Azaz ünnepeljük a tavaszt és ne egy gonosz ideológia, a keresztény katolicizmus lopott és átértelmezett húsvétját. Gyerekként szép volt, de minek kell nekünk felnőni?
- Húsvét?!
- Mi is jut eszembe róla?
Gyerekként, amikor még nem volt elegendő információm a valós világról és beleszülettem és csecsemőként belekeresztelkedtem, egy mai tudásommal már torz és gonosz vallás szokásaiba éppen úgy, mit az akkori eléggé fura kommunista-szocialista rendszerbe. Akkor persze még annyira természetes társadalmi szokás volt számomra, hogy megyünk locsolódni és tojást szedni, mint a kisdoboság és az úttörőség. Kölnivízet választottunk már jóval hetekkel, néha egy évvel is előtte és a szokás akkor azt diktálta, hogy reggel a fiútestvéremmel, Róberttel és épesapámmal az édesanyánkat locsoltuk meg, hogy el ne hervadjon. Néha mondtunk is egy betanult locsolóverset, hozzá, néha meg nem. " Én kis kertész legény vagyok..." hangzott a legismertebb versike kezdő sora, amire biztosan sokan emlékeznek még ma is, illetve gondolom, hogy ma is sok helyen szavalják még. Csak a kardigánomra és ne a hajamra, hangzott édesanyánktól.