Memetika;  az emberi gondolatok - a biológiai vírusok működési elvéhez hasonló -  lényegét tekintve pszichológiai klónozással szaporodó fertőzési és gyógyítási  szabályait és törvényszerűségeit vizsgáló, feltáró tudományág. (röviden: utánzástan, vagy ismétléstan, de talán jobb lenne a klónozástan) 

A memetika ezen meghatározása, vagy definíciója ebben az állapotában az én egyedi megfogalmazásom, mert nem nagyon leltem sehol sem kellően pontos és frappáns leírást. Mivel ez egy jelenleg kialakuló és formálódó tudományág magam is részt szeretnék venni és részt is veszek az alakításában és a lehetőségei feltárásában is. Egyben a definícióm egyes sokkal tágabb, szerintem túl tág álláspontokhoz képest egy szűkítésnek is tűnhet. Elemezzük akkor ezen szűkítésem jogosságát, vagy nem jogosságát, mert ugyebár kivettem minden olyan dolgot a memetika fennhatósága alól, ami nem köthető emberi gondolkozáshoz, tehát nem emberi gondolkozás által jön létre, történik, vagy másolódik.

Sok minden nem mém, amit egyesek annak akarnak, hibásan beállítani. Így nem mémek a betük, a szavak és a nyelv sem. Az emberi elme sem csak mémek összessége.Továbá nem tekinthető memetikának az állati utánzás, mert az az etológia hatásköre. Nem tekinthető szerintem memetikának az emberi viselkedéstan sem, ha az csak ösztönös, vagy genetikai jellegű. Tehát akkor sem, ha az csak játék, vagy szórakozás. Nem tekinthetőek metikának az érzelmi alapú emberi dolgok sem, mert az a pszichológia és a pszichiátria területe. Nem is sorolom, mi miért nem a továbbiakban, mert ez a rövid memetika meghatározás eléggé pontosan és röviden leírja a szükséges lényeget, ami által már össze nem téveszthető más tudományterülettel. Remélem így van, ha nem akkor javítani és pontosítani fogom. Valószínűleg szükség lesz rá, mert már most a saját gondolataimmal is vitázom és még ki sem tettem kritikai próbára. Már most agyalok rajta, hogy a sima tanulási folyamatoktól kellene valamiféle elkülönülés, a másolás, vagy vírusszerű, vagy evolúciószerű kifejezések betoldásával. Amit közben meg is tettem és már az a  javított variáció olvasható a blogbejegyzésem kezdetén. Tehát azt választom, hogy pontosodjon ez élesben. (Közben a már be is toldottam, bővítettem az alapverziót, ami által jobb is lett, meg nem is. Aztán következő pontosítási körben kivettem a beillesztett "... elsősorban másolással ..." mondatrészt és mást toldottam be helyette. Na csiszolgatjuk majd még.)

Viszont a mém egyedi definiálásába nem fogok bele, mert nekem a Mérő László - Darwin's Marketing Evolution -  által megadott saját vagy mástól átvett fogalmazása megfelelő: Mémek (Mérő László, ); a gondolatok legkisebb, önmagukban is értelmes részei, amelyek főként utánzás révén terjednek egyik emberi agyból a másikba.

Így is volt ez egy darabig, körülbelül egy hónapig, amíg nem teszteltem és kezdtem el mélyebben is gondolkozni rajta.  Aztán kiderült, hogy még is megváltoztatom, mert nem eléggé pontos nekem a kutatásaim alapján és a sima utánzásra való hivatkozást nagyon leegyszerűsített és emiatt már hibás feltevésnek látom. Nem is tartom memetikának a szimpla utánzást, ahogyan az egyszerű emberi gondolat sem mém.  Pontosítok rajta, a következőképpen: Mémek (IGe); a gondolatok legkisebb, önmagukban is értelmes részei, amelyek különféle pszichológiai késztetés, vagy befolyásolás miatt terjednek egyik emberi agyból a másikba.

Később még tovább pontosítottam és jelenleg szerintem ez a legjobb meghatározás:

Mém (IGe); egy speciális információs csomag, amelyhez valamilyen formában, valamilyen késztetés is kapcsolódik, ami miatt ráveszi az embereket, hogy akár gondolkozás nélkül is magukban hordozzák, ismételjék, másolják, átadják.

Ezt meg két év múlva - 2021. augusztus- szúrom be mint fejlettebb gondolatot: A memetika belső irányzatának, vakcina mém kutatása eleve nem is az emberi gondolatokkal foglalkozik, hanem az idegrendszere vírusaival, mémjeivel. Amelyek lényegében élősködők és normál esetben nem kellene a ott lenniük, ahol vannak.

Ki is a memetika alapítója, alapítói? Szerintem legalább hárman vannak. Richard Semon (1859 -1918), Carl Gustav Jung (1875 – 1961)  és Richard Dawkins (1941-  ) ... hozzáteszem eleve ezt a területet is kutatni kellene, mert akár talán már Plátónt is megemlíthetnénk és egyes vallásokban még ősibb nyomok is fellelhetőek. Például a szamszkára, ami az indiai filozófiában az előző életekből eredő tudatalatti lenyomatok, emlékek, amelyek befolyásolják az egyéni jellemet. Sőt talán a morfogenetikus mező elméletnek is lennének emberi vonatkozású kapcsolódási pontjai. Utólagos elemzéssel nagyon sok híres embernek és tudósnak voltak korábban is memetikai jellegű és oda sorolható megállapításai, köztük Charles Darwinnak (1809 -1882) is "Bizonyos preferált szavak túlélése vagy megőrzése a létért való küzdelemben a természetes kiválasztódás esete." 

A mimézist, mint ideológia fogalmat még Platón és Arisztotelész vezette be, vagy elemezte. Tehát olyan 2400- 2500 évvel ezelőtt is foglalkoztatta már az emberi gondolkodást. Ez fennmaradt írásbeli életműveikben egyértelműen bizonyított. 

Viszont mivel az már maga is egy mém, akár igaz, akár nem, hogy Dawkins a memetika alapítója egyedül, akkor ne is ellenkezzünk ellene, hanem aikidósan akasszuk rá a többieket ilyen módon: Közel 144 éve, 1875. július 26-án született Carl Gustav Jung svájci pszichiáter, az analitikus pszichológia megteremtője. Richard Semon evolucióbiológus és memóriakutatóval együtt ők ketten egyértelműen a memetika tudományának az előfutárai is egyben. Jung kollektív tudattalan elmélete az ami lényegében memetika.

"Bár Dawkins mémfogalma a nagyközönség számára újszerűnek hathatott, mégsem volt teljesen előzmények nélküli. A fenti leírásban is szerepel a mém kapcsán egy utalás a memóriára, ami talán nem véletlen. Mnémoszüné a görög kultúrában a memória istennője, az élet és a kreativitás szimbóluma, a mindent tudó és mindenre emlékező titanisz. Nevének felhasználásával jött létre a „Mneme” fogalom, melyet Richard Semon evolucióbiológus és memóriakutató használt először Die Mneme című 1904-ben Lipcsében megjelent könyvében. Semon elmélete Ewald Hering osztrák fiziológus fejtegetéseire épült, aki a memória és az öröklés összefüggéseit vizsgálta (Hering 1921). A közös névvel Hering-Semon elméletnek (vagy közismertebb nevén mnemonikus elméletnek) nevezett tézis ... John Laurent a mém és a Mneme fogalmak párhuzamairól szóló tanulmányában megjegyzi, hogy Dawkins saját bevallása szerint nem ismerte a Mneme fogalmát (Laurent 1999). Mindenesetre tény, hogy a mnemonikus elmélet mutat bizonyos hasonlóságokat Dawkins magyarázatával... forrás "

A memetika és a mém fogalmát még is Richard Dawkins hozta be a széles körű köztudatba Az önző gén című könyve utolsó oldalain egy sajátságos gének - mémek hasonlatként. Dawkins ért az állat-tanhoz, de a memetikához sajnos nem nagyon. Ötlete, sejtése, indító ereje, ironikusan a memetika mémje viszont letagadhatatlan erény és eredmény. Sőt sokan, akik már valóban kutatták a témát, jelentősen túlmentek és túlhaladtak rajta. Nagyon is érdemes kutatni a gén-mém összefüggéseket is, mert sokkal jelentősebb mint bárki gondolná. Nekem is lesz hozzáfűzni valóm az adott területhez, bár jómagam a memetika vakcina, vagy immuno mémek részének vagyok a specialistája. Olyasmi ez mint az orvostudomány. Nőgyógyász és a fogorvos. Orvos-orvos, luk-luk, de ezért nagyon más és mást kell tudni. Nagyon más és más felkészültség, tudás, tapasztalatszerzés, rutin, felszerelés, gyógyszerek stb kell a művelésükhöz.

Ajánlott olvasmány:  Trükkös Mém című e-könyv.

Ajánlott következő blogbejegyzés a témában: Memetika és mém könyvek

Fontos bővítés P-Dox vallás időszámítása szerinti 42 022.10.31-én:

A memetika azzal, hogy már Charles Darwin (1809 -1882) is lefektette a biológiai alapjait - a szavakra és azzal lényegében az ideológiákra is ráhúzva a kiválasztódás tanát - és sokkal korábban és sokkal pontosabban és lényegesebb dologban, mint Dawkins, illő lett volna mára sokkal komolyabb tudományággá válnia és nem holmi kétes besorolással rendelkeznie. Amit sajnos a kutatásaim szerint jogosan meg is érdemelt. Charles Darwin : "Bizonyos preferált szavak túlélése vagy megőrzése a létért való küzdelemben a természetes kiválasztódás esete." Tehát a memetika jelentősebb alapítói lista kibővült vele és talán oda illene tenni Susan Blackmorét is. 

Mi az az elmevírus vagy másik nevén pszichovírus? A mémek egy speciális szűkebb csoportja. Amit az emberek elméjét megfertőzi, akkor is ha nem akarják. Aztán ezt terjesztik is. Másokat is megfertőznek vele.