Úgy kezdődött hogy néhány matematikus fejébe vette, hogy a MATEK MINDENEK FELETTI, ....ÜBER, ... meg szárazabb érzés. ... Meg a Matek a tudományok führere, császára és királynője. Meg minden tudományok tudománya és alapja. Logikák logikája és mindent lehet vele helyettesíteni, az általános logikus gondolkodást, a filozófiát és a tudományfilozófiát is. Tehát kitalálták úgy köbö 120-140 évvel ezelőtt főként a tudományfilozófiát helyettesíteni kívánó szándékkal a MATEMATIKAI FORMALIZÁLÁST. Aminek később és főként a számítás és irányítástechnika miatt lett jelentős haszna is persze, többek közt Neumann János (1903 -1957) a pricentoni Institute for Advanced Studies matematikus professzora által, de nagy hiba, hogy azt néhányan, ettől eltérő logikai területen túltolták.
Érdekességként megjegyzem, hogy lényeget tekintve Neumann János vette fel az adott egyetemhez Gödelt és Einsteint is alkalmazott kutatónak. Ezen az ott készült képen valószínűleg azért nincs rajta, mert az ő kezében volt a fényképezőgép.
"A matematikai logika és a halmazelmélet két tantárgya a 19. század vége óta tartozik a matematikához. Ezen időszak előtt a halmazokat nem tekintették matematikai objektumoknak, és a logika, bár matematikai bizonyításokhoz használták, a filozófiához tartozott, és a matematikusok nem vizsgálták kifejezetten. ... Még mindig filozófiai vita folyik arról, hogy a matematika tudomány-e." forrás
Igazából nem egy matematika van, ahogyan vallás sem csak egy van, hanem sok matematika és sok és vallás létezik. ( Mono-matematika <-> poli-matematika. ) Amelyek elveikben és szabályaikban, részben, vagy akár teljes egészében, ellenkeznek egymással. A matematika a vallások szintjén van, alaphelyzetben és önmagában. Kitalált dolgokat árul, és saját maga által kitalált szabályokkal. A szabályok dogmák. Ha el akarsz térni tőle, akkor egy új matematikai irányt / vallási szektát kell alapítanod. Persze a matematikák, nyelvi rendszerek hasonlat, már sokkal pontosabb.
Azt ami a matematikában helyes, jellemzően nem a matematika találta fel. Pláne eleinte. Csak lemodellezték a valóságot (életet) és írtak rá kifejezés és kommunikációs kódokat. - Amelyek azért eléggé pontatlanok, hiszen egyik alma sem azonos egy másik almával.- Nem véletlen az sem, hogy a számítástechnikában sokfajta működtető módszer ( alap program, operációs rendszer kódolás) van, és azt számítógépes nyelvi rendszereknek nevezik.
Legyen itt kezdő ráébresztő tanpéldának egy mondat: "Ez egy álhír; Gödel nemteljességi tételei érvényesek. " - feladat: Igaz, vagy hamis a mondat / állítás? Továbbá ez egy bizonyíthatatlan igaz állítás, vagy bizonyított is?
Egy másik ráébresztő példa is indulásként bemelegítésileg: A matematikában szinte bármit be lehet bizonyítani teljesen helyesen és szabályosan. Csak az axiómák és az axiomatikus szabályok felvételén múlik. Így a 2,4+2,4=4,8 egész számra való kerekítési, megfelelő megjelenítési és műveleti sorrend szabály utasítással éppen ilyen. Ebben az esetben 2+2=5 és teljesen logikusan és szabályosan. Továbbá 1+1=10 a kettes számrendszerben és 6x9=42 a tizenhármas számrendszerben. (kettes számrendszerben: 1+1=10) // ( tízes számrendszerben: 1+1=2) // (összevetve: 2=10)???!!! A matematika éppen ezért nem igazán tiszta tudomány, - hiszen kitalált dolgokkal foglalkozik, akárcsak isteneiket tekintve a vallások - csak segédtudomány. Kell hozzá más, nála sokkal tisztább tudományág valóságban is tapasztalható alátámasztása a vizsgált kérdéskörökben, hogy valóban igaz, tényszerű és hasznos lehessen. Persze 2+2, akár három is lehet. A következőképpen 1,6+1,6=3,2 egész számra kerekítése, megfelelő megjelenítési és műveletsor utasítási szabállyal. Ebben az esetben 2+2=3 és teljesen logikusan és szabályosan.
Ezen feltárásom a matematikai formalizálás hibalehetőségeit és korlátjait érinti: Kurt Gödel (1906-1978) matematikus első nemteljességi tétele érvényes-e, vagy csak főként egy hamis dilemmára alapuló érvelési hiba? A matematikai levezetésekben, tétel alkotásokban szabad érvelési hibákat elkövetni? Tényleg csak két választási lehetőség van? Vagy van még több is? Nem kellene inkább ezt átsorolni a paradoxon példákhoz? Mint David Hilbert (1862-1943) egyik leghíresebb matematikus Grand hotel felvetése is oda van sorolva. Egyáltalán matematika ez, vagy csak igen butuska és ráadásul hibás filozofálgatás? Gödel különféle tételei egymást is cáfolják?