A hazai egyházak számára szinte minden törvényben van kedvezményes kiskapu, ami által egyenlőbbek lehetnek az egyenlőbbeknél. Az adat nyilvántartásban és gyűjtésben is kivételek. Levéltár a kulcs szó

Ügyszám: 1208/A/2006-3.
IGe ..részére

Tisztelt IGe Úr!

Beadványában egy internetes cikkre hívja fel figyelmemet, amely szerint a katolikus egyház olyanokat is tagjának tart, akik nem akarnak azok lenni és ha valaki kéri, hogy töröljék ki mindenfajta nyilvántartásukból, ezt nem teljesítik.

Álláspontomról a következők szerint tájékoztatom:

A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban Avtv.) 14. § (2) bekezdése b) és d) pontja szerint a személyes adatot törölni kell, ha az érintett – a 11. § (1) bekezdésének b) pontjában foglaltak szerint – kéri, illetve az adatkezelés célja megszűnt.

A hívő a tagnyilvántartásból az Avtv. 14. § (2) bekezdés b) pontja alapján bármikor kérheti személyes adatainak törlését. Az adatkezelőt az Avtv. szerint törlési kötelezettség terheli.

Az érintett törlési kérelme az Avtv. 16. §-ában és 14. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben elutasítható.

A törvény 16. § szerint az érintett jogait törvény korlátozhatja az állam külső és belső biztonsága, így a honvédelem, a nemzetbiztonság, a bűnmegelőzés vagy a bűnüldözés érdekében, továbbá állami vagy önkormányzati gazdasági vagy pénzügyi érdekből, illetve az Európai Unió jelentős gazdasági vagy pénzügyi érdekéből, valamint a foglalkozások gyakorlásával összefüggő fegyelmi és etikai vétségek, a munkajogi és munkavédelmi kötelezettségszegések megelőzése és feltárása céljából - beleértve minden esetben az ellenőrzést és a felügyeletet is -, továbbá az érintett vagy mások jogainak védelme érdekében.

A 14. szakasz (3) bekezdése előírja, hogy a törlési kötelezettség – jogellenes adatkezelés kivételével – nem vonatkozik azon személyes adatra, amelynek adathordozóját a levéltári anyag védelmére vonatkozó jogszabály értelmében levéltári őrizetbe kell adni.

Az egyház hitéleti tevékenységével összefüggésben keletkezhetnek olyan átmeneti vagy végleges megőrzést igénylő, maradandó értékű irattári és levéltári anyagok, melyek kezelésére a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1996. évi LXVI. törvény (Lt.) rendelkezései irányadók. E törvény rendelkezései szerint ugyanis a nem közfeladatot ellátó szerv – ideértve a jogalanyisággal rendelkező egyházat, vallási felekezetet is – a Kulturális Örökség Minisztériumánál történő bejegyzést követően nyilvános magánlevéltárat létesíthet vagy tarthat fenn a tulajdonában vagy birtokában lévő maradandó értékű iratainak tartós megőrzése céljából. A levéltár a levéltári anyagából a közlevéltárakra vonatkozó rendelkezések szerint tájékoztatást nyújt, adatokat szolgáltat, iratokat kölcsönöz és anyagában - saját szabályzata szerint - a kutatást ingyenesen lehetővé teszi.

A nyilvános magánlevéltár köziratnak minősülő levéltári anyag kivételével bármilyen levéltári anyagot gyűjthet, az illetékes egyházi levéltár pedig az egyház által fenntartott nevelési-oktatási intézmény köziratnak minősülő levéltári anyagát is gyűjtheti [31. § (1) bekezdés]. A törvény 32. szakasza (1) bekezdése felhatalmazza a nem közfeladatot ellátó szerveket, hogy irattári anyaguk kezelésének módját maguk alakítsák ki.

A levéltári anyagokban szereplő személyes adatok törlésének szabályait a levéltári anyagot keletkeztető szerv az irattári és levéltári szabályzatában határozza meg.

Adatvédelemmel kapcsolatos kérdésével forduljon hozzám a jövőben is bizalommal.

Budapest, 2006. szeptember „ „
Üdvözlettel:
Dr. Péterfalvi Attila

Beadvány cikke: Szientológia egyház is törvények feletti akar lenni, akárcsak a katolikusok