Érvelési mémek a "hívők" értelmetlen halmaz miatt:

Nagyon kevés a hívő ember. Aki ellenzi a hagyományos ateizmust, az jellemzően talál magának valami tagadás-pótlékot. Mindig akad valami tagadható Istenféle.

Nincsenek nem kételkedő emberek, mert minden ember kételkedik valamiben. A kételkedők vannak a legeslegeslegtöbben.

Ha elég egy istenben, vagy akár Hókuszpók szakállának bűvös erejében hinni, hogy valaki hívő és vallásos lehessen, akkor ugyan ilyen logikai elv alapján elegendő egy istent, vagy bármilyen bűvös dolgot tagadni, vagy kételkedni benne, hogy "KÉTELKEDŐ" lehessen.

Tehát te magad sem vagy tudományos, mert olyan halmazokat használsz olyan célra, ami nem létezik a valóságban és az adott célra alkalmatlan is. Kellene még némi fejlődési evolúció a gondolataidnak, mert igen csak elmaradott.

Mert lexikálisan az is hívőnek számít, aki a Pénzben hisz, vagy a PoliAteizmusban, vagy a BigBangben, vagy a Napfaló Kockás Krokodilban. A hit és a hívés ugyan is nem csak a vallások kiváltsága.

Figyelmeztetés: Időközben az adott tételről kiderült, hogy valójában soha sem volt érvényesen bizonyítva és alaplogikai hibás.

..................................

"Gödel, aki matematikus volt, azzal vált híressé, hogy bebizonyította: lehetetlen bebizonyítani minden igaz állítást, még ha olyan száraz, egzakt területre is korlátozzuk magunkat, mint a számtan." Forrás: Stephen Hawking: Az idő rövid története könyv.

A fenti idézet egyértelmű butaságot tartalmaz és ha sokak által a "világ legokosabb emberének" tartott valaki ilyeneket megengedhetett magának a könyvében megjelenni, akkor ne csodálkozzunk, hogy a butaságok szaporodnak és nem a tudományosságok. Sőt végeztem kísérletezést és más tudományágakban képzettek közül is sokan helytelenül értelmezik és nem értik valójában. Tehát érdemes ezt a folyamatot, mint memetikai érdekességet és feltárást is átnézni, mert vannak olyan részei is. Pláne, hogy sok teológus és filozófus, Gödel tételét használja "kardnak" az ókori meséik egyes részeinek alátámasztásául.

Tisztázzuk: Gödel értette a saját első nem teljességi tételét és helyesen.  A matematikusok is szinte kivétel nélkül helyesen értelmezik.  - Sokan mások nem értik és ezek szerint Hawking sem értette. Vagy értette.... csak???

A memetika kisokos 1 netes naplóbejegyzésem után nem nagyon volt kedvem folytatni a sorozatot, pedig induláskor az volt a szándékom, hogy lesz ebből több, akár 6-8 is. Az oka is érthető. A memetikát régebben magam is egy újabb felesleges izé-nek, posztmodern hülyítésnek, vagy olyan újabb megjegyezendő és páváskodó szónak tartottam, amit lefed például a pszichológia, szociológia, a kognitív tudományágak és a humánetológia is. Belemerültem a kutatásába és kerestem benne az egyértelmű butaságokat és az okosságokat is. Ami van is bőven mindkettőből. Talán a butaság, ahogyan a filozófiában is még is uralkodóbb a területen. Ezért is ment el a kedvem az általános memetikától, ahogyan az általános filozófia sem érdekel. Az általános filozófia és a memetika is tele van hülyítésekkel, szemfényvesztésekkel, áltudományos momentumokkal. Azt találtam ki megoldásként, mindkét társadalmi 'tudományágnál', hogy azon belül csak egy speciális szeletre koncentrálok. A filozófiánál a tudományfilozófiára, a memetikánál a belső-külső fő ágai közül, a belsőre és azon belül is a gyógyító, vagy  ellen, vagy, immunó, vagy vakcina mémekre. Az út nem volt rövid, amin végigmentem, hogy ezt elérjem. Nagyon sok kísérletet tesztelést folytattam, memetikai szakemberekkel vettem fel a kapcsolatot és egyeztettem, publikációkat olvastam, netes videós előadásokat néztem, vitafórumokat vezettem, és nem utolsósorban összeszedtem a témában legfontosabb és meghatározó könyveket is:

Ez egy elképzelt és jellemző, de értelmesebb fajta írásbeli vita az internet valamelyik bugyrából. Vannak valóságból átemelt részletei, de nem érdemes keresni és összehasonlítani, mert általam szerkesztésre kerültek. Sőt még ha úgy adódik, tovább is fogom szerkeszteni, pontosítani. Ez amolyan Platón-dialógusok vagy Galileo Galilei: Párbeszédek stílusú rávezető - agytorna - irodalmi jelleggel keletkezett. 

IGe: A falszifikációs elmélet zavarta meg K.A. agyát:-) Karl Popper falszifikációs elmélete, elve, vagy kritériuma zavaros és hát az önmagára is vonatkozik és ilyen tekintetben kijelenthetjük és biztosan, hogy nem igaz. Elvethető. Hiszen nem egy hanem számtalan példa van rá, amikor nincs rá szükség és nem is működik. A helyes gondolkozásmódot ezen a területen inkább a zárt és nyitott logikai rendszerek különbözőségei adják meg. Azaz a zárt, dogmatikus rendszereket nem szabad tudománynak tekinteni, a nyitott logikai rendszert használóakat meg, néhány további feltétel ( a tudományos módszertan maradéktalan használata és az érvelési hibák maradéktalan elkerülése ) mellett meg igen. Ilyen tekintetben nem tudomány a jog, a teológia, politika és a matematika sem.  Ez utóbbi csak egy modellezésre alkalmas segédtudomány. Az ateizmus meg pláne és egyértelműen áltudomány.

Megjegyzem a matek mentsége annyi, hogy elismeri saját dogmatikus voltát és hát így a -1 x -1 = 1 elv alapján valójában még sem az. Már csak azért sem, mert számtalan ilyen dogmatikus rendszert használ és tudja, hogy ott valami csak azon belül igaz .... ha az alap dogmák (axiómák) igazak.  Tehát a matek túldimenzionálása is áltudomány

Amur: Megint olyasmiről próbálsz okoskodni, amit nem érsz fel ésszel.

A Trükkös "Mém" fő, és Túl Richard Dawkinson alcímű írást egy tudományos felismerés és bizonyítás publikációjának tekintem, ami a tudományos módszertan egyik fontos eleme, tehát nem irodalmi és ideológiai mű és nem is kereskedelmi termék. Mivel ez eléggé élenjáró felismerés, nem lett volna értelme sem szakmai lektornak sem stilisztikai szerkesztőnek. Mivel először meg kellene érteniük az adott dolgot és csak aztán tudnának benne érdemi javításokat felvetni. Például azt, hogy miért is egyik mellékterméke a Tudományos Isten feltárásomnak és bizonyításomnak az ateizmus logikai megbukása.

Így hát saját magam javítgatom, pontosítgatom. Tehát természetesen nem tekintem tökéletesnek és hibátlannak, de alapjában véve jó és egyeseknek csak a megértési folyamaton kell átesniük és már világosabb lesz benne az is, amit esetleg előtte hibának véltek. Maga a publikáció nem tartalmazza a felvezetőjét sem, hiszen azt 2019 nyarán a pdf e-könyv formátum megjelenése előtt, néhány perc alatt írtam meg. Mert kérte a forgalmazó, ami egy picike cég. Így azt most itt a blogomban is külön megadom. 2020. december közepén bővített tartalommal egy új és nagyobb könyvterjesztőhöz került át a Trükkös Mém című e-könyvem, amit először a magyar, majd a legnagyobb külföldi könyvterjesztők is átvettek. Már pdf helyett epub és mobi formátumban. Ez már a felvezetést és a végén két rövid kiegészítő fejezetet is tartalmaz. Ez a verzió mára már körülbelül 10 magyar mellett, olasz, holland, kanadai, amerikai és japán könyvértékesítő helyeken is beszerezhető. (Régebben csak 14 országban árulták országos terjesztésben és ezek összlakosságszáma körülbelül 750 millió fő. Mára már az Apple Books és a Google Play books store is felvette értékesítésre, sőt a Scibrid - USA / előfizetéses streaming is és ezzel gyakorlatilag az egész Földön el lehet érni. Automatikusan fordító programokkal  70-120 nyelven.)

Trükkös Mém - Szórakoztató tudományfilozófia esszé felvezetője:

A memetika az eszmék darwinizmusa. Ez az írás viszont ideológiailag független, gondolkozni tudó embereknek szól. Aki nem esik ebbe a csoportba, annak nem is javallott olvasni, mert mentális problémákat okozhat.

Richard Dawkins evolúciós biológus Istent egy veszélyes elme vírusként, mémként határozta meg. A meghatározása részben helyes és bizonyított, olyannyira, hogy mára már a gyógymód is megvan rá. 

Freund Tamás: „Az ateisták hite még nagyobb, mint az enyém. ... ősrobbanás ... teremtés ... tudományos bizonyítékot egyik hiedelemre sem lehet adni. "”.  - Bizonyíték az igazára: Ateisták jellemző dogmái.  Továbbá egyértelmű tény, hogy a teológia és az ateizmus is a filozófia áltudományos része alá tartozik, tudományfilozófiailag a metafizika alá. Azaz halandzsázás csak.

Számomra bizonyította már csak ezzel az egy mondatával is, hogy jobban ért a pszichológiához és a logikához is, mint az elnökségért vele indult másik jelölt (Pléh), akinek elvileg nála jobban kellene értenie a kognitív tudományokhoz, mert állítólag az az egyik szakterülete.

Azaz az apologéták egyáltalán nem észszerűek, nem  is értelmesek, hanem pont az ellentetjei. Irracionálisak és illogikusak (esztelenek), továbbá nagyon erősen áltudományosak. Vagy ha árnyaltabban és ironikusan akarunk fogalmazni, akkor 'tudományosak a maguk módján'.

Ezt a néhány kérdést kellett volna csak feltenni JarJarnak (KA-s NG beceneve) a vele logikusan vitatkozni tudóaknak: 1.Mi is "Isten"? 2.Miért is az "Isten"? 3.Tehát azért az "Isten" mert úgy lett kitalálva? --- Ez körkörös érvelési hiba ... Tudományban és logikába elvetendő. Érvénytelen érvelés.

ÖrömHír a "gyógyulni" és okosodni vágyóknak: Ateizmus cenzúra nélkül privát fb csoportban, csak vendégként indítottam, egy bejegyzésem alatt,  az apologéták pölö; Hermiasz, Hieropoliszi Apollinariosz, Jusztin, Miltiadesz, Pellai Ariszton, Alexandriai Kelemen, Arnobius, Ireneus, Minucius Felix, Tertullianus Quadratus, Szárdeszi, Értelmes Hit, Kálvinista Apologetika, Prédikátorok, PapiFrankó  ... stb parasztvakításait leleplező és ellenszerüket megtanító gyorstalpalót. Ide naplózom a lényeget, nagyon vázlatszerűen átmásolással. Továbbá, mivel ez egy általános emberi tudás, természetesen bárki szabadon felhasználhatja. Hivatkoznia sem fontos rám.

- Elkezdem és tudományfilozófiai stílusban. A most megjelent Trükkös Mém című e-könyvem is abban íródott, ami felfedi Isten racionális, vagy tudományos meghatározását.  Némi humorral azért persze, hogy unalmas ne legyen. Mert a téma önmagában az. Egyébként Susan Blackmore-nak és Darrel Ray-nek is tetszett a könyvemből angolra lefordított első fejezet. Mára már körülbelül 10 magyar mellett, olasz, holland, amerikai, kanadai,  japán .... könyv értékesítő helyeken is beszerezhető. Továbbá egy magyar pszichológiai szakkiadó is oda van érte, ők az egészért, csak éppen ugye még ha erősen érinti is, de ez alapjaiban nem pszichológia. Bár már a közben megírt felvezetésem és két kiegészítő fejezetem miatt az.  Jöhet az első kérdés, ha van, ha nincs akkor anélkül kezdem el némi várakozás után.

- Csapjunk bele és az oktatás kezdődjön egy majdnem Nobel-díjas tudóssal, aki Einsteint is korrepetálta matematikából Gödellel. Zárt és nem zárt, azaz nyitott logikai rendszerek. (???!!!) Kurt Gödel csak azért nem kapott matematika Nobel-díjat, mert Nobel a matematikát, nagyon helyesen nem tekintette tudománynak. Mert nem is az, csak segédtudomány. /// Tehát ez egy állítás: "Ha Gödel híres tétele igaz, akkor annak önmagára nézve is igaznak kell lennie, ami azt jelenti, hogy hibás és önellentmondásos, NEM TELJES!!!" - nos ez az állítás igaz, vagy sem?

Azt már minden műveltebb ember tudja, hogy az ateizmusnak semmi köze sincs a tudományhoz, mert nem egy tudományos világnézet, de azt már kevesebben hogy az ateistáknak és az ateizmus kinyilatkoztatásainak ugyanolyan logikai bukfencei és dogmái vannak, mint a monoteista vallásoknak. Nézzünk egy ilyen fórumból vett példát, amelyből a hozzászóló nicknevét kivettem, akiben ráadásul erősen túlteng a felsőbbrendűség érzés.

Ez egy sima hamis dilemma érvelési és logikai hiba. Azon kívül, hogy fel sem tettük a kérdést, hogy melyik Isten is a több ezerből és számos más szemantikai értelmezésből? Ezért tehát teljesen egyértelmű tény, hogy inkább a hozzászállás írója a bolond és a megszállott, hiszen  kényszerképzetesen tagad egy rakás olyan eszmét, amelyek vannak és ha mazsolázgatunk köztük egyértelmű, hogy van nem csak harmadik, de negyedik, sőt ötödik és sokadik lehetőség is:

Készül egy új és más borító is. Vidámabb színekkel és egy logóval.

Ebből csak egy 30 darabos próbanyomtatás készült, amit végleges leellenőrzésre és véleményezésre szétosztottam különféle tudományos helyekre, ismerőseimnek és esetleges szponzoroknak és magam is teszteltem még a netes vitafórumokon keresztül is. Még most is voltak további jelentős felismeréseim, ez főként a szemantika tudományának az áttanulmányozása területén, amelyeket a legtöbb esetben csak nagyon tömören néhány mondatban szúrtam már be, de ennél sokkal hosszabban is ki lehetne persze fejteni, de minek. Azért a tömör változat két helyre is bele került, mert azért jelentős és hadd rögzüljön ismétlés által is.  Ez a blogbejegyzés végül is azoknak szól, akik rendelkeznek ezen próba nyomtatás könyvecskével, vagy esetleg a pdf e-könyv verziójával. Ők láthatják, hogy ahhoz képest mi változott még.

-  Szórakoztató Valláskritika MémKéptár   -

Ajándék e-könyv a az index fórum törzsírói/olvasói részére.

- kb az első száz jelentkezőnek (Lejárt. már nincs több ajándék e-könyv. Viszont közben megjelent/ki lett adva és egy közepes hamburger menű áráért megvehető)

Írtam egy olyan nem szokványos szórakoztatva ismeretterjesztő tudományos esszét, amely sokat tehet az emberiség jövőbeli békéjének a megteremtéséért. Tapasztalataim és eddigi teszteléseim szerint meg fogja oldani az ateista-monoteista eszmék felesleges küzdelmét és szembenállását.  Azaz hozzájárul az emberiség jövőbeli békéjéhez.

Az alap kérdés unalmasnak és lerágott csontnak tűnik. Viszont az már nem az, hogy ténylegesen a sok vitában megoldódott-e? Nos eddig nem oldódott meg. A tudományos módszertan, ha lehetőség van rá, akkor az adatgyűjtésből indul ki. Írjuk csak össze "Isten" jelentéseit.  A szemantika a referencia, a jelentés vagy az igazság tanulmányozása. A kifejezés több különböző tudományág alterületeire utalhat, beleértve a filozófiát, a nyelvészetet és a számítástechnikát. "Isten"-nek különféle értelmezési és jelentéstani, azaz szemantikai felosztásai vannak. Talán nagyjából ezek:

1. köznyelvi

2. művészeti

3. átvitt értelmű

4. paradox elvű

5. különféle dogmatikus vallási

6. különféle filozófiai

7. pszichológiai

8. tudományos

Felvetődött egy írásos vitafórumon, hogy az információ az milyen jellegű? Végül nagy és teljes és egyértelmű egyetértés volt benne, hogy az információ az anyaghoz kötődik. ... Nos akkor menjünk már egy kicsit tovább a gondolkozásban és a logikában:

IGe: A gondolat / mém / tudatalatti gondolat / telepátia akkor mivel agyi tevékenység, az anyag, vagy nem anyag? Nem olyan egyértelmű dolog. A wifi a bluetooth anyagi tevékenység-e, vagy sem?

Thooght: 'A wifi a bluetooth anyagi tevékenység-e, vagy sem?' ezt most tőlem kérded? természetesen igen. de nem értem mire akarsz kilukadni... /:

IGe: Ha az igen, akkor a gondolat is az és a mém is anyagi tevékenység, ergó a tudományosan meghatározott Isten az anyagi világban van. Ott létező dolog.

Advokatusdiaboli: Átbeszéltük már. Az információ legelemibb formájában magának az anyagnak az állapota. Hogy ez úgymond "hasznosul-e" valaha (tehát adattá válik-e valami/valaki számára), vagy sem, ez érdektelen, hogy szokás szerint egy földhözragadt példával éljek: egy elásott kőtábla feliratai akkor is értelemszerűen információk (míg az erózió el nem tünteti róla), ha azt soha senki nem találja és fejti meg. Az információ tehát nem azonos magával az anyaggal - viszont tőle elválaszthatatlan, NÉLKÜLE NEM LÉTEZHET. Az általad emlegetett gondolatok, mémek, a tudatalatti mind információk, viszont csak egy létező neurális rendszerben, az agyunkban alakulhatnak ki és létezhetnek, NÉLKÜLÜK NINCSENEK...

IGe: Azt írtad tehát, hogy anyagi természetű, tehát az anyagi világ része, mert attól el nem választható szerinted. Köszönöm a megerősítést. Ebből következik: Tehát a tudományosan definiált Isten mindhárom eleme az anyagi valós világ része. Bingó!!!

Isten = gyűjtőfogalom

1. emberek által teremtett fő mítoszlények

2. egy kényszerképzet

3. egy idegrendszeri /pszichológiai vírus/mém.

Istent nem csak dogmatikusan, de tudományosan is meg lehet határozni. Tudományos meghatározás szerint egyértelműen VAN! Ez nem csak logikai tényszerűség, hanem bizonyított is. A bizonyítási eljárásnak és főként a megértésnek, emberi pszichológiai gátak miatt viszont mind az ateista, mind a monoteista személet akadálya. A tudományos szkepticizmus, vagy a racionalista, de akár empirikus gondolkozásmód viszont használható. A szkepticizmus a görög  "szkepteszthai" szóból ered, melynek jelentése körbenézni, megfontolni. A szkepticizmusnak többfajta jelentése van;

1. A köznyelvi használat szerint a hitetlenkedés, kételkedés szinonimája.
2. A filozófiai szkepticizmus – filozófiai irányzat, amely kritikusan vizsgálja, hogy az érzékek által közvetített valóság és a szerzett tudás mennyiben feleltethető meg a valóságnak, illetve ismerheti-e bárki a tökéletes igazságot
3. A tudományos szkepticizmus – olyan állásfoglalás, amelyben valaki azon állítások valóságosságát kérdőjelezi meg, amelyeket nem igazol a tudományos módszer.

Az a lényeg, hogy a racionalizmus, vagy a tudományos szkepticizmus mellett teljesen felesleges az ateizmus. Az ateizmus, csak kő a kőlevesben. Nincs rá szükség, ha már ott van akár a racionalizmus, vagy a szkepticizmus vagy más hasonló. Tehát ha esetleg valakinek nem esett le a tantusz, vagy az egyértelmű tény: A szkepticizmusnak is van legalább három féle definíciója/meghatározása, de I/i-stennek, I/i-sten szónak ennél sokkal több fajta fő meghatározása van. Más fogalmazásmóddal "Isten"-nek külön értelmezési és jelentéstani felosztásai vannak: Talán nagyjából ezek: