahogy a népnyelv mondja, mindenki magából indul ki, szerintem épp Te estél bele ebbe hiszen nem mersz nyilatkozni a dolgaidról, mondván, hogy az dicsekvésnek hatna. És még akkor sem, amikor megírom, írd nyugodtan, miért ne dicsekednél.... Ki szentült meg akkor Gáborkám? Te, vagy én? :)
IGe: Átírtam a cikk címét. Semmi sem reménytelen. Küldök hozzád rajongókat.
Avi: Kedves vagy, de feldolgoztam a dolgot, és már nem izgat, hogy rajonganak értem, utálnak, vagy épp közömbösek.
IGe: A könyvköteteid elejét élveztem, majd egy idő után olvashatatlanná vált a számomra.
Avi: Ezzel majdnem mindenki így van, illetve úgy, hogy bizonyos részek tetszenek, aztán nem. A könyvben olyan nagy átalakuláson megyek keresztül, hogy mindenkinek az a rész tetszik, ahol egyfajta szellemi rokonságot érez velem. Van aki épp a vallásos résznél jön izgalomba, kellemetlen is, amikor kapok egy olyan levelet, amelyik erre a részre rezonál, hiszen ezen túlléptem, és már nem kelt bennem olyan lelkesedést, mint annak idején.
IGe: Írtam neked régebben, hogy megvárom, amíg megint körbeforogsz. Ezek szerint kitisztult a tudatod a különféle izmusoktól?
Avi: Nem, pont fordítva, minden helyet kapott benne, beleértve a vallástalanságot is, persze ez ugyanaz, mintha semmi sem lenne benne. Eljutottam oda, hogy bármilyen vallás, vallástalanság, még a pédox, és megszentült vezetője iránt is toleráns vagyok:)) Türelem, tornaterem:))
IGe: Vikikém. Most megkérdeznélek, hogy mit tegyek? A könyveddel kapcsolatosan hagyjam az embereket abban a pozitív, de téves képzeletben, hogy a saját életről szóló könyvírás segítség lehet, anyagilag is?
Avi: Nem tévképzet Gáborkám, csak ne spirituális útkeresés legyen a gerince, hanem mondjuk félrelépések, nők, prostik, kaszinó, effélék, a spirituális dolgok az embereket ma nem nagyon érdeklik. Pláne Hitbenhat címmel. Az ateisták messze elkerülik, az ezoterikusok azt mondják, ez egy szirupos megtérés sztori, a vallásosok félnek tőle, mert nem az ő felekezetük adta ki... Csoda, hogy egyáltalán az a 2.000 példány elfogyott kis hazánkban. Lehet pénzt keresni, csak épp olyat kell írni, ami a mai emberek lelkivilágára rezonál.
IGe: Vagy írjam le, amit te írtál? Téged sem húzott ki a könyv eddig anyagilag, de sok életerőt és sok mást is adott neked. Ha más nem egy rakás pszichológiai kezelés számláját megspóroltad vele biztosan.
Avi: Persze, ezt nagyon jól látod, egy volt kollégám egyszer azt álmodta, hogy akkor fogok meggyógyulni, amikor mindent kiírtam magamból. Sajna az íróképességem most elment, eltűnt, feltehetően átmenetileg, de megszűnt, így aztán az utolsó 4,5 év történetét nem tudtam, és nem tudom kiírni magamból, pedig biztos jót tenne. Csak verseket írogatok, a könyv nem megy. Mindenkinek ajánlom az írást, jót tesz az embernek, ha kiadja magából, ami nyomja a lelkét.
IGe: Ezen utolsó mondatomért bocsi, de kár tagadnod, hogy nagyon sokszor magad alatt voltál.
Avi: Hó, hát persze, dehogy tagadom, sokszor voltam az öngyilkosság határán is, testi-lelki mélyrepülések során mentem keresztül, azok edzettek meg mára.
IGe: A legjobban, annak örülnék, ha te is regisztrálnád magadat, és Te írnád le.
Avi: Gáborkám, még gondolkozom rajta, kicsit apatikus vagyok, de lehet, hogy rászánom magam egyszer, és írok a portálra.
IGe: Írtam rólad:” Aranyviktor - egy rokkantnyugdijas küzdelmei könyvben„ címmel. Kérlek olvasd el és véleményezd.
Avi: Mi ütött beléd Gáborkám? Azt hittem nem jól látok, hogy te írtál.
Ha van szó, amit utálok, a rokkantnyugdíjas, erre valahogy ráéreztél. A rokkant kifejezés valami visszavonhatatlant, véglegeset jelent, én pedig nem az a típus vagyok, aki könnyen feladja. Ha megengeded "közül", és nem "közzül" valamint "grafomán" és nem "graffomán". Én azt hittem a fórumon, hogy te szándékosan ejted a helyesírási hibákat, mintegy figyelemfelkeltőként, de úgy látszik tévedtem.
Abban is tévedtél, hogy ez kiegészítő kereseti lehetőség, hisz egy árva kanyhalló fillérem nem lett a könyvből, hiszen nagy magyar virtusként még ott hever a könyvesboltok polcain. Még ez is jobb persze, mintha bezúznák, amivel a kiadó ijesztgetett. A statisztikát szoktad nézegetni? Én gyakran nézem, na a pédoxot lehagytam-e, vagy nem? Érdekes, most, hogy gyakorlatilag semmit sem teszek a honlapom nézettségéért, legalábbis semmiféle reklámot, fórumon nyüzsgést, ezt-azt, megnőtt a látogatók száma. Ez sokszor a szerelmes verseimnek köszönhető. A pédoxot mellőzöd már, vagy mindenre jut energiád?
IGe: Na mire cseréljem ki az a rokkantnyugdíjas szót?
Avi: Hát, ha már ilyen kedves vagy, és lehet kérni, azt látnám a legszívesebben, hogy „egy gyógyíthatatlan beteg útkeresése” a rokkantnyugdíjas küzdelmei helyett.
IGe: Magamról és a p-dox vallásról nem írok, mert dicsekvésnek hatna.
Avi: És? Ha van mire, miért ne dicsekednél? Büntetik? Én is eldicsekedtem a verseim sikerével... vagy a pédox különbséget tesz jó és rossz között, ítélkező vallás?
IGe: Hétvégén lecserélem a címet és talán ennek a hatására is elkel néhány könyved.
Avi: Gáborkám köszi a segítő szándékot, ez már veszett fejsze nyele... A kiadó sosem fogja kiadni a harmadik kötetet, pedig sokan írtak is neki, pénz beszél, kutya ugat, és igaza van, magam is ügyvezető voltam sokáig.
IGe: Nekem rágják a fülemet többen is, hogy küldjek nekik több részletet.
Avi: A honlapomon mind a tíz kötet fent van. Annyit tölt le mindenki, amennyit akar.
IGe: Újra felraktad net formában? Sokáig nem volt így elérhető.
Avi: Persze, ugyanis a kiadóval között szerződés alapján, övé volt a megjelenítési jog 3 évig. Ez a szerződés lejárt, így most újra elérhető.
IGe: Nem vagyok oda a megszentülésed miatt érted, de azért nem bezúzásra érdemesek a könyveid.
Avi: Hát azt tudom, hogy nem rajongsz értem, de ez a megszentülés? Te elolvastad a könyvem első kötetét, azóta nagyon sok víz lefolyt a Dunán, én Benned még mindig az a múltbéli kép él. Például a könyvem hetedik kötetében, bár tudtam, hogy ez megbotránkoztató lehet, belső késztetésre még szexuális aktust is leírtam. Ez szerinted megszentülés? Olvastad valaha az olvasói véleményeket az oldalamon? Nem egy azt írja, menjek elmegyógyászhoz, míg nem késő, ez szerinted megszentülés? Bár, ahogy a népnyelv mondja, mindenki magából indul ki, szerintem épp Te estél bele ebbe hiszen nem mersz nyilatkozni a dolgaidról, mondván, hogy az dicsekvésnek hatna. És még akkor sem, amikor megírom, írd nyugodtan, miért ne dicsekednél.... Ki szentült meg akkor Gáborkám? Te, vagy én? :)
IGe: Átírtam a cikk címét. Semmi sem reménytelen. Küldök hozzád rajongókat.
Avi: Kedves vagy, de feldolgoztam a dolgot, és már nem izgat, hogy rajonganak értem, utálnak, vagy épp közömbösek.
IGe: A könyvköteteid elejét élveztem, majd egy idő után olvashatatlanná vált a számomra.
Avi: Ezzel majdnem mindenki így van, illetve úgy, hogy bizonyos részek tetszenek, aztán nem. A könyvben olyan nagy átalakuláson megyek keresztül, hogy mindenkinek az a rész tetszik, ahol egyfajta szellemi rokonságot érez velem. Van aki épp a vallásos résznél jön izgalomba, kellemetlen is, amikor kapok egy olyan levelet, amelyik erre a részre rezonál, hiszen ezen túlléptem, és már nem kelt bennem olyan lelkesedést, mint annak idején.
IGe: Írtam neked régebben, hogy megvárom, amíg megint körbeforogsz. Ezek szerint kitisztult a tudatod a különféle izmusoktól?
Avi: Nem, pont fordítva, minden helyet kapott benne, beleértve a vallástalanságot is, persze ez ugyanaz, mintha semmi sem lenne benne. Eljutottam oda, hogy bármilyen vallás, vallástalanság, még a pédox, és megszentült vezetője iránt is toleráns vagyok:)) Türelem, tornaterem:))
IGe: Vikikém. Most megkérdeznélek, hogy mit tegyek? A könyveddel kapcsolatosan hagyjam az embereket abban a pozitív, de téves képzeletben, hogy a saját életről szóló könyvírás segítség lehet, anyagilag is?
Avi: Nem tévképzet Gáborkám, csak ne spirituális útkeresés legyen a gerince, hanem mondjuk félrelépések, nők, prostik, kaszinó, effélék, a spirituális dolgok az embereket ma nem nagyon érdeklik. Pláne Hitbenhat címmel. Az ateisták messze elkerülik, az ezoterikusok azt mondják, ez egy szirupos megtérés sztori, a vallásosok félnek tőle, mert nem az ő felekezetük adta ki... Csoda, hogy egyáltalán az a 2.000 példány elfogyott kis hazánkban. Lehet pénzt keresni, csak épp olyat kell írni, ami a mai emberek lelkivilágára rezonál.
IGe: Vagy írjam le, amit te írtál? Téged sem húzott ki a könyv eddig anyagilag, de sok életerőt és sok mást is adott neked. Ha más nem egy rakás pszichológiai kezelés számláját megspóroltad vele biztosan.
Avi: Persze, ezt nagyon jól látod, egy volt kollégám egyszer azt álmodta, hogy akkor fogok meggyógyulni, amikor mindent kiírtam magamból. Sajna az íróképességem most elment, eltűnt, feltehetően átmenetileg, de megszűnt, így aztán az utolsó 4,5 év történetét nem tudtam, és nem tudom kiírni magamból, pedig biztos jót tenne. Csak verseket írogatok, a könyv nem megy. Mindenkinek ajánlom az írást, jót tesz az embernek, ha kiadja magából, ami nyomja a lelkét.
IGe: Ezen utolsó mondatomért bocsi, de kár tagadnod, hogy nagyon sokszor magad alatt voltál.
Avi: Hó, hát persze, dehogy tagadom, sokszor voltam az öngyilkosság határán is, testi-lelki mélyrepülések során mentem keresztül, azok edzettek meg mára.
IGe: A legjobban, annak örülnék, ha te is regisztrálnád magadat, és Te írnád le.
Avi: Gáborkám, még gondolkozom rajta, kicsit apatikus vagyok, de lehet, hogy rászánom magam egyszer, és írok a portálra.
