Logika, Helyes ÉrvelésTan, Mítoszirtás és Hit-Eltérítés sok Humorral

Világnézet

Világnézet

Hawking és Gödel első nemteljességi tétele

2021. február 23. - IGe

Figyelmeztetés: Időközben az adott tételről kiderült, hogy valójában soha sem volt érvényesen bizonyítva és alaplogikai hibás.

..................................

"Gödel, aki matematikus volt, azzal vált híressé, hogy bebizonyította: lehetetlen bebizonyítani minden igaz állítást, még ha olyan száraz, egzakt területre is korlátozzuk magunkat, mint a számtan." Forrás: Stephen Hawking: Az idő rövid története könyv.

A fenti idézet egyértelmű butaságot tartalmaz és ha sokak által a "világ legokosabb emberének" tartott valaki ilyeneket megengedhetett magának a könyvében megjelenni, akkor ne csodálkozzunk, hogy a butaságok szaporodnak és nem a tudományosságok. Sőt végeztem kísérletezést és más tudományágakban képzettek közül is sokan helytelenül értelmezik és nem értik valójában. Tehát érdemes ezt a folyamatot, mint memetikai érdekességet és feltárást is átnézni, mert vannak olyan részei is. Pláne, hogy sok teológus és filozófus, Gödel tételét használja "kardnak" az ókori meséik egyes részeinek alátámasztásául.

 godel_inverz.JPG

Tisztázzuk: Gödel értette a saját első nem teljességi tételét és helyesen.  A matematikusok is szinte kivétel nélkül helyesen értelmezik.  - Sokan mások nem értik és ezek szerint Hawking sem értette. Vagy értette.... csak???

Mi is volt Hawking végzettsége? Elméleti fizikus? Elvileg nem lett volna szabad ekkorát hibáznia a felkészültsége miatt és pláne nem ilyen lényegi kérdéskörben. Itt több dolog lehetséges:

1. Hawking buta volt és fel sem tudta fogni Gödel első nem teljességi tételét.

2. Hawking nem volt buta felfogta, csak a Pápai Akadémiai Tagsága miatt eltorzította.

3. Hawking nem volt buta csak a könyvkiadója, ahogyan a végét is átírták, tettek bele más bulvár populáris butaságokat is. Például; a Pápai 'Tudományos' Akadémia céljainak támogatása miatt, nem véletlenül ez a befejezése: "Mert akkor megismerhetjük Isten gondolatait" Jómagam ezt a verziót tartom a legvalószínűbbnek. Hawking kettős játszmát végzett, és "egy seggel próbált meg két lovat is megülni". Annyira nem tetszhetett ez neki, de az ígért siker miatt belement.

4. Hawking nem volt buta és az idézete helyes és igaz. (akkor én tévednék, de nem tévedek)

5. Hawking nem volt buta, csak bekapott egy mémet és ez torzította el az éleslátását és másokét is.

6. A magyar nyelvre fordító volt buta és helytelenül fordított.

kivul_belul_godel.jpg

Kezdjük azzal, hogy ide tesszük Gödel első nem teljességi tételének az ismert legjobb magyar nyelvű szöveges leírását: "Minden ellentmondásmentes, a természetes számok elméletét tartalmazó, formális-axiomatikus elméletben megfogalmazható olyan állítás, mely se nem bizonyítható, se nem cáfolható."

Igen, ennyi a tömör lényeg, logikai és matematikai hókuszpókolások nélkül és azt kikerülve. Kezdjük el értelmezni mit is jelent ez még közérthetőbben és példákkal, hasonlatokkal. Kb annyit jelent, hogy zöld a fű és kék az ég, a paradoxonok meg paradoxonok, a dogmák meg dogmák. Zárt és kitalált rendszerek belülről számos kérdéskörben nem igazolhatják és nem is cáfolhatják magukat. ... Nem lesz attól igaza Kis Jóskának, mert leírja, hogy neki mindig igaza van. A matek meg kitalált dogmatikus rendszere épül. A {pont} ez és ez ... punktum.... a {nyolc} meg ez és punktum .... Illetve rendszerekre, mert ugyebár csak számrendszerből is van több tucatnyi is, de a legtöbb ember legalább a tízest, kettest, tizenkettest és a hatvanast ismeri. Illetve talán még a római számtan rendszert is. Az egyikben 1+1=2 igaz, a másikban meg hamis állítás. mert ott már például 10 lenne.

A lényeg viszont még egyszer ideidézve, hogy ez hol is érvényes; a "formális-axiomatikus elméletben". Tehát egy nagyon szűk és csak matematikai területen. Hogy káromkodjak; a matematikai aritmetikában.

Más megfogalmazásban: "Fontos megjegyeznem, hogy Gödel tételei csak a matematikai rendszerek egy részében érvényesek, nem alkalmazhatóak a számokat vagy a formális nyelvezetet nélkülöző euklideszi geometriában, humán és társadalomtudományokban vagy bármely hasonló rendszerben."  forrás  forrás2

hold_vs_tagulo_vilagegyetem.JPG

Itt igazából már be is fejezhetném fejtágítást, de sajnos elő kell még is rágnom a tejbepapinak valót. Mert nem fogadok, mert tutira tudni lehet, ettől még sokaknak nem esett le a tantusz, hogy akkor ez miért is mond ellent a kezdő Hawking idézettel. Egyszerű halmazelmélet. Ott úgy van leírva, hogy ez általánosan igaz és még ráadásul a matematika legszigorúbb rendszerén belül is. Holott ez fordítva van. Gödel tétele csak a matematikán belül igaz és annak is csak egy szűk részén. Máshol meg nem. Mert ha kilépünk a matematikából, akkor metafizikába vált át a szöveg, ami meg egyértelmű áltudomány és zagyvaság.

Tehát Gödel nem alkotott meta-matematikát, ahogyan Karl Popper sem meta-logikát.  Gödel nem ment a matematikán túlra, akkor sem ha elmebetegségével is meg kellett küzdenie, és az nem is sikerült neki.  Az első nem teljességi tétele maximum a matematikán belül igaz csak. Sőt, ha rávetítjük saját magára a tételt, hát lehet még azon belül sem. Esetleg egy eldönthetetlen és valódi paradoxont eredményezhet.

 ............................

Utólagos fejlemény: Gödel első nemteljességi tétele hamis dilemma és spanyol viasz jellegű

Nos úgy néz ki, hogy St. Hawking nem csak rosszul értelmezte Gödel első nemteljességi tételét, hanem eleve az egész hivatkozása alapjaiban hibás, mert a Gödel tétel önmagában is hibás. Tehát számos esetben nem hivatkozhatnak arra a számítások ellentmondásossága miatt.

St. Hawking " Nincs semmi a Déli-Sarktól délebbre" hablatyolása körkörös érvelési hiba csak, akárcsak a Hófehérkénél, nincs Hófehérkébb feltételezett tanpélda állítás is az. Ezt a marhaságot sokan másolják, még Északi-Sark variációban is.  Másrészt eleve Északi-sarkból több is van és némelyik mászkál is.

eszaki_sark.JPG

A bejegyzés trackback címe:

https://vilagnezet.blog.hu/api/trackback/id/tr9216437208

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2021.02.27. 08:20:53

"Mi az a Gödel-tétel? Gödel első nemteljességi tétele -- a bizonyítás alapötletét tekintve -- a ,,hazug'' ősi paradoxonának (,,Ez a mondat hamis.'') megjelenése a matematika alapvető fontosságú rendszereiben. Azt mondja ki, hogy minden ellentmondásmentes, az elemi számelméletet tartalmazó, az emberi elme által áttekinthető axiómatikus rendszerben meg lehet fogalmazni olyan eldöntendő kérdést, melyet a rendszer nem tud eldönteni (abban az értelemben, hogy nem levezethető és nem cáfolható az igenlő válasz)." forrás

math.bme.hu/~mozow/bizelm.html

Iván Gábor IGe · vilagnezet.blog.hu 2021.02.27. 12:20:25

Lovász László matematikus tisztelői

Érvényes-e Gödel tétele a „mindenség elméletére”?
Bognár Gergely fizika–filozófia tanár, Révai Miklós Gimnázium és Kollégium, Győr
I. rész

Milyen következményeket hordoznak a matematika nemteljességi tételei a fizika várva várt végső elméletére nézve? Ha a végső elméletre mint a fizika által elénk tárt természetet leíró modellre tekintünk, a tételeknek nincs következményük. Más a helyzet, ha a mindenség elméletét mint világmagyarázó metafizikai elvet képzeljük el, ekkor a nemteljességi tételek valós problémát szülnek. A tanulmány részletesen megvizsgálja mindkét esetet, és röviden ismerteti Gödel első és második tételét. Végül rávilágít, hogy egyetlen tisztán fizikai elmélet sem lehet konzisztens világmagyarázó elv, mert ebben az esetben önmagát is magyarázná.
„Néhány ember nagyon csalódott lesz, hogy nincs olyan végső elmélet, amely véges számú alapelvként fogalmazható meg. Régebben én is ezek táborába tartoztam, de megváltoztattam a véleményemet. Most örülök, hogy a kutatás soha nem ér véget, és a felfedezések minidig új kihívásokat teremtenek. Gödel tétele bizonyította, hogy a matematikusok munkája soha nem ér véget. Azt hiszem, az »M« elmélet ugyanezt fogja hozni a fizikusok számára.”
Stephen Hawking (2018)
A címben feltett kérdés megválaszolásához először Kurt Gödel híres nemteljességi tételeit kell megismernünk. A tételeket sokan különböző formában fogalmazták meg, és nem egyszer oly területeken használják, amelyek egyáltalán nem tartoznak hatóköreik alá. A magam részéről az I. tételt Barkley Rosser megfogalmazásában (Torkel, 2014) igyekszem bemutatni, mert talán ez a matematikai leírás világít rá a legjobban a tétel érvényességi körére: Bármely konzisztens formális rendszerben, amely magában foglalja az aritmetika egy részét, létezik olyan állítás, amely nem bizonyítható és nem is cáfolható a rendszer keretein belül.
Gödel II. tétele a konzisztencia kérdésére vonatkozik: Bármely formális rendszer, amely magában foglalja az aritmetika egy részét, konzisztenciája nem bizonyítható és nem cáfolható a rendszer keretein belül.
Fontos megjegyeznem, hogy Gödel tételei csak a matematikai rendszerek egy részében érvényesek, nem alkalmazhatóak a számokat vagy a formális nyelvezetet nélkülöző euklideszi geometriában, humán és társadalomtudományokban vagy bármely hasonló rendszerben. Jogos a kérdés: érvényesek-e a fizika törvényeire is? Ma még nem rendelkezünk egységes fizikai elmélettel, amelyekből legalább elviekben levezethető lenne a természet valamennyi jelensége. Az úgynevezett nagy egyesített elmélet, amelyet Stephen Hawking nagy sikerű tudománynépszerűsítő munkája nyomán a mindenség elméleteként ismerünk, pontosan ezt a célt tűzi maga elé. Az elmélet hosszú évtizedek óta várat magára. A fizikusok körében mégis él a hit, hogy létezik ilyen elmélet, és nem járunk messze a felállításától. Érvényes lehet-e Gödel tétele egy ilyen elméletre, és ha igen, milyen következményeket vonz maga után?

Iván Gábor IGe · vilagnezet.blog.hu 2021.02.27. 12:22:12

Érvényes-e Gödel tétele a „mindenség elméletére”?
Bognár Gergely fizika–filozófia tanár, Révai Miklós Gimnázium és Kollégium, Győr
II. rész

Fizikai elméletek és Gödel tételei
Először nézzük meg, hogy a fizika várva várt egyesített elmélete kielégíti-e a fenti feltételeket! Először a konzisztencia kérdését kell megvizsgálnunk. Nem kell sokat érvelnünk a fizika konzisztenciája mellett, vagy legalábbis az egyesített elmélet konzisztens voltát illetően. Nyilvánvalóan következetes, nélkülözi az ellentmondásokat, és a logika elemi szabályai szerint működik. A második nemteljességi tétel nem azt zárja ki, hogy egy elmélet konzisztens lehet, csupán azt, hogy a rendszer keretei között mindez nem bizonyítható, mindennek a részletes vizsgálatára később még visszatérünk. A formális rendszer kérdésének vizsgálata sem jelent komoly problémát, hiszen e folyóirat olvasói jól tudják, hogy a fizika tudománya formális jelek segítségével írja fel a különböző fizikai mennyiségeket, és ezek között logikai kapcsolatokat keres. Látszólag az aritmetikát is könnyedén magunk mögött tudhatnánk, mondván, a fizika számokkal operál. A helyzet mégsem ilyen egyszerű. A fizikai elméletek valóban tartalmazzák a számokat? Jól emlékszem, egyetemista koromban az egyik elméleti fizika zárthelyire nem vittem magammal számológépet. Először nagyon megrémültem, de mihelyt átgondoltam a helyzetet, egyáltalán nem féltem. Hamar rádöbbentem, hogy a feladatokhoz nem kapunk számokat, csak a fizikai jelek segítségével „számolunk”, végig paraméteresen. A nosztalgikus visszaemlékezés jól rávilágít arra, hogy a fizikai elméletek nem feltétlenül tartalmazzák a számokat (Székely, 2013). Természetesen badarság lenne azt állítani, hogy a fizika nem operál számokkal, ezeket azonban nem a saját elméletéből vezeti le, hanem a matematikától kölcsönzi. A fizikai elméletek és a tapasztalat között a számok teremtik meg a kapcsolatot. Felírhatom a fizika talán legegyszerűbb összefüggését, v = s/t, ez önmagában nem tartalmaz számokat, de számok nélkül használhatatlan, hiszen az összefüggés számok segítségével reprezentálja a fizikai valóságot. Fizikai elméleteink nem nélkülözhetik a matematika aritmetikai részét. A kérdés pusztán az, milyen következményeket hordoz magában egy olyan matematika használata, amely gödeli értelemben nem teljes? Mielőtt megválaszolnánk a kérdést, tisztáznunk kell, hogy pontosan mit értünk a fizika „nagy” egyesített elmélete alatt.
Nagy egyesítés vagy a mindenség elmélete
A fizika „végső” elmélete kapcsán két megközelítéssel is találkozhatunk. Az első szerint egy olyan elmélet, amely a fizika ma ismert négy kölcsönhatását egyetlen rendszerben magyarázza, egyesíti a gravitáció és a kvantumfizika eddig ismert törvényeit. A húrelmélet vagy az „M”-elmélet területén dolgozó fizikusok pontosan ezt a célt tűzték maguk elé. A másik megközelítés az előbbiből indul ki. Ha egyszer megtaláljuk az egyesített elméletet, amely ellentmondásmentesen írja le az összes kölcsönhatást, akkor az egész fizikai világot képesek leszünk ezen elmélet segítségével tárgyalni. Nem lesz szükség másra, csak ezen elméletre, és ebből, ha kacifántos módon is, de levezethető minden jelenség, amellyel találkozhatunk. Az előbbi tudományos elméletként nem kíván mást, pusztán a négy kölcsönhatást egyetlen közös elméletben tárgyalni, míg az utóbbi egy tudományos elméletből kiinduló metafizikai elv, egyetlen fizikai elmélettel kívánja megválaszolni a világ eredetének minden rejtélyét. A követhetőség kedvéért az előbbit nevezzük egyesített elméletnek, míg utóbbit a mindenség elméletének.

Iván Gábor IGe · vilagnezet.blog.hu 2021.02.27. 12:23:54

Érvényes-e Gödel tétele a „mindenség elméletére”?
Bognár Gergely fizika–filozófia tanár, Révai Miklós Gimnázium és Kollégium, Győr
III. rész

Egyesített elmélet és Gödel tétele
Az egyesített elmélet felállításához nyilvánvalóan szükségünk van valamiféle matematikára, amelyre Gödel nemteljességi tételei is érvényesek. A fizikai elméletnek mindezzel nem sok gondja van. Gödel tétele nem azt állítja, hogy a matematika kijelentései végső soron bizonyíthatatlanok lennének, vagy azt, hogy bizonyos tételek a matematikában nem bizonyíthatóak, mindössze annyit állít, hogy a fenti kritériumoknak megfelelő rendszerekben mindig lesznek bizonyíthatatlan állítások. Egy kibővített rendszerben, új axiómák felvételével, az adott állítás igazolható lehet. A kibővített rendszerben újabb bizonyíthatatlan állítások jelennek meg, de a korábbi kérdéses tételt egy új rendszerben igazolhatjuk. Ha sikerül egy olyan matematikai rendszert alkotni – Gödel I. tétele alapján erre minden esélyünk megvan –, amelyben a fizika számára fontos állítások egytől-egyig igazolhatók, akkor az egyesített elméletet kivonhatjuk Gödel I. tételének érvényességi köre alól. A matematikusoknak egyáltalán nem nehéz megalkotni egy olyan matematikát, amelyben a fizika számára szükséges matematikai állítások egytől egyig igazolhatóak, maradnak ugyan bizonyíthatatlan tételek, de ezekre a fizika egyesített elméletének nincs szüksége. Gödel II. tétele rémisztőbbnek tűnik, hiszen azt állítja, hogy egy aritmetikát tartalmazó matematikai rendszer nem tudja bizonyítani saját konzisztenciáját. A félreértések elkerülése végett fontos leszögezni, hogy e tétel nem azt jelenti, hogy egy rendszer nem konzisztens, hanem azt, hogy konzisztenciája nem bizonyítható a rendszer keretei között. Ha a matematika nem vezet ellentmondásra a fizikai világ leírása során, reprezentálja az elméleti és a kísérleti tapasztalatokat, akkor fizikai szempontból mindenképpen konzisztensnek tekinthető. Ha az egyesített elmélet célként csak annyit tűz ki, hogy egyesítse a ma ismert négy fizikai kölcsönhatást, és nem szeretne mindent, például a matematikát is megmagyarázni, akkor Gödel tételeinek hatókörén kívül helyezkedik el.

Iván Gábor IGe · vilagnezet.blog.hu 2021.02.27. 12:25:01

Érvényes-e Gödel tétele a „mindenség elméletére”?
Bognár Gergely fizika–filozófia tanár, Révai Miklós Gimnázium és Kollégium, Győr
IV. rész

A mindenség elmélete és Gödel tételei
Gödel tételét először és talán legmarkánsabban Jáki Szaniszló (2004a) alkalmazta a fizika végső elméletével szemben. Nem vitatja a fizikai elméletek értelmességét, sőt elismeri, hogy elviekben semmi nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a fizikusok egyszer megalkothassák a mikrovilág és a gravitáció egyesített elméletét. Jáki az elmélet végső és konzisztens volta ellen tiltakozik. „Rátalálhatnak egy elméletre, amelyik abban a pillanatban formulái segítségével magyarázatot ad minden ismert fizikai jelenségre. De Gödel tétele értelmében egy ilyen elmélet nem tartható olyasminek, ami szükségképpen igaz.” (Jáki, 2004b)
Az előző bekezdések alapján a mindenség elméletét kiegészíthetjük egy kritériumrendszerrel, amely megadja, hogy a matematika mely részei relevánsak a fizikában, ezzel a bizonyíthatatlan gödeli állításokat elszigetelhetjük. A Templeton-díjas Jáki által felvetett probléma ennek ellenére megmarad. Ha a mindenség elmélete mindenre választ kíván adni, akkor a matematika azon részét is tartalmazza, amelyben a gödeli állítások megfogalmazódnak, vagyis lesznek bizonyíthatatlan állítások. Másfelől a kritériumrendszer felállítása a rendszer esetlegességét vonja maga után, hiszen mi garantálja, hogy a kritériumrendszer mindig minden jelenségre érvényes?
Talán meglepő, de nagyon hasonló eredményre jutott Stephen Hawking. A nyolcvanas években megjelentetett Az idő rövid története című könyvében (magyar nyelven Hawking, 2010) fogalmazza meg a mindenség elméletének filozófiai programját, amelyben a fizika végső elméletét világmagyarázó elvvé formálja, olyan rendszerré, amelyben az univerzum titkainak megértéséhez nincs szükség Istenre. Nézeteit későbbi ismeretterjesztő munkáiban is hangoztatta. A várva várt mindenség elméletének elmaradása, a gravitáció és a kvantumfizika összeegyeztetéséből adódó egyre súlyosabb problémák és nem utolsósorban Gödel tételei arra indították Hawkingot, hogy korábbi nézeteit módosítva a fizika elméleteit ne tekintse teljesnek és konzisztensnek: „Ha léteznek matematikai állítások, amelyek nem bizonyíthatóak, akkor vannak fizikai problémák, amelyek nem jelezhetőek előre.” (Hawking, 2018)
Hawking talán éppen Jáki Szaniszló munkássága nyomán terjesztette ki a fizikára Gödel nemteljességi tételét. Az előadást tovább olvasva felfigyelhetünk egy újabb gondolatra, mely szigorúan véve nem tartozik Gödel tételének hatálya alá, valójában a mindenség elmélete és a matematika kapcsolatát érinti. A fizika végső elmélete leírja a csillagok képződését, a bolygók kialakulását, a bolygók felszínén megjelenő anyagokat és a belőlük létrejövő életet, végül az embert, nem utolsósorban az emberi elmét is, amelyben megjelenik a mindenség elmélete. Ha komolyan vesszük, hogy a mindenség elmélete nemcsak a négy fizikai kölcsönhatást, hanem az univerzum valamennyi megfigyelhető jelenségét leírja, beleértve a fizikusok elméjét is, akkor nem kerülhetjük el, hogy az elmélet ne önmagát magyarázza: „Mi azonban nem vagyunk angyalok, akik az univerzumra külső szemlélőként tekintenénk. A modelljeinkkel együtt az univerzum részei vagyunk. A fizikai elméletek önreferensek, úgy, mint a gödeli mondatok. Emiatt számítanunk kell arra, hogy inkonzisztensek vagy nem teljesek.” (Hawking, 2018)
Hawking iménti gondolatával elhagyja a szigorú értelemben vett gödeli nemteljességet, de analóg formában rávilágít arra, hogy a mindenség elmélete nem lehet végső és konzisztens, mindent magyarázó elv.
Összegzés
Gödel tételei mindaddig nem okoznak semmiféle problémát a fizika bármely elméletének, legyen az az egyesített elmélet, a newtoni mechanika vagy egy ma még ismeretlen fizika, ameddig a fizika megmarad fizikának, és nem kíván világmagyarázó elvvé válni. Egy jól körülhatárolt elmélet, amely nem lép túl saját keretein, védett a nemteljesség problémájától. A mindenség magragadását célzó végső elméletnek, amely nemcsak fizika, hanem metafizika kíván lenni, szembe kell néznie a Gödel tételei szülte kihívásokkal és talán még ezeknél is súlyosabb problémákkal. A jól ismert közmondást idézve: Suszter maradjon a kaptafánál!, azaz a fizikus ne kívánjon mindenre válaszolni, mert akkor beleütközik a saját tudománya szabta keretekbe.
Végül le kell szögeznünk, hogy Gödel tételei nem a tudomány igazságait kérdőjelezik meg, csak rávilágítanak azok határaira. Nem utolsósorban a gödeli mondatok optimizmussal kell hogy eltöltsenek minden fiatal kutatót. A fizikában mindig lesznek megválaszolatlan kérdések, amelyekre egy új, kibővített fizikában válaszokat lelhetünk. A fiatal generációk munkája soha nem ér véget.

IGe. · http://istenteszt.blog.hu/ 2021.02.27. 16:11:05

Alapszakmám miatt céltudatos gyakorlati ember vagyok és nincs értelme egy adott dologgal több időt eltölteni, mint amit ér.

Összefoglalva:

1. "Gödel, aki matematikus volt, azzal vált híressé, hogy bebizonyította: lehetetlen bebizonyítani minden igaz állítást, még ha olyan száraz, egzakt területre is korlátozzuk magunkat, mint a számtan." Stephen Hawking ezen leírt mondata tudományosan és logikusan is hibás. - Ezt bizonyítottam is.

2. Stephen Hawking által is egy darabig támogatott, majd az élete vége felé gyakorlatilag saját maga által is megcáfolt "Ősrobbanás elmélet" is hibás és elvethető. - Ezt nem kívánom bizonyítani. Memetikai prognózis. Megvárom, hogy teljes mértékben beigazolódjon és ezzel a memetikát is megerősítse, mint reális tudományágat.

Most meg mással fogok foglalkozni.
Tehát nem érdemes hozzám intézni hozzászólást,
mert nem fogok rá jó ideig reagálni.

1145
forum.index.hu/Article/showArticle?t=9150912

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2021.02.28. 10:20:41

Alapszakmám miatt céltudatos gyakorlati ember vagyok és nincs értelme egy adott dologgal több időt eltölteni, mint amit ér.
Összefoglalva:

1. "Gödel, aki matematikus volt, azzal vált híressé, hogy bebizonyította: lehetetlen bebizonyítani minden igaz állítást, még ha olyan száraz, egzakt területre is korlátozzuk magunkat, mint a számtan." Stephen Hawking ezen leírt mondata tudományosan és logikusan is hibás. - Ezt bizonyítottam is.

2. Stephen Hawking által is egy darabig támogatott, majd az élete vége felé gyakorlatilag saját maga által is megcáfolt "Ősrobbanás elmélet" is hibás és elvethető. - Ezt nem kívánom bizonyítani. Memetikai prognózis. Megvárom, hogy teljes mértékben beigazolódjon és ezzel a memetikát is megerősítse, mint reális tudományágat.

Most meg mással fogok foglalkozni.
Tehát nem érdemes hozzám intézni hozzászólást,
mert nem fogok rá jó ideig reagálni.

Fórum » FILOSZ » Tudomány » Stephen W. Hawking - >1145
forum.index.hu/Article/showArticle?t=9150912

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2021.04.05. 11:07:04

Loeb szerint ájult tisztelet övezi az olyan fogalmakat mint a szuperszimmetria, a húrelmélet, a Hawking-sugárzás, az anti-de Sitter/konformációs mezőelmélet (AdS/CFT) és a multiverzum (végtelenül sok párhuzamos univerzum), anélkül, hogy ezeket akár parányi kísérleti bizonyíték is alátámasztaná. Loeb hivatkozik is egy tudományos konferenciára, ahol prominens fizikusok jelentették ki: „ezek az elméletek bizonyára helyesek kísérleti tapasztalatok hiányában is, hiszen fizikusok ezrei hisznek benne, és az nehezen képzelhető el, hogy kiváló matematikai képességgel rendelkező tudósok egész közössége tévedésben lenne”.

qubit.hu/2021/04/05/a-tudomany-nem-lehet-lajkmagnes

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2021.10.04. 09:26:18

Gödel első nemteljességi tétele: Ha egy „kellőképpen erős” matematikai elmélet axiómarendszere ellentmondásmentes, akkor megfogalmazhatók olyan állítások, amelyek nem bizonyíthatók és nem is cáfolhatók ebből az axiómarendszerből kiindulva.

Gödel második nemteljességi tétele: Egy ilyen axiómarendszer ellentmondásmentessége szintén nem bizonyítható és nem is cáfolható magából az axiómarendszerből kiindulva.

youproof.hu/godel-nemteljessegi-tetel-elsorendu-logika-bizonyitaselmelet-kovetkezmeny-bizonyithatosag-szemantikai-igazsagfogalom/

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2021.10.04. 09:30:34

John D. Barrow pedig így fogalmazott:

Ha „vallás” alatt olyan gondolatrendszert értünk, amely bizonyíthatatlan állításokat tartalmaz, akkor Gödel megmutatta nekünk, hogy a matematika nem csak hogy vallás, hanem ez az egyetlen vallás, ami be is tudja bizonyítani magáról, hogy az.

IGe. · http://istenteszt.blog.hu/ 2021.10.09. 09:12:46

"A második nemteljességi tétel nem azt zárja ki, hogy egy elmélet konzisztens lehet, csupán azt, hogy a rendszer keretei között mindez nem bizonyítható..."

Ez is eléggé egyértelmű igazság ...

lefordítva: Egy matematikai számítás lehet igaz, csak ahhoz kívülről és empirikus bizonyítékok is kellenek + hozzá. Önmagában a matek kevés.

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2021.11.17. 11:17:57

A matek csak arra tud modellt húzni, amit már nagyjából empirikusan ismerünk. Ami nincs számításba véve, azzal nem is számolnak .... így ismeretlen dolgokban ... sötétben tapogatózás ...

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2021.11.18. 11:21:30

Axiómarendszerekben ... bármit lehet igazolni és cáfolni is. Az alap axiómákon (dogmákon / formális definíciókon) múlik a dolog. Éppen ezért korlátozott a filozófia, a logika és a matematika is. Nem elég hogy valami észszerű, vagy logikus legyen, lennie kell empirikus alátámasztásainak is. Mármint hogy a tudományos módszertannak is megfeleljen.

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2021.11.19. 10:30:48

Megjegyzek egy olyan érdekességet, miről szintén híres Kurt Gödel és hát azzal nem kicsit vitte bele a matematikát népiesen a "súsnyásba" vagy az "áltudományba". Persze a dolog sok néző és álláspontból vizsgálható, de a tény, hogy írt és végzett egy formallizált logikai, matematikai nyelven "ÍZÉ" azaz Isten elemzést. Saját megfogalmazásában bizonyítást. Az is igaz, hogy ezt nem publikálta, de attól ma már tudunk róla és fura módon sokan ezt érvényesnek és helyesnek is tartják. A matematikai elemzése Anzelm Aosta, Olaszország, 1033. – Canterbury, 1109. április 21.) szöveges 'érvelésének' az átvitele lényegében matematikai nyelvre. Tehát a Tudományos Isten bizonyítás azért is lényeges, mert kiüt minden más, valóságban csak KITALÁCIÓRA alapuló hibás érvelést is. Gödel matematikai Isten - évét is cáfolja így.

www.facebook.com/groups/4022045934549143/posts/4471114372975628/

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2021.11.19. 17:35:28

- Tovább is gondolhatjuk a dolgot. Mi is az érveléstanban a csak két dolog közül lehet választani és nincs is más? -Érvelési hiba, azaz egészen pontosan hamis dilemma.

- Jó, de eddig eldönthető dolgokról beszéltünk!

- Azt is el lehet dönteni, hogy valami paradoxon vagy sem. oximoron vagy sem. stb ..

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2021.11.19. 17:48:54

Bizony így van és ezért nem kell annyira megsértődni, ha max át lenne sorolva mondjuk az Ismeretek közé. Ha már van külön Művészeti Akadémia, lehetne a filozófiának, jognak, politikának, mateknak, teológiának stb Ismeret Akadémiája. - Bár a matekot egy belső megtisztulás után vissza lehetne rángatni a természettudományok segédtudománya közé.

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2021.11.20. 08:28:46

- Tovább is gondolhatjuk a dolgot. Mi is az érveléstanban a csak két dolog közül lehet választani és nincs is más? Érvelési hiba, azaz egészen pontosan hamis dilemma. Emiatt az egész érvelés alapjaiban hibás és elvethető. (Igen matekon kívül ezért bukik Gödel első nem teljességi tétele)
- Jó, de eddig eldönthető dolgokról beszéltünk!
- Azt is el lehet dönteni, hogy valami paradoxon vagy sem. oximoron vagy sem. stb ..

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2021.11.20. 08:48:32

Tovább gondoltuk néhányan a dolgot és Gödel első és második teljességi tétele is BUKOTT. A Tudományban, az általános tudományban bukott. Az hogy csak egy zárt rendszer egy kicsi részében igaz .... az nem elégséges. Bővebben is ki van már fejtve itt az ok.

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2021.11.20. 09:21:34

Nos jól ismert, hogy a tudományos valóságban még a pi (3,14159...) is bukott, nemhogy egy komplex matematikai tétel. Ebben nincs semmi különös, kár erre ennyi energiát pazarolni...

Mint már többször kifejtettem itt a matek segédtudomány és ha empirikus tények is vannak mellette, akkor minden oké. És a pi ilyen szempontból oké, hiszen jómagam is alakalmazott tudományi tudósként ... mérnökként ... jó néhány dolgot és működő terméket hoztam létre a segítségével. .... de sajnos Gödel ezen tételei és bizony Popper falszifikációs elve is inkább posztmodern filozófia csak.

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2021.11.20. 09:58:15

Sajnos Gödel ezen tételei és bizony Popper falszifikációs elve is inkább posztmodern filozófia csak. Ami meg elsődlegesen szintén memetikai és pszichovirulógia úton terjed.

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2021.11.22. 13:30:40

Eleve bevallott, hogy a csillagászati, kozmológiai észlelésünknek vannak határai, amin túl nem tudunk jelenleg még észlelni sem. Ami az észlelésünkön túl van ... az minden korábbi, jelenlegi és jövőbeli elméletet felülírt, vagy jelentősen módosított. A jelenlegei tudásunk a jövőben lehet butaságunk lesz így.

csimbe 2021.11.23. 17:59:42

@ „A jelenlegei tudásunk a jövőben lehet butaságunk lesz így.”
Az emberi kíváncsiság az a motiváció, ami ledönti a korlátokat, és kitolja a határokat. Ennek két formája van. Az első az anyagi valóságban, a gyakorlatban történik, a másik a szellemi valóságban a fikciók világában. Ez utóbbi is az észlelés keretein belül van, hiszen könyvek, filmek, stb. formájában tapasztalhatók. Amiről érzékszervileg nem szerezhetünk tudomást, arról nem állíthatjuk, hogy nem létezik, éppen az információ hiánya miatt. Ha feltevésünk van valamiről, az már egy „alaptalan információ”, ami megerősítésre, igazolásra vár. Az ember számára legnagyobb kihívást az jelenti, amit a Star Trek mottója jelent. „Eljutni oda, ahová még senki nem merészkedett”.
A végső határ az űr, vagyis az ismert univerzumon túlra merészkedés éppen ezt célozza. (vakrepülésnek is hívják) Ha egy ember vakrepülésre vállalkozik, megkérdőjelezik az épelméjűségét. Nem így lesz a jelen „butaságunkból” a jövő tudása? Új információk tárháza?
:

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2021.11.24. 11:23:54

@csimbe:
Közben Gödel mindkét teljességi tételét megbuktattam és TUTIRA.
Szerintem azt már nem ide fogom felvezetni, hanem írok róla egy új naplóbejegyzést.

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2021.11.28. 09:13:34

Gödel első nem teljességi tétele egyértelműen megbukott a napokban. Tehát eléggé friss dolog, max egy hetes. Bárki észrevehette volna előttem is, hogy az adott tétel csak egy trükkös átverés, becsapás , ami a hamis dilemmát használja. Tehát elve három döntési helyzetből indít, padadoxon, igaz és hamis... aztán kiveszi a paradoxont és megállapítja, hogy vannak paradoxonok. Persze nyugodtan lehet négy, öt, vagy hat féle dolog is ... ami mind igazolható, hogy az. A matekban nem akadály bármit elnevezni valaminek. A feladat lenne, aki szeret a matekban molyolni ... ezt itt lent és Gödel első nemteljességi tételeit összevetni.
süti beállítások módosítása